A május 18-án tartott képviselő-testületi ülés egyik témája az országos sajtó figyelmét is felkeltette. Az Átlátszó.hu, illetve a Telex is részletesen foglalkozott a boldogtanyai erdős sztyepp védetté nyilvánításával. Az önkormányzat kezéből a kormány kivette az építéshatósági jogosítványt, így csak helyi védettség alá vonással tudja a szentendreiek érdekét védeni.

A két cikkből kiderül – ami egyébként a testületi ülésen is elhangzott –, hogy az ott zajló építkezésnek – amely a környéken lakók, illetve a rendszeres kirándulók ellenállását kiváltotta –, igen érdekes előzményei vannak.

A legelőnek minősített 2,5 hektáros területet 2005-ben vásárolta meg egy magánszemély az Óbuda TSZ-től, majd néhány évet követően továbbadta. Az új tulajdonos, Vida Szabolcs üzletember 2013-ban azt kérte az akkori önkormányzattól, hogy minősítsék át a területet, mert csipkebogyót termesztene rajta. 

Az átminősítéssel nőtt a telek értéke

Az engedélyt a fideszes városvezetés idején 7 millió fejében meg is kapta, s ezzel jelentősen emelkedett a terület értéke, hiszen az átminősítéssel lakó és gazdasági épület építésére is lehetőséget kapott. Az Átlátszó cikke szerint csipkebogyót ugyan nem termesztettek a területen, viszont tavaly áprilisban Vida szakmai konzultáción mutatta be, milyen épületet szeretne felhúzni. Kiss Gabriella főépítész azonban közölte, a tervek nem felelnek meg az érvényben lévő Szentendrei Építési Szabályzatnak (SZÉSZ). Júniusban a tulajdonos egységes lakóépület építését jelentette be, majd eladta a telket egy Szentendrén élő fogorvosnak, Elischer Ádámnak.

Ő a lapnak nyilatkozva arról beszélt, 10 éve családi gazdaságot szeretne nyitni, ennek érdekében elvégezte az aranykalászos gazdaképzést, és üzleti tervet is készíttetett. Mint írta: „Permakultúrás, vegyszermentes növénytermesztéssel, nyúltenyésztéssel és méhészettel szeretnék elsősorban foglalkozni. Ezenkívül extenzív gyepgazdálkodással, amit a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal egyeztettem.” A területen családi ház is fog épülni, de tájékoztatása szerint a maximális 200 négyzetméter felét sem fogja elérni az épület.

Fenyegetések és kerítésépítés

Hogy pontosan mi épül majd a területen, azt egyelőre nem tudni, de az biztos, hogy a környék lakói és a tulajdonos között konfliktusok alakultak ki az építkezés miatt. Elischer a telket bekerítette, mert állítása szerint őt és az építkezésen dolgozókat megfenyegették.

Bonyolítja a helyzetet, hogy az önkormányzat kezéből minden eszközt kivett a kormány azzal, hogy a kormányhivatalokhoz telepítette az építéshatósági jogosítványokat, így hiába tartja a szentendrei főépítész szabálytalannak az általa látott terveket, mégsem tud fellépni, ha valóban a SZÉSZ-szel ütköző módon építik be a területet. 

A környéken lakók petíciót, illetve panaszt juttattak el az ügyben a Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályához, de a cikk szerint a hivatal nem emelt kifogást az építkezés ellen, így vélhetően szabályosnak tartja azt. 

Egyéb eszköz híján helyi védettség

Május 2-án a petíció szerzői egyeztettek Fülöp Zsolt polgármesterrel, és az érintett szervekkel (a kormányhivatal képviselőjével, a Duna-Ipoly Nemzeti park osztályvezetőjével, Hernádi Krisztina Nóra önkormányzati képviselővel, és Kiss Gabriella városi főépítésszel). Az egyeztetésen a nemzeti park vállalta, hogy elkészít egy felmérést a helyi természeti értékekről a területen.

A május 18-án tartott testületi ülésen döntés született arról, hogy az önkormányzat elindítja a helyi védettségi folyamatot. Fülöp Zsolt az ülést követő értékelőjében elmondta, a helyi védettség célja, hogy a terület őrizze meg az ott található védett növényeket, azt a mikrokörnyezetet, amely a terület sajátja. Abban is igyekeznek egyezségre jutni a tulajdonossal, hogy ne használja ki teljes egészében a beépítési lehetőséget. 

A védettségi folyamatról elmondta, annak lényege, hogy a teljes vegetációs időszakot – kora tavasztól késő őszig – felöleli, és a szakértők ez idő alatt felmérik, milyen növények találhatók a területen, azoknak melyek a legfontosabb tulajdonságaik és igényeik, majd ezen tapasztalatok birtokában határozza meg az önkormányzat a védetté nyilvánítás részleteit.  A polgármester reményét fejezte ki, hogy ebben folyamatban a tulajdonos is partner lesz.

(Borítóképünkön a boldogtanyai épület egyik látványterve – Forrás: Átlátszó.hu)