2022. október 7., 12:20
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 1 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

2022. október 6-án, csütörtökön délután öt órától a Kálvária téren emlékezett Szentendre az Aradi Vértanúk 173 év előtti tragédiájára. 

Az ünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött, a zenei kíséretet a Magyar Honvédség Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság katonazenekara adta.

Fülöp Zsolt polgármester köszöntőjében az ünnep kettősségéről beszélt. Egyrészt tragédiának nevezte a 13 honvédtiszt kivégzését, akik a legtöbbet tettek hazájukért, amit csak tehettek: nem hátráltak meg, teljesítették vállalásukat, a végsőkig kitartottak honvédjeik mellett. Ezt nem tudta megbocsátani az éppen csak nagykorú Ferenc József császár, és kegyetlenül kivégeztette mindannyiukat. Ugyanakkor hangsúlyozta: önfeláldozásuk példamutató, hiszen fontosabb volt számukra a haza érdeke és szabadsága, mint az egyéni sorsuk, és ebből az áldozatból máig erőt merít minden magyar.

Fülöp Zsolt szavai után Kalmus Felicián csellóművész a „Felszállott a páva”, valamint az „A csitári hegyek alatt” című népdalok átírt változatait adta elő, majd az ünnepség narrátora, Sipos Betti Kossuth Lajos szavaival emlékeztetett, hogy nemcsak az aradi tizenhármakra, hanem a velük egy időpontban a fővárosban kivégzett Batthyány Lajosra, a független Magyarország első miniszterelnökére is emlékezünk október hatodikán: „Legyenek a szent emlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl.”

Tóth Máté, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár igazgatója ünnepi beszédében többek között arról beszélt, hogy a 13 aradi hős tetteit mennyire másként élte meg, értékelte a császári udvar és a magyar nép. Az egyik oldalon hazaáruló, a másikon nemzeti hős volt a 13 vértanú! Majd az emigrációban élt Kossuth Lajost idézte: „A világ bírája, a történelem fog e kérdésre felelhetni.”

Kiemelte, az osztrák vezetésben is voltak, akik túlzásnak tartották a halálos ítéleteket, ahogy az intervenciós orosz tábornok, Paszkevics fővezér és I. Miklós orosz cár is. Emlékeztetett, hogy a császárt ellenvetések nélkül kiszolgáló Haynau bárót Európa szerte kiközösítették. Brüsszelben és Párizsban a hatóságoknak kellett megmenteni őt a lincseléstől, Londonban, a Park Streeten pedig ma is emléktábla őrzi az emlékét, hogy sörgyári munkások a nyílt utcán verték össze Haynaut.

A megemlékezés végén először Kalmus Felicián egyik saját szerzeményét adta elő, majd a Szent András Katolikus Általános Iskola és Óvoda 5.a. osztályos tanulói gyújtották meg az emlékezés mécseseit, miközben a narrátor felolvasta a vértanúk névsorát:

  • Lázár Vilmos ezredes, lőpor és golyó általi halál
  • Gróf Dessewffy Arisztid tábornok, lőpor és golyó általi halál
  • Kiss Ernő tábornok, lőpor és golyó általi halál
  • Schweidel József tábornok, lőpor és golyó általi halál
  • Pöltenberg Ernő tábornok, kötél általi halál
  • Török Ignác tábornok, kötél általi halál
  • Láhner György tábornok, kötél általi halál
  • Knezich Károly tábornok, kötél általi halál
  • Nagysándor József tábornok, kötél általi halál
  • Gróf Leiningen-Westerburg Károly tábornok, kötél általi halál
  • Aulich Lajos tábornok, kötél általi halál
  • Damjanich János tábornok, kötél általi halál
  • Gróf Vécsey Károly tábornok, kötél általi halál

A rendezvény végén a jelenlévők koszorúkat helyeztek el az emlékmű lábánál.

A megemlékezést a Szentendrei Kulturális Központ szervezte.

(Fotó: Révai Sára)