A volt szovjet laktanya és a Dera-pataktól északra fekvő iparterület kármentesítéséről lakossági fórumot tartott a héten a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVVIZIG ) és a kármentesítést végző kivitelező Békés Drén Kft. Mivel a rendezvényről az önkormányzat két nappal korábban értesült, így nem volt mód megfelelően meghirdetni a fórumot, ezért Pilis Dániel alpolgármester kezdeményezte, hogy az önkormányzat szervezésében a projektzáró tájékoztatót ismételjék meg.
A projektzárónak szánt tájékoztatón ugyan egyértelműen nem derült ki a kármentesítés készültségi foka, de Pilis Dániel alpolgármester kérdésére válaszolva a Békés Drén cégvezetője, Tamás Csaba azt hangsúlyozta, hogy a kármentesítés a befejező szakaszában van, a teljes zárási dokumentáció határideje 2023. november 30.
Az utóbbi évek legnagyobb jelentőségű kármentesítése
Mészáros László, KDVVIZIG műszaki igazgatóhelyettesének köszöntőjében egyebek mellett elmondta, hogy az utóbbi évek egyik legnagyobb jelentőségű kármentesítéseinek egyike, ami a Szentendrei Regionális Vízbázis megóvása érdekében történik. A vízbázis éves termelése 3,6-4 millió köbméter, ez 12 település, mintegy 120 ezer ember ivóvízellátását biztosítja. Azt is megjegyezte, hogy a Vízügyi Igazgatóságnak nem jogszabályi kötelezettsége a kármentesítési feladatok ellátása, de 2019-ben az Igazgatóságot kötelezték a kármentesítés elvégzésére. A Belügyminisztérium uniós forrásból biztosította projekt kivitelezéséhez szükséges bruttó 5,5 milliárd forint forrást.
A szennyeződés veszélyessége már a 90-es években is ismert volt
A Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője, Rényeiné Kerepesi Erika a kármentesítés előzményeiről és szükségességéről tartott rövid előadást. A szennyeződés gócpontjai a Dera-patak északi oldalán, az iparterületen és déli oldalán, a volt szovjet laktanya területén találhatók.
Emlékeztetett arra, hogy már a 90-es években végzett vizsgálatok is kimutatták a súlyos szennyeződést. A talaj és a felszín alatti vizek jelentős mennyiségű rákkeltő és idegrendszert károsító anyagokat, klórozott szénhidrogén-szennyeződéseket tartalmaznak, többek között diklórt, triklórt, tetraklór-etilént és az egészségre különösen nagy kockázatot jelentő, kifejezetten rákkeltő vinil-kloridot.
A klórozott szénhidrogének tulajdonságai – víznél nagyobb sűrűségű, folyékony, gáz és szilárd állapotú forma – kapcsán kiemelte, hogy ez okozza a kármentesítés technológiai nehézségeit. Oldott formában a felszín alatti víz áramlásával nagyon hosszú utat tudnak megtenni, a szennyezés eredeti helyétől messzire eljutnak, ami ezen a területen is jellemző. 2018-ban a szennyeződés mozgására végzett modellvizsgálatok megállapították, hogy a szennyeződés öt éven belül eléri a kutakat.
A vizsgálatok megállapításai felgyorsították a mielőbbi beavatkozás előkészítését. A Szentendre Regionális Vízbázis megóvására 2018-ban készült Műszaki beavatkozási terv többféle technológiát vizsgált meg. Végül egy helyben történő kezelési technológia mellett döntöttek. Ennek során kémiai redukciót elindító anyagokat, 0 vegyértékű vasszuszpenziót, illetve szennyeződést bontó baktériumkultúrát juttatnak le a szennyezett területre injektáló lándzsák segítségével. Ez a művelet jelenleg is folyik a területen.
A Békés Drén Kft. cégvezetője, Tamás Csaba ezt a technológiát mutatta be részletesen. Elmondta, hogy 890 ponton juttatják le a mikrovas és a szervesanyag szuszpenziót 12-16 méter mélységbe, és a talajban egy kémiai reaktív falat alakítottak ki, amelyen a szennyeződés az átszivárgás során lebomlik.
További tájékoztatási lehetőséget kért az önkormányzat
Pilis Dániel, Szentendre alpolgármestere azt kérte, hogy az önkormányzatnak is küldjék meg a Pest Megyei Kormányhivatal (PMKH) által előírt negyedéves állapotjelentéseket és az eredményességet ellenőrző monitoring vizsgálatok dokumentációját. A KDVVIZIG osztályvezetője megígérte, hogy egyeztet a kormányhivatallal, és ha nincs akadálya, akkor az önkormányzatnak is megküldik ezeket. Az alpolgármester kérdésére válaszolva a kivitelező képviselője elmondta, hogy az eredményesség méréséhez szükséges vízmintavételt akkreditált partnereik végzik. Majd azt is megemlítette, hogy a projekt lezárása után még négy évig kötelesek monitoring vizsgálatokat végezni.
Fülöp Zsolt polgármester az iránt érdeklődött, hogy a négyéves utánkövető monitoring jelent-e valamilyen korlátozást a terület hasznosításával kapcsolatban, mert az önkormányzat szeretné mielőbb elérni a magyar államnál, hogy közösen tervezzék meg a terület jövőjét. Tamás Csaba úgy vélte, hogy feltehetően ennek nincs akadálya, csak a húsz monitoring kút helyét kell biztosítani.
Pilis Dániel azt kérte, hogy legyen folytatása a lakosság tájékoztatásnak, ami elől a KDVVIZIG és a kivitelező sem zárkózott el.
Fotó: Isza Ferenc / Szentendre.hu
***
A lakossági fórum előtt pár órával volt egy másik, hivatalos projektismertető rendezvény kedden, amelyre szintén csak vasárnap este kapott meghívást a szentendrei önkormányzat. Az előadásokat követően kérdések megfogalmazására itt a program forgatókönyve nem adott lehetőséget. Képes összefoglalónk az eseményről:
Fotó: Bellai László / Szentendre.hu