A saját bankszámláik helyett a Magyar Államkincstárban kellene tartaniuk az önkormányzatoknak a költségvetési forrásaikat a Nemzetgazdasági Minisztérium rendelettervezete szerint. A kormányzat helyi autonómiát súlyosan korlátozó, legújabb terve alkotmányjogi aggályokat is felvet – hangzott el a Magyar Önkormányzatok Szövetsége keddi elnökségi ülésén. A Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete április 23-ra sztrájkot hirdetett. Követeléseikkel Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere is egyetért.
Az önkormányzatok költségvetését érintő kormányzati alulfinanszírozás, és helyi adó bevételeket érintő elvonások után, a kormány újabb jogszabállyal kívánja korlátozni a települések gazdasági mozgásterét. A napokban nyilvánosságot kapott rendelettervezet alapvetően alakíthatja át az önkormányzatok pénzügyeit.
Az önkormányzatok pénzeszközei egy részét a kincstári egységes számlán (KESZ), azaz a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán kell majd elhelyezni. Az önkormányzatok az alábbi sorrendben kötelesek az 50 millió forintot meghaladó pénzeszközeiket a KESZ-en elhelyezni:
– 2025. október 1-jétől a megyei jogú városi önkormányzatok, a Fővárosi Önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzatok,
– 2027-től a városi önkormányzatok,
– 2028-tól valamennyi települési önkormányzat.
Ezen felül a a megyei jogú városok, a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületek kötelesek lesznek már idén a költségvetési kiadásaik 5%-át meghaladó, illetve a napi működéshez nem szükséges pénzeszközeiket is a központi kincstári számlán elhelyezni. Az intézkedés határideje március 31-e, azaz az előző évről megmaradt pénzügyi többletet addig kell átutalni az Államkincstárnak.
Az intézkedés értékelése a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnökségének március 4-én, Érden tartott ülésén is nagy hangsúlyt kapott. Gémesi György, a szövetség elnöke, Gödöllő polgármestere úgy fogalmazott a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón: a minisztériumi rendeletterv a kormányzati költekezésre, az adókedvezmények miatti bevételkiesés pótlására szolgál. Gémesi szerint a terv ellentétes az Alaptörvénnyel is, mert az önkormányzatok saját bevételeit is a kincstárba kellene betenni, miközben ez „az emberek pénze, és őket illetik meg a kamatok is”.
Az önkormányzatok szabad forrásait vonnák el
„A kormány formálisan is megszünteti az önkormányzatiságot, ami ellen tiltakozunk. „Most úgy látszik, hogy olyan gondban van a költségvetés, egész pontosan olyan nehéz finanszírozni a magyar államadósságot, hogy az önkormányzatok szabad forrásaira is ráteszik a kezüket” – jelentette ki Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, a MÖSZ társelnöke. A főpolgármester hozzátette: az önkormányzatok állami finanszírozása reálértékben 20 %-kal lett kevesebb az elmúlt öt évben, bár a feladatok mértéke nem csökkent. A helyi bevételek maradtak meg az önkormányzatok számára, hogy a legalapvetőbb, kötelező feladataikat ellássák, és most ezeket is a saját pénzkezelőjéhez vonná az állam.
A sajtótájékoztatón Gémesi György bejelentette, hogy levélben fordult a MÖSZ nevében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez az évek óta szolidaritási hozzájárulás címén elvont önkormányzati bevételek kormányzati felhasználása miatt, ugyanis a kevésbé tehetős településeknél, falvaknál nem látható, hogy megjelentek volna akár működési, akár fejlesztési támogatásként a döntően városoktól szolidaritási hozzájárulás jogcímen elvont források.
A Portfolio.hu elemzése szerint az intézkedés hátterében az állhat, hogy az Államkincstárban így összegyűlő pénz javítja az államháztartás likviditását, valamint közvetlenül elérhetővé teszi az állam számára, hogy megfigyelje az önkormányzatok pénzügyi helyzetét. A kereskedelmi bankokra is hatással lehet a terv, hiszen ha az önkormányzati pénzek hiányoznak a betétekből, azzal csökken a bankok hitelkibocsátó képessége, és jelentős tétel lehet a tranzakciós bevételek kiesése is.
Az önkormányzatok oldalán is felmerül ez az utóbbi kérdés: a tervezet megvalósításának részletei azonban még nem ismertek, így az sem, hogy az átutalásokat mikor kellene megtenni és az ezzel járó tranzakciós költségeket megtérítik-e.
Egy biztos, a kormányzat számít az extra bevételre az önkormányzatok pénzét átirányítva: az előzetes becslések szerint már idén októberig mintegy 300 milliárd forint befizetéssel számolnak az Államkincstárnál.
Sztrájkba lépnek a közszolgálatban dolgozók
A Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálati dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) sztrájkot hirdetett április 23-ra. A Magyar Önkormányzatok Országos szövetsége támogatásáról és szolidaritásáról biztosította a köztisztviselőket. Fülöp Zsolt polgármester is egyetért a követésekkel. A köztisztviselői illetményalap ugyanis 2008 óta, vagyis tizenhét éve változatlan. Egy felsőfokú végzettséggel rendelkező, 38 évnyi munkaviszonnyal rendelkező köztisztviselő állam által elismert illetménye bruttó 231.000, azaz nettó 153.615 forint. A költségvetési törvény 2025. évre is változatlan, 38.650 Ft összegű illetményalapot tartalmaz. A szentendrei önkormányzat ugyanakkor nehéz anyagi helyzetében is igyekszik megbecsülni munkatársait, saját forrásból pótolja ki a hivatali dolgozók bérét, évről évre emelve az illetményalapot: ez az összeg idén már 77.000 forint.
A kiemelt kép forrása: Pixabay
