„Megfogyva bár, de törve nem, / Él nemzet e hazán.” A Nemzeti Összetartozás Napján a trianoni békeszerződésre emlékezett a város a Kálvária dombon található emlékműnél.

A Nemzeti Összetartozás Napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én iktatott törvénybe az Országgyűlés. Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Ennek a közösségnek és a magyar nemzet összetartozásának az emléknapja a Nemzeti Összetartozás Napja, amelyen Petricskó Zoltán, Szentendre alpolgármestere, aki maga is Kárpátaljáról, Beregszászról érkezett Magyarországra, mondott szívből jövő beszédet.

Dsida Jenőt idézve a tiltások ellenére is magyarnak maradt külhoni sorsról beszélt, és egy rövid időre átléptük vele a mai határokat. Elítélte mindazt, ami Trianonban történt, és második nemzeti imánk, a „Szózat” szavaival élt beszéde befejezésében:

„A mi nemzetünk erős nemzet, a magyar lélek erős lélek, és oly sok viszály után mégis itt van, itt vagyunk. Kötelességünk emlékezni, és kötelességünk igaz magyarnak maradni határon innen és túl, kötelességünk összefogni, megemlékezni, nem felejteni, mert

Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán.”

A Kálvária dombon található Trianon emlékműnél a város vezetősége, a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiája, a pártok és intézmények képviselői helyezték el koszorúikat az ünnepség végén.