Déli szomszédunk kultúráját bemutató országos rendezvénysorozat, a Szerb Hónap nyitó eseményének helyszíne az idén Szentendre volt. Uroš Predić a XIX. század közepén született és közel száz évet élt, realista festőként is jelentős alkotó. A műveiből nyílt kiállítás egy éven át látható a Szerb Egyházi Múzeumban.
A Boszniai Szerb Köztársaság elnöke és a Szerb Kulturális Minisztérium által támogatott rendezvénysorozat megnyitóján, 2024. szeptember 12-én Szerbiát Đorđe Milićević, Szerbia és a diaszpóra közötti kapcsolatok terén végzett tevékenységekért és intézkedésekért felelős tárca nélküli miniszter és Aleksandra Đurović nagykövet, Bosznia-Hercegovinát az ország Budapestre akkreditált nagykövete, Biljana Gutić-Bjelica képviselte, hazánkat pedig Vitályos Eszter országgyűlési képviselő és Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere reprezentálta.
Az egykori Magyarország területén, a bánáti Orlódon 1857-ben született szerb festő, Uroš Predić – a 19. század végének és a 20. század elejének egyik legnagyobb hatású szerb realista festője – az általános iskolai évek után a pancsovai Magyar Királyi Állami Reálgimnáziumban folytatta tanulmányait, majd szerb ösztöndíjjal a bécsi Művészeti Akadémián tanult festészetet. Művészetére nagy hatással volt professzora, Christian Griepenkerl. Tanulmányai befejezését követően Griepenkerl magánstúdiójában kezdett dolgozni, illetve az Akadémia asszisztense volt.
1885-ben családi okokból hazaköltözött, ahol falusi parasztemberekről készített képeket, majd 1890-ben Belgrádban folytatta művészi tevékenységét. Haláláig ez volt otthona, de onnan többször utazott rövidebb-hosszabb időre Óbecsére, Orlódra, Újvidékre. Ebben, az 1909-ig terjedő időszakban több mint 60 festményt alkotott, illetve mintegy ezer ikonjának java is ebben az időszakban készült. Oltárképeinek művészi szépsége, értéke alapján az elmúlt évszázadok egyik legjelentősebb szerb ikonfestőjeként tartják számon. A szerb történelem eseményeit megjelenítő képeivel nemzete egyik szeretett és ismert művészeként ismerték és ismerik ma is.
Az egyik alapítója volt a „Lada” Társaságnak , amelynek hosszú ideig elnöki tisztét is betöltötte. Az 1910-es évek elején a Szerb Királyi Akadémia tagjának választották, alapítója és első elnöke volt Belgrádban a Képzőművész Egyesületnek. Képeivel részt vett az 1889-es párizsi világkiállításon.
Haláláig fáradhatatlanul dolgozott. Belgrádban hunyt el életének 96. évében. Kívánsága szerint szülőfalujában, a bánáti Orlódon temették el.
A Szerb Kulturális Hónap másik szentendrei eseményére szeptember 19-én, csütörtökön 18 órakor kerül sor, amikor az MTVA szerb nemzetiségi műsorának szerkesztője, Snezsana Milivoljevity által készített, Momčilo Tapavicáról készült dokumentumfilmet vetíti a P’Art Mozi. Tapavica építész és olimpiai bajnok, több épülete is fennmaradt Magyarországon, többek között ő tervezte a szentendrei szerb püspöki palota épületét is.
(Fotó: Isza Ferenc / Szentendre.hu)
