2015. július 14., 11:31

Nagyon szeretjük a Hairt, ezt a tündökletes „hajoperát”. Vagy inkább Milos Forman filmjét? Dallamai, táncai, szövegfordulatai két generáció világhoz való viszonyát alakították. A darab beharangozó ismertetője alapján más változatban, új fordításban, az eredeti off-Brodway musicalt mutatták be a Teátrum évadnyitó előadásán.

Az 1967-es előadáshoz nem készült veretes szövegkönyv, a korabeli aktuálpolitikai részletektől a szerelmi érzés újrafogalmazásáig mindenre találhatunk benne példát, és ezeket a korántsem szervesülő részleteket fogták össze a remek dalok. Egyenes vonalvezetésű történetté csak 1969-ben, a filmen fűzték össze ezt az alapanyagot. Ilyen keretnek, alapanyagnak tekintette Mohácsi János is a szövegeket, hozzá is toldja a magáéit is. (De ki ismeri fel manapság Joseph Heller regényének, a 22-es csapdájának a kulcsszövegeit!) A kicsit nehézkes improvizációs kezdés után azonban elszabadult az őrület: kép, hang és tánc, minden a helyén volt. Üdítő volt látni és hallani a biztos tánc-és énektudású fiatal színészeket. Közülük is kitűnt Mátyássy Bence, aki Claude Bukowskyként (küllemében is hajaz a filmbélire) egyforma színvonalon énekelte végig a darabot. A minimális díszletben – egy óriási, csíkokra szabdalt amerikai csillagos-sávos lobogó – a legegyszerűbb tárgyak szolgáltak zeneeszközül. A fémhordókon elfértek tiltott önkényuralmi jelképek (a polgárpukkasztás jegyében), és pompásan kivitelezhető rajtuk a táncolás is. Óriási feladat lehetett elkerülni, hogy a koreográfia idézze a film emblematikus táncjeleneteit, kedves ötlet a Bob Fosse előtti tisztelgés: a Kabaré erőteljesen erotikus székes táncának az elemeit felhasználva egy sörösládával értek el ellentétes hatásokat. Szóval egy jókedvű, sodró, harsány kavalkáddá alakult az egész színpad, ahol pompás karakterek tűntek fel. A legemlékezetesebb jelenet számomra a társulat tagjainak atavisztikus dobszólója. Mindenki mást, a maga ritmusát, másfajta zaját, bántó zörejét adta ki, mégis kellemes harmóniába olvadtak össze.

És ez a lényeg! Minden társadalomban kétféle folyamat zajlik. A szocializáció intézményrendszerét mindenki ismeri és megtapasztalja: a család, az iskola, a munkahelyek mind-mind alakítanak és formálnak. De sokkal kevésbé hangsúlyos a juventizáció folyamata, amelyben a felnövekvő generációk alakítják a maguk képére a világot. Ennek a fontosságát  hangsúlyozza a rendezés is. Érdekes, hogy egy közel ötvenéves darab mutatja be a maiaknak a tagadás és lázadás ízét-zamatát. Az ifjúság lázad, muszáj neki. Egyébként, miért is?

 

ŐZI

DSC09158c DSC09169c DSC09174c DSC09182c DSC09188c DSC09194c

DSC09207c DSC09217c DSC09239c DSC09251c DSC09264c DSC09272c DSC09277c DSC09284c DSC09288c DSC09289c DSC09293c DSC09297c DSC09334c DSC09355c DSC09363c DSC09365c DSC09371c DSC09373c DSC09382c

« 2022. augusztus » loading...
h K s c p s v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
hét 08

P’Art Mozi – filmszínházi programok

2022. 01. 01. - 2029. 12. 16.
hét 08

Kovács Margit, a Duna királynője

2022. 01. 03. - 2029. 12. 31.
hét 08

Kmetty kiállítás – újragondolva

január 3.. 17:00 - november 13.. 18:00
hét 08
hét 08

Vas István emlékkiállítás

június 24. - szeptember 25.
hét 08
hét 08
hét 08
sze 10
csü 11

Barokk fesztivál Szentendre belvárosában

augusztus 11.. 08:00 - augusztus 14.. 17:00
pén 12

Római kori dunai őrhajó Szentendrén

augusztus 12. - augusztus 13.
szo 13

Galaxisok koncert a Barlangban

augusztus 13.. 20:00 - 22:00
sze 17

Teátrum 2022 / A feleség negyvennél kezdődik

augusztus 17. - augusztus 18.
sze 17
csü 25

Teátrum 2022 / Hárman a padon

augusztus 25. - augusztus 26.
pén 26