Felhívjuk figyelmed, hogy ez a cikk több, mint 4 éve jelent meg, ezért elavult információt tartalmazhat!
Tücsöktánc a lét határán – ezzel a címmel nyílt meg 2017. május 10-én Korniss Dezső kiállítása a Szentendrei Képtárban. A tárlat június 18-ig látogatható.
A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum gazdag képzőművészeti gyűjteményét bemutató kiállítások sorában ezúttal a modern magyar művészet egyik klasszikusa, Korniss Dezső (1908–1984) alkotásaiból nyújtunk válogatást. A kollekció a művész néhány kimagasló értékű remekművét is tartalmazza, köztük az 1948-ban festett Tücsöklakodalom című festményét. Ez a kép szerepel a tárlat középpontjában, ehhez kapcsolódóan került be a kiállításba több, kiemelkedő hazai gyűjteményből kölcsönzött műalkotás is.
Korniss Dezső, aki már a Képzőművészeti Főiskolán is a progresszív művészeti törekvésekkel rokonszenvezett, Bartók Béla munkásságára hivatkozva nyúlt vissza a népművészethez, hogy azt integrálja az avantgárd formanyelvvel. Barátjával, Vajda Lajossal ehhez Szentendrén eszményi helyszínt találtak, ahol 1935-ben a helyi paraszti- és tárgykultúra motívumkincsét feldolgozó gyűjtésbe kezdtek.
1945 után, az európai orientációjú magyar művészetet képviselő Európai Iskola időszakában, Korniss második szentendrei korszakában számos játékos, néhol drámai asszociációkat keltő szürrealista kompozíció született, köztük a magyar folklór több elemét ötvöző Kántálók (1946), a Mezei Vénusz (1947), a Tücsöklakodalom (1948) és a Reménytelen harc (1948). A kiállítás egyik kuriózuma a Tücsöktánc, amelynek eredetileg tizenkét darabból álló sorozatából most tíz kis méretű remekmű látható.
Korniss Dezső színekben, tiszta vizuális képletekben gondolkodó intellektuális művész volt. Emellett, a kivitelezésben kérlelhetetlen: a mívesség tisztelete, a formai tökély elkötelezett híveként alkotott. Ezért is emlegették még életében a tökéletesség, a mesterségbeli megbízhatóság állandó mércéjeként. Korniss Dezső munkássága több szálon kapcsolódott a művészeti nyelv megújítására irányuló avantgárd törekvésekhez, miközben a tradícióból is táplálkozott. Ezért is mondta róla festészetének egyik legavatottabb szakértője, Németh Lajos, hogy „a vizualitás nyelvén, Korniss beszél magyarul a legszebben.”
Bodonyi Emőke, a kiállítás kurátora
Fotók: Deim Balázs
