Négy nemzetiségi önkormányzat vezetői mutatták be a Városházán a 2025-re tervezett programjaikat február 12-én. A nemzetiségi kerekasztal résztvevői a városi programokat is áttekintették, valamint tájékozódhattak Szentendre 2025-ös, elfogadás előtt álló költségvetéséről is, Magyar Judit alpolgármester közreműködésével.
Bevezetésként az alpolgármester felhívta a résztvevők figyelmét, hogy városi szervezésben március végén süteménykészítő versenyt terveznek, erre főleg az idős szentendreiektől várnak finomságokat – Magyar Judit szorgalmazta, hogy a nemzetiségi szervezetek is népszerűsítsék ezt a lehetőséget a közösségükben. Felidézte a két, már évente ismétlődő hagyományt képviselő városi programot, amelyekkel az önkormányzat megjelenési, bemutatkozási lehetőséget biztosít a nemzetiségi szervezeteknek. Az első a majális, ahol a város vezetői szeretnék, hogy minél több nemzetiség résztvevői színesítsék a színpadi programokat és jelenlétükkel adjanak lehetőséget a teljes közösségnek az ismerkedésre. A másik kedvelt esemény 2025-ben is a Nemzetiségek karácsonya lesz, de a városháza nyitott arra is, hogy a nemzetiségi szervezetek meghívására a Szentendrére látogató külföldi küldöttségeket fogadják.
Márciuskától a lengyel influenszerekig
Az idei év terveit elsőként a Román Nemzetiségi Önkormányzat elnöke ismertette. Vaskóné Pántya Júlia rögtön márciusra egy meghívót is bejelentett, jövő hónap elsején rendezik ugyanis a márciuska (románul: mărțișor) tavaszváróját, ahol a balkáni néphagyomány szerint egy ajándéktárgy-készítésre is várják az érdeklődőket. Az elnök kiemelte a nyárra tervezett ikonfestő tábort és azt, hogy az Advent eseményeiben szerepet kíván vállalni a helyi román közösség.
A programjaik költségvetéséről egyelőre nem tudott biztosat mondani – ez később az összes többi résztvevőnél szóba került – hiszen a pályázati forrásokat, mint a hagyományosan nemzetiségi, határokon átnyúló programokra fordítható Bethlen Gábor Alap pályázata, még nem hirdették meg.
A Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 2025-ös terveiről Halper Lukács Kristóf számolt be. Az elnök úgy fogalmazott, idén a szűkösebb támogatási lehetőségek miatt kisebb költségvetésű programokban gondolkoznak, de változatosságra törekednek. Március 23-án a Lengyel-Magyar Barátság napjáról virágültetéssel kívánnak megemlékezni, áprilisban a Föld Napja rendezvényeihez csatlakoznak, májusban pedig egy települési csapatot fogadnak Orawka községből. Ezeken túl terveznek szorosabb kapcsolatot kiépíteni a kőbányán működő lengyel iskolával, és – más nemzetiségekhez hasonlóan – aktív szerepet vállalni a városi és nemzeti ünnepek alkalmai során. Terveznek olyan formabontó közösségi eseményeket is, amelyekkel a Magyarországon, különösen a budapesti agglomerációban letelepedő lengyel nemzetiségű fiatalokat igyekeznek megcélozni, például ismert közösségi médiás szereplők, influenszerek bevonásával.
Ortodox keresztény ünnepek, mécsesekkel kivilágított város
Giovantsi Szófia, a Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnökeként a kulturális eseményektől az egyházi ünnepekig terjedő terveiket ismertette. A havi rendszerességű, élő zenés görög táncházak folytatását mindenképpen tervezik, és bár a bizonytalan pályázati források őket sem kímélik, Giovantsi Szófia úgy fogalmazott, nem múlhat az anyagi lehetőségeken egy közösség összetartozásának erősítése, a nemzetiség bemutatkozása. Számíthatnak ugyanakkor az országos görög önkormányzat támogatására, így bátran terveznek minden évszakban programokat – általában az ortodox keresztény ünnepekhez köthetően. Húsvétkor szabadtéri programon mutatják be a görögök ünnepét áprilisban, nem hagyják ki a majálist, de nyárköszöntőt, városnapi megjelenést és a karácsonyi hagyománykört bemutató estet is terveznek. Mint az elnök hangsúlyozta: a görög rendezvényeket teljesen nyitottnak szánják, egyben meghívta a többi nemzetiség képviselőit is programjaikra és kérte őket, hogy közösségeikben tolmácsolják a meghívást. Esett még szó filmklubról, nyári táborról és irodalmi estekről, valamint sportnapokról, akár diákolimpia szintjén is, ebből a két utóbbit a többi helyi nemzetiség tagjaival együtt látnák megvalósíthatónak. Tervezik a kihelyezett görög nyelviskola újraindítását is, az érdeklődők száma biztatóan magas, így Giovantsi Szófia szerint a részvétellel nem lesz gond.
