Egyértelmű álláspontja a szakértőknek, hogy a hatékony szúnyoggyérítés módja a biológiai módszer, melynek során a csípőszúnyog-lárvákat gyérítik. Annak ellenére, hogy a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) is osztja a szakértők álláspontját, csak lassan növekszik a központosított szúnyoggyérítésben a biológiai módszer aránya. A BM OKF Szentendrén csak a Duna árterében végez ilyen gyérítést, feltéve, ha indokoltnak tartják, idén például ezt nem tartották szükségesnek. Természetvédelmi és a hatékonysági szempontok miatt mindenképpen növelni kell a biológiai gyérítés arányát Szentendrén. Ennek érdekében az önkormányzat részben saját kezébe veszi a biológiai gyérítést, ahogy erről korábbi cikkünkben már beszámoltunk.

Júniusban Hazai Attila főkertész és Hernádi Krisztina Nóra önkormányzati képviselő (környezetkutató geográfus és természetvédelmi szakértő) megkezdte a közterületek és az önkormányzati tulajdonú területek vizes élőhelyeinek a vizsgálatát. A vizsgálat célja, hogy felderítsék, hol és milyen mértékű a vizekben található szúnyoglárva populáció. Hazai Attila főkertész beszámolója alapján foglaljuk össze az eddigi tapasztalatokat.

A vizsgált területek között a Lupa-tó egészének a felmérése megtörtént. Kijelenthető, hogy a tóban jellemzően nem petézik szúnyog, így nem sorolható a lárvakelőhelyek közé. A jó ökológiai tulajdonságú állóvízben minimális a szúnyoglárva kelési százaléka, ahogy a tiszta folyóvizekben (pl.: patakok) is alacsony a lárvaszám.

A további vizsgált területek a pangó állóvizekre irányultak. Ezeket rendszerint az esőzések utáni árkok, pocsolyák, illetve a Duna áradása utáni fennmaradt vizes tócsák.

Két lakóövezetben, a Sztaravodai úton, a temetővel szemben és a Vasúti villasor Szatmári és Csabagyöngye utca közötti szakaszon lévő vizes árkokban – amelyekben könnyen és hosszú ideig megmarad a csapadékvíz – kezdték meg a vizsgálatot. Az árkokban pangó vízben nagy számban találtak szúnyoglárvákat, több egymást követő héten keresztül végezték el a lárvasűrűség vizsgálatot. A Vasúti villasori vizesárokban az esőzés után frissen kikelő lárvák voltak megfigyelhetőek, a lárvák sűrűsége a víz felszínén 30-35%-os volt, a Sztaravodai helyszínen ez 50-60% közé tehető, ami egy állandó kelőhelynek tekinthető. (Huszonöt fokos vízhőmérséklet mellett a szúnyoglárvák akár négy nap alatt is kikelnek.)

Majd megkezdték a mintaterület a kezelését, mintegy 1000 m2-es vízterületen alkalmazták a biológiai szert. Az alkalmazott szer a szúnyoglárvák növekedését gátolja, esővízgyűjtőbe és kerti tóba, árkok pangó vizeiben alkalmazható. Nem idegméreg, mint a kémiai gyérítésnél használt deltametrin hatóanyagú permet, nem szivárog a talajvízbe.

A kezelés hatására öt nap után a szúnyoglárvák 95%-os mortalitását tapasztalták, de az egyéb ízeltlábúak (pl.: ágascsápú rákok, Cladocera) nem pusztultak el. A vizsgált területeken előforduló csípőszúnyog fajok sorrendben az előfordulási sűrűség alapján: dalos szúnyog (Culex pipiens), gyötrő szúnyog (Aedes vexans), gyűrűs szúnyog (Theobaldia annulata), foltos maláriaszúnyog (Anopheles maculipennis), japán bozótszúnyog (Aedes japonicus).

Mivel az önkormányzat csak az önkormányzat tulajdonában lévő területeken végeztethet szúnyoglárva-gyérítést földi biológiai módszerrel (ami a város összterületének mindössze 8%-át jelenti), a szúnyoginvázión biológiai módszerekkel csak akkor lehet hatékonyan úrrá lenni, ha ebben a lakosság is aktívan részt vesz. Ahhoz, hogy érezhetően csökkenjen a szúnyogok száma, a magánkézben lévő területeken is szükség van a lárvagyérítésre. