Nem volt könnyű dolguk a városrészek képviseletében jelenlévő önkénteseknek, hiszen 135 javaslatból kellett kiválasztani azt az ötvenet, amely felkerülhetett a városrészi szavazólapokra. A beérkezett javaslatok feldolgozása során az egyes javaslatok szétbontásával összesen 389 fejlesztési ötletet kellett a költségkeret, ill. a megvalósíthatóság szempontjából értékelniük a szakembereknek. Végül 135 bizonyult megvalósíthatónak és ebből választották ki pontozással a munkacsoportok a szavazólapokra kerülő javaslatokat.
Többen már tavaly is részt vettek a szavazólapok összeállításában, ők gyakorlottabban elemezték az egyes javaslatokat, a döntés szempontjait. Az egyik résztvevő fontosnak tartotta elmondani: jó lenne, ha minél többen részt vennének a lakóhelyük életében. A másik résztvevő azt mesélte, hogy tavaly az ő javaslatára telepítettek kamerákat a Bükkös-partra, hogy a szemetelést megakadályozzák, de sajnos vannak olyanok, akik a kamerák látóterén kívül változatlanul szemetelnek. Egy tősgyökeres szentendrei szerint jó lenne azt érezni, „hogy egy közösség részesei vagyunk”, és a leglényegesebb talán az, hogy „közelebb kerüljünk egymáshoz, és kialakítsuk a saját, egymást segítő kis közösségeinket”.
– Az emberek nyitottak, különösen akkor, ha megértik, hogy a saját lakókörnyezetük alakulásába szólhatnak bele a részvételi költségvetés révén, amelynek folyamata, rendje, a hagyománya most kezd kialakulni. A megvalósuló fejlesztés csak az egyik eredménye ennek a programnak, a másik, hogy közben a javaslattevők megismerik egymást, kiépül egy közösség – mondja Zeisler Judit, a Transparency International (TI) Magyarország részvételi költségvetés projektmenedzsere. A TI a közügyekben való részvétel, valamint a helyi és állami intézményekbe vetett bizalom erősítése érdekében ingyenes segítséget nyújt a részvételi – vagy ahogy Szentendrén nevezzük – a városrészi költségvetési programok fejlesztésében.
A városrészi munkacsoportok a térképek, a fejlesztési javaslatok részletes leírása mellett törhették a fejüket, hogy melyik javaslatra hány pontot adjanak. Minden javaslatot 1–6-ig pontozhattak olyan javasolt szempontok alapján, mint például mennyire szolgálja a közösség érdekeit, hány embernek előnyös, hánynak nem, ha megvalósul. Amikor minden tagnak sikerült meghoznia a döntését, akkor összesítették a pontokat, és az öt legtöbb pontot kapott javaslat került fel a városrészi szavazólapra.
Május 23-tól június 12-ig, három héten át lehet szavazni, hogy az öt javaslatból melyik legyen az az egy, ami megvalósulhat.
Itt böngészheti a szavazólapokra került javaslatokat >>>
(Fotó: Adrián Zoltán / Képszerkesztőség)