A nemzetiségi programtervek bemutatását a dalmát közösség részéről Benkovits György zárta. A Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke elsőként a március 1-ji operaestre hívta fel a figyelmet, ez az esemény az idén 75. évét ünneplő Musica Beata vegyeskar első idei fellépése lesz.
Bár a költségvetésük még messze nem teljes az évre, a terveik már formálódnak: márciusban születésnapjára emlékezve idézik fel Boromisza Tibor festőművész örökségét, májusban Nepomuki Szent János ünnepére hívják a közösséget, júniusban pedig az Ivan Dan mint Szentendre búcsúja szintén látványos esemény lesz. Ekkor hagyományosan rengeteg mécses díszíti majd a várost – vendégként Šibenikből fogadnak egy neves kórust. Nyáron a Pap-szigeti művésztelep számára készülnek kiállítással, de télen sem zárkóznak be, a Nemzetiségek Karácsonyára például Horvátország nagykövetségének meghívását is tervezik.
Évente 2,1 milliót és kommunikációs támogatást ad a város
A nemzetiségek közösségei felé nyitott terveket ismertettet a Szentendre és Térsége TDM Nonprofit Kft. vezetője, Tardy Anna. Kiemelte a Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva fesztivált, amely augusztus végén rengeteg programot egyesít – ezek sorában az itt élő nemzetiségek megjelenítésére, csatlakozására is lehetőséget kívánnak biztosítani, hogy Szentendre sokszínűsége minél gazdagabban megmutatkozhasson.
Tardy Anna említette még a szeptember közepére tervezett Szentendrei Nyitott Templomok Hétvégéjét, amelyet kiegészít a Bor és kenyér ünnepe. Felkérte a nemzetiségi vezetőket, a közösségeiket ösztönözzék a részvételre a kulturális programokban befogadó helyszínként és saját programelemek megvalósítóiként is.
Miután minden megjelent nemzetiségi vezető ismertette a terveket, Magyar Judit alpolgármester röviden bemutatta a városi költségvetés részleteit. Ennek ismeretében márciusban már szerződéskötésre készülhetnek az önkormányzattal a nemzetiségi szervezetek. Magyar Judit megerősítette: 2025-ben összesen 2,1 millió forint támogatást biztosít Szentendre a nemzetiségi önkormányzatoknak. A 350 ezer forintos összegre az a hat közösségi szervezet számíthat, akik előző évben megfelelően elszámoltak a 2024-re megítélt támogatással.
A színes és gazdag programkínálatban bízva Gulyás József alpolgármester is pozitívan értékelte az előttünk álló év nemzetiségi szervezeti aktivitását. Hozzátette: Szentendre önkormányzata partner abban, hogy a kommunikációban is segítse a helyi közösségeket városi szinten. Ennek érdekében aktív kapcsolattartást kérnek a nemzetiségi önkormányzatoktól is, hiszen azoknak a híreknek a megosztást tudják segíteni a városi csatornákon, amelyeket a szervezők időben megosztanak az önkormányzattal.
Európai Örökség: rangos cím Szentendre sokszínű és soknemzetiségű kultúrájának. A kontinensre jellemző kulturális és történelmi örökség jelentős helyszíneinek sorába Szentendrét 2020-ban vette fel az Európai Bizottság. Az Európai Örökség címet odaítélő bizottság értékelése kiemelte: Szentendre jellegét a határokon átnyúló politikai és kulturális kapcsolatok hatásai alakították évszázadok óta. Fejlődésében a kulturális örökség nagy szerepet játszott és lehetővé tette, hogy hídként működjön kelet és nyugat kulturális területei, a Balkán és a Kárpát-medence, valamint a katolikus és ortodox kereszténység között. A többnemzetiségű város a vallási tolerancia helyszíne, amelyre a kreativitás szelleme, a Duna menti kapcsolatok, valamint a magyar, a szerb lakosság és más kultúrák pezsgő, békés együttélése hatott.
(Fotó: Isza Ferenc / Szentendre.hu)
