A nyári vízhiány után aligha érte meglepetésként az október 9-i lakossági fórum résztvevőit, hogy az elöregedett vízellátó rendszer, a nem kellő kapacitású víztermelő kutak nem képesek biztonságosan kiszolgálni Szentendre megnövekedett nyári vízigényét. A könyvtárban megrendezett eseményen Balogh Zsolt, a DMRV vezérigazgatója számos új részlettel világította meg a pismányi szolgáltatáskimaradás hátterét, a városi víziközmű állapotát és ismertette a tervezett fejlesztéseket is.

A nyári vízkorlátozásokat, a négynapos pismányi vízszolgáltatás-kimaradás hátterét megvilágítandó lakossági fórumon a DMRV vezetői az előzetesen beküldött kérdések alapján összeállított prezentációban mutatták be az ellátórendszer állapotát, a vízhiány okait és a fejlesztési lehetőségeket.

Növekvő fogyasztás, csökkenő víztermelés
A vezérigazgató tájékoztatása szerint a négynapos kimaradást nem az ellátást érdemben befolyásoló műszaki meghibásodás, hanem a vízhiány és Pismány földrajzi adottságai, valamint a megnövekedett fogyasztás okozták. A városrész a Tahi–Leányfalui vízbázisról kapja a vizet, amelyet egymást követő tározómedencéken keresztül juttatnak a magasabban fekvő területekre. A kritikus időszakban már a Kökény utcai medencéből sem tudták feltölteni a Pismány III-as tározót, így a további medencékbe sem jutott víz.

A kapacitásproblémák régóta ismertek. A növekvő lakosságszám miatt 2019-ben fejlesztési koncepcióterv készült, a szükséges beruházások azonban forráshiány miatt nem tudtak lépést tartani az igényekkel. A DMRV 2020-ban már jelezte az önkormányzatoknak, hogy a meglévő fogyasztók ellátásának védelmében új lakóparkok és nagy vízigényű beruházások csatlakozását nem tudja biztosítani.

Miért éppen Pismányban állt le a szolgáltatás?
A vezérigazgató tájékoztatása szerint a négynapos kimaradást nem az ellátást érdemben befolyásoló műszaki meghibásodás, hanem a vízhiány és Pismány földrajzi adottságai okozták. A városrész a Tahi–Leányfalui vízbázisról kapja a vizet, amelyet egymást követő tározómedencéken keresztül juttatnak a magasabban fekvő területekre. A kritikus időszakban már a Kökény utcai medencéből sem tudták feltölteni a Pismány III-as tározót, így a további medencékbe sem jutott víz.

A kapacitásproblémák régóta ismertek. A növekvő lakosságszám miatt 2019-ben fejlesztési koncepcióterv készült, a szükséges beruházások azonban forráshiány miatt nem tudtak lépést tartani az igényekkel. A DMRV 2020-ban már jelezte az önkormányzatoknak, hogy a meglévő fogyasztók ellátásának védelmében új lakóparkok és nagy vízigényű beruházások csatlakozását nem tudja biztosítani.

Új kutak és nagyobb pismányi tározók
A szentendrei déli vízbázison két új csápos kút épült, amelyek közül az egyik már a nyári csúcsidőszakban működött. A másik üzembe helyezését 2027-re tervezik.
Balogh Zsolt beszámolt arról is, hogy a térség fejlesztéseire mintegy egymilliárd forintnyi beruházási forrást csoportosítottak át. A déli vízbázison egy rendkívül alacsony dunai vízállás mellett is működő galériás kút kialakításának előkészítése indult el, Tahi–Leányfalun pedig új csápos kutat terveznek. A tájékoztatás szerint ezek várhatóan 2028-ban állhatnak üzembe.
Pismányban a IV-es és V-ös tározómedence bővítését, valamint a víztovábbítást biztosító gépház fejlesztését 2028–2029-re tervezik. Az idei tapasztalatok alapján a 2019-es fejlesztési koncepciót is felülvizsgálják.

A vezetékhálózat átfogó megújításának ütemezésére ugyanakkor a vezérigazgató egyelőre nem tudott ígéretet tenni: ez a rendelkezésre álló fejlesztési forrásoktól függ. A hálózat mintegy fele a 70-es években alkalmazott azbesztcementből, közel 35 százaléka a 80-as években használt KM PVC-csövekből áll, míg a korszerű KPE-vezetékek aránya alig öt százalék. Az elhasználódott csövek gyakori meghibásodást okoznak.

Őszinte tájékoztatás és rendszeres egyeztetés
A hozzászólók a csőtöréseket, a vízveszteséget, a hibaelhárítás lassúságát és a nyári kommunikációt is kifogásolták. Többen úgy érezték, a tájékoztatás a magas fogyasztásért a lakosságot tette felelőssé. A szolgáltató képviselői a locsolás és a medencetöltés visszafogásának jelentőségét hangsúlyozták. A hálózatrekonstrukció helyszíneinek kiválasztásakor elsősorban a csőtörések gyakoriságát veszik figyelembe, és a munkákat az önkormányzat útfelújítási terveivel is összehangolják.
A találkozót kezdeményező Tóthmajor Balázs, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a kialakult helyzetről őszintén kell beszélni, a megoldáshoz pedig nyílt párbeszédre és együttműködésre van szükség. Azt szeretné, ha a fórum rendszeres egyeztetési folyamatot indítana el, amely lehetőséget teremt a lakosság, a szolgáltató és a döntéshozók közötti folyamatos párbeszédre.