Zöld folyosók a városban: a szentendrei vízfolyások jövőjéről egyeztettek a Városházán

2025. november 7., 16:02

Város és természet kapcsolatának újragondolása állt a Bükkös-patak revitalizációs programtervét bemutató közösségi fórum középpontjában november 5-én este, a Városházán. A bemutatott tervekkel kapcsolatos véleményeket, javaslatokat november 30-ig a kkri@szentendre.hu e-mail címen várja az önkormányzat.

A tervbemutatót a Városháza Dísztermében Újszászi Györgyi, a Környezetvédelmi és Közösségi Részvételi Iroda vezetője nyitotta meg, majd Fülöp Zsolt polgármester köszöntötte a résztvevőket, kiemelve, hogy nemcsak a Bükkös-patak revitalizációját készítik elő, hanem a többi helyi vízfolyás helyreállítását is. Fülöp Zsolt szerint a patak zöld folyosóként szövi át a várost, és mivel a település „belenőtt a természetbe”, elengedhetetlen a rendszerszintű gondolkodás a fenntartható jövő érdekében. Szentendrén ugyanakkor az árvízvédelem és a természeti környezet megőrzése nem választható el egymástól.

Réder Ferenc biológusmérnök véleménye szerint nem háríthatjuk a problémákat kizárólag a klímaváltozásra, hiszen „a területhasználat és -kezelés miatt tartunk ott, ahol tartunk.” A szakember rámutatott: a katasztrófák – mint például az árvizek – gyakran tanítják meg a társadalmat arra, mi a különbség a szürke és a zöld infrastruktúra között. A szürke, mesterséges beavatkozások gyakran növelik a kockázatot, míg a természetközeli, helyreállított vízfolyások rugalmasabban és hatékonyabban tudnak reagálni az extrém időjárási helyzetekre. Hozzátette: ma „polikrízisben” élünk, ahol az önkormányzatoknak egyszerre rengeteg problémával kell szembenézniük, gyakran szűkös forrásokból.

A legnagyobb kihívás az ökoszisztémák összeomlása, hiszen a genetikai sokféleség elvesztése alapjaiban veszélyezteti életfeltételeinket. A biológus szerint a legfontosabb prioritás az élőhelyek megőrzése, majd a felelős kezelés: hogyan nyírjuk a füvet, hogyan védekezünk a szúnyogok ellen, milyen beavatkozások történnek a természetben. Nemzetközi példákat is említett – Prága, Utrecht és Madrid városai mind a természetes rendszerek visszaállításával próbálják élhetőbbé tenni környezetüket. (A téma iránt részletesebben is érdeklődők figyelmébe ajánljuk Réder Ferenc kismarosi előadásáról készült videófelvételt.)

Egyéves előkészítés számos szakértővel

A helyi helyreállítási munkálatok részleteiről a tervezői csapat vezetője, Dukay Igor természetvédelmi mérnök számolt be, aki nem tagadta, gyermekkora óta erős, személyes kötődése van a patakok világához.

Az ökológiai szemléletű revitalizációs tervek közel egyéves tervezési folyamat után születtek meg. A szakmai munkában botanikus, halbiológus, zaj, levegő és hulladékgazdálkodási szakértő is részt vett. A projekt jogi és környezetvédelmi vonatkozásait is figyelembe vették, hiszen a patak védett természeti érték. A tervekben fontos szerepet kapott a rugalmas kaszálási rend és az ökológiai állapotfelmérés, amely kimutatta, hogy a vízfolyás még ma is számos védett és fokozottan védett fajnak ad otthont – köztük a kárpáti márnának, a fejes domolykónak és a kövi csíknak. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a patak és környezetének megőrzése nemcsak természeti, hanem közösségi feladat is. A cél, hogy a vízfolyások újra a városi élet szerves, élhető és fenntartható részévé váljanak. (Dukay Igor prezentációja itt érhető el.)

