Az áprilisi SzeViből megismerhetjük a Bükkös-patak élőhelyrekonstrukciós programjának részleteit a Dukay Igor természetvédelmi mérnökkel készített interjúból, tájékozódhatunk a víziközművek jelenlegi helyzetéről és kihívásairól, olvashatunk közösségi pataktakarításról, tanösvényről, vízimalmokról, a Sztaravoda-forráshoz köthető régi szerb szokásokról, a szentendrei patakok művészi ábrázolásmódjáról, efZámbó István művészetéről és még sok más szentendrei aktualitásról.
„Akiket a sors innen máshová vitt, és néha összetalálkozunk, első kérdéseink között mindig ott szerepel: és mi van a patakkal? – Deim Pál: Mivé lettél, Bükkös-patak? I. Szentendre és Vidéke 1987. december
Dukay Igor, természetvédelmi mérnök és Malatinszky Ákos, környezetgazdálkodási agrármérnök közös tanulmánya a Bükkös-patak tájtörténetéről megtalálható korábbi cikkünkben. A SzeVinek adott interjúban Dukay Igor kifejtette a Bükkös-patak természeti, kulturális és társadalmi értékének jelentőségét, valamint tájtörténeti- és élővilág-kutatásuk legfőbb célját: a döntéshozók természetközeli műszaki megoldásokat alkalmazzanak a patak kezelési és rehabilitációs terveinek kidolgozásakor. Hangsúlyozta, hogy az emberi tevékenység mekkora rombolást okozhat az ökoszisztéma érzékeny egyensúlyában, ugyanakkor aktív védelmezője és helyreállítója is lehet, ha van rá szándék és lehetőség, mindez „óriási, de gyönyörű felelősség”!
Zakar Ágnes – önkormányzati képviselő, családanya, közösségszervező, lokálpatrióta 25 éve szervez pataktakarítást a Bükkös partján. Kezdetben plakátolás útján toborzott 10-12 fős csapatával, egyesületi és önkormányzati segítséggel szervezte meg szemétmentesítő akcióit, ami az évek során – az iskolák tudatos bevonásával – 150 fős közösségi eseménnyé nőtte ki magát.
A 2006-ban felavatott „Bükk-ös-vény” népszerű kiránduló célpont Szentendrén. 10 állomásból áll, 4 kilométer hosszan mutatja be a város természeti és épített értékeit, a tanösvény ötlete és kivitelezése is Dukay Igorhoz és társaihoz kötődik.
Bodonyi Emőke művészettörténész cikkében a Visegrádi-hegységben eredő 16 kilométeres Bükkös-patak útját képzőművészeti alkotások formájában mutatja be. Az utazás során többek között feltűnik Farkas Ádám szobrászművész kavicsasszonya, Deim Pál rézkarca, Paizs Goebel Jenő a patak körüli intim mikrovilága, Ilosvai Varga István dinamikus festménye, Barcsay Jenő életteli patakpart motívuma, Szuly Angéla összeboruló nyárfa kompozíciója, Deli Antal pasztellképe és Kmetty János geometrikus városképe.
A szeszélyes és változó vízállású Bükköshöz kötődnek a város vízimalmai is, az egykori patakmalmokról Török Katalin cikkéből tudhatunk meg többet.
Régi szerb hagyományokat ismerhetünk meg a Sztaravoda-forrásról (magyar nevén Öreg-víz vagy Ó-víz) például, hogy „A szerbeknek van egy régi szokásuk, (…) minden kedves vendégüket, aki először látogatott el hozzájuk, megkeresztelik a Sztaravodánál” – meséli Szofrics Pál, Szentendréről.
A szentendrei víziközművek hiányosságai országos problémára vezetnek vissza. A magyarországi ivóvízvezeték-hálózat hossza 67,9 ezer kilométer (2023. KSH), amely a 2020-as évek elejére kritikus állapotba került, mindez Szentendrén is tapasztalható. Ismétlődő csőtörések, elszivárgó víz és forráshiány jellemzi a helyzetet. A cikkből megtudhatjuk, milyen elmozdulásra ad lehetőséget a megemelt víz- és csatornadíj (nem lakossági), a víziközműcégek adókedvezménye, az új víztermelő kutak létesítése, az egyesített csatornarendszer szétválasztása és a csapadék helyben tartása (záportározó, telken belüli szikkasztás, esőkert).
A Szentendre Városi Óvodák gyógypedagógusai különleges autizmusra fókuszáló előadásokat tartottak, hogy az óvodapedagógusok befogadóbb nevelési környeztet tudjanak kialakítani, és speciális fejlesztési módszereket biztosítsanak az autista gyermekek számra.
A megújult színházterem felújításáról, a színes Tavaszi Fesztiválról a Lőrinczy Györggyel készült interjúból tudhatunk meg többet, a ZeneVarázslat (április 9-13) programsorozatról pedig a Vujicsics Tihamér Zeneiskola egykori növendéke, Várnagy Andrea zongoraművész oszt meg részleteket.
A sport rovatban kézilabda, röplabda, úszás, mezei futás és alpesi sí sikerekről olvashatunk. Az április 12-ei hagyományőrző Nyuszifutásról korábbi cikkünkből tájékozódhatnak.
A SzeVi online itt található.
