2018. október 31., 08:48
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 5 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Arany János emlékhelyeket látogattak magyartanárukkal a VSzC Petzelt József Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának diákjai. Élményeikről a tanátnő, Páliné Szappanos Zsuzsanna számolt be.

Izgalommal készültünk a gyönyörűen felújított Csonkatorony Arany János Emlékmúzeumának megtekintésére a VSzC Petzelt József Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának diákjaival, a kirándulás Szentendre Város Önkormányzata és a Váci Szakképzési Centrum támogatásával valósulhatott meg.

2018 őszének verőfényes napján indultunk Nagyszalontára. Az „Aranyláz” nem csökken az évforduló múltával sem, ez így nagyszerű. Szerb Antal írta Arany Jánosról: „Minden szál hozzávezet és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja.”

2017 márciusa óta sok-sok érdekes programhoz csatlakoztunk határon innen és túl. Nagyon jó érzés, hogy a diákok megérezték, megértették Arany János költői nagyságát, megismerhették sokszínű egyéniségét.

Geszt községben kezdtük irodalmi sétánkat. Arany János a szabadságharc bukása után, az előkelő Tisza családnál volt nevelő, annál a Tisza családnál, aki két minisztert is adott az országnak. 1850-től a Tisza-családnál lakott, télen a kastélyban, nyáron a kastély parkjában lévő kerti lakban, mely ma az Arany János Emlékház. Tisza Domokos költészetének Arany János adott irányt, akkor amikor már néhány verse a Pesti Naplóban megjelent. Ő Tisza Kálmán öccse volt. Ma a parányi ház, múzeum relikviákkal, történetekkel, fotókkal, verseskötetekkel várja a látogatókat. Több koszorú is jelzi a látogatások gyakoriságát. Természetesen mi is elhelyeztük az emlékezés koszorúját.

A Tisza-kastélyt most csak körbejárhattuk. Talán egyszer méltó funkciót kap majd ez a szép 1772-ben épült barokk kastély.

Innen utunk a Tisza-család síremlékéhez vezetett, ahol Tisza Kálmán és fia Tisza István is nyugszik. Itt alussza örök álmát az a Tisza Domokos is, akit Arany János tanított 1951-ig, aki miatt a költő Gesztre költözött. Itt is elhelyeztük tiszteletünk jeléül a koszorúnkat.

Az Arany János Általános Iskolában a Tisza Emlékszobát láthattuk és Arany János relikviáit. Ezúton is nagyon szépen köszönjük az iskola dolgozóinak a szívélyes fogadtatást és a segítséget.

Innen indultunk Nagyszalontára. A Csonkatoronynál az igazgató úr és Bagosi Hajnalka várta csapatunkat, és tartott nagyon élvezetes, érdekes tárlatvezetést az Arany János Emlékmúzeumban.

A tárgyi hagyaték jelentős részét Arany László a költő fia adományozta Nagyszalontának, a szülővárosnak. Visszakerültek a tárgyak oda, ahonnan indultak. A költő életpályája bizonyítja, hogy kitartással sok-sok szorgalommal a legszerényebb lakból is el lehet jutni az Akadémia főtitkári pozícióig.

Itt kapott helyet többek között Arany János dolgozószobája, diákládája, Petőfi Sándortól kapott kávéfőzője, kéziratok, portrék, személyes tárgyak.

Érdekes játékok kaptak helyet a múzeumban, amivel gazdag ismeretanyaghoz juthattak a diákok.

A Csonkatorony falán lévő emléktáblánál helyeztük el koszorúnkat.

A Református templom érintésével, ahol Arany Jánost megkeresztelték, folytattuk utunkat az Arany-portához, ahol Arany János született. Külön ajándéka a sorsnak, hogy Nagyszalontán azon az utcán sétálhattunk, ahol a magyar nemzet legnagyobb epikus költője lépdelt, melynek iskolájában Arany, Zilahy, Sinka, Kulin György tanulta a betűvetést.

A kor hangulatát idéző ház és berendezése az 1800-as évekbe vezetett vissza. A ház nem, de a telek azonban az, ahol Arany János szülőháza állt, ahol gyermekkorában játszott. A költő idejéből való a gémeskút is az Arany-portán. Ennek a kútnak itta a vizét Arany János gyermekkorában. A porta udvarán élő eperfa az, amely nyaranta édes gyümölcsöt termett/terem. A Családi kör című (még Szalontán) írt versében megénekelt „feketén bólingat” a legendás öreg eperfa sarja ma is látható.

Itt hallgattuk meg a XXI. századi technika segítségével Csuja Imre színművész csodálatos előadásában Arany János Családi kör című költeményét. Hihetetlen hatása és hangulata volt, ott, azon a helyen, az eperfa alatt hallgatni e sorokat.

Az a nagyszerű ezekben a kirándulásokban, hogy a hely szelleme, ami mindenkit megérint, pótolhatatlan élmény és semmivel sem helyettesíthető.

A látogatókat Fekete Mária fogadja, hogy az itt eltöltött idő alatt átszellemüljenek. Az Arany-porta őrzi a költő gyermekkorának emlékét, s ezt megérzik mindazok, akik idelátogatnak.

Arany János költészetének üzenete, példája, hogy ha a tudás és tehetség az anyanyelv és a szülőföld iránti alázattal párosul, akkor halhatatlan.

Arany Juliska sírját is felkerestük, aki 24 éves korában halt meg, és a legmélyebb apai fájdalmat kifejező, a világirodalom legmegrendítőbb sírverse olvasható, melyet Arany János írt, leánya, Juliska halálakor.

Nagyon kellemes élményeket kaptunk Nagyszalontán. Ugyanazt a szellemiséget nyújtja ma is a város, mint kétszáz évvel ezelőtt, a magyar szó, a szülőföld szeretete átjárja az ide látogatókat is.

Köszönjünk ezt az örök emléket nagyvonalú támogatóinknak: Szentendre Város Önkormányzatának és a Váci Szakképzési Centrum vezetőinek.

Páliné Szappanos Zsuzsanna
magyartanár, kulturális antropológus