A patakrehabilitációs program következő lépéseként Ámon Gergely vízgazdálkodási szakmérnök mutatta be a tervezett műszaki beavatkozásokat, melyek fő célja, hogy elősegítsék a patak természetközeli vízvisszatartását. A szakember kiemelte, hogy az ökológiai szemléletű tervezés hosszú távon gazdaságosabb. A kibetonozott medrek nemcsak költségesebbek, de nehezebben is kezelhetők. A betonozás helyett a természetes anyagok és formák hatékonyabb és fenntarthatóbb megoldást kínálnak.

Ámon Gergely rámutatott: jelenleg több víz hagyja el az országot, mint amennyi érkezik, ezért a vízvisszatartás minden szinten kulcskérdés. Az új koncepció a kék–zöld infrastruktúra elveire épül, amely az árvízvédelem szem előtt tartása mellett a helyi élővilágot is támogatja. A kanyarulatok és ívek helyreállításához helyre volt szükség, ezért kompromisszumos beavatkozások történnek majd. Ilyen például a Kanonok utca és az Apor híd közti szakasz, ahol a patak folyásirány szerinti jobb oldalán a meglévő járdát elbontják, és a helyén új mederszakaszt alakítanak ki kanyarokkal és egy ösvénnyel. A bal oldalon viszont megmarad a jelenlegi járda, amelyet az új ívekhez igazítanak.

A tervezési területet négy fő szakaszra osztották. Az alsó szakaszokon a kisvízi meder természetes kanyargós jellegét állítják helyre a jobb parti járda korrekcióját és elbontását tervezik, illetve fásítást. A felső szakaszokon vannak olyan részek, melyek árvízvédelmi szempontból nem problémásak és ökológiai szempontból is megfelelőek, de ahol szükséges, kiteresedéseket alakítanának ki. A játszótér feletti szakaszon árvízi levezető sávot hoznának létre, hogy elkerüljék az elöntést, kisebb depóniák építésével a parkoló védekezése is megoldható. Hangsúlyozta, hogy a beavatkozások nem rontják az árvízi biztonságot, ugyanakkor elősegítik a Bükkös-patak ökológiai megújulását. (Ámon Gergely prezentációja itt érhető el.)

A természet és az emberek szempontjai

Az előadásokat lakossági és szakmai hozzászólások követték, melyek főként az ökológia és emberi igények egyensúlyára irányultak. A környezetvédelmi és parthasználati szempontok egyaránt hangsúlyos szerepet kaptak. Néhány hozzászóló felvetette, hogy a prezentációkban az ökológiai szempontok részletesen bemutatásra kerültek, de az emberi használat kérdése kevésbé.

Fülöp Zsolt polgármester válaszában kiemelte: a projekt célja éppen az, hogy a patakpart továbbra is működhessen közösségi térként, de egy természetközelibb módon. „A művészeti program is megmaradhat, de a patak kanyargóssága is visszatér. A folyás szerinti bal oldalon marad a könnyen járható rész, míg a jobb oldalon a patak kap több teret” – mondta. A térköves sétány egyes szakaszain fű váltja fel a burkolatot, és új fákat is telepítenek, így árnyékosabb, élhetőbb partszakaszok jönnek létre.

A résztvevők kérdései közt szerepelt, hogyan lesznek az ott élők bevonva a döntésekbe. A polgármester elmondta, hogy a tervek megvalósítása több ütemben, kék–zöld infrastruktúra pályázatok segítségével történik majd, a források elérhetőségétől függően. Hangsúlyozta, hogy a cél a betonvályú elkerülése, és a természetközeli kialakítás, mely nem lehet szavazás tárgya, ez szakmai és fenntarthatósági kérdés. A 11-es úttól felfelé található szakaszon a lakosokat tájékoztatni fogják még novemberben. A látványtervek kidolgozása most nem volt része a tervezési munkának, de a terveket közérthető, vizuális formában is bemutatja az önkormányzat – hangzott el egy erre irányuló kérdésre válaszként.

Többen megemlítették az árvízvédelem kapcsán a vízgyűjtő-szintű beavatkozások fontosságát. A villámárvizek megelőzése nemcsak a patakmeder, hanem a környező utcák vízvisszatartó képességének javítását is igényli. Egyes lakosok saját példát is hoztak: az esővízgyűjtő ciszternák, a zöldfelületek és a csapadék helybentartása mind hozzájárulhat a probléma enyhítéséhez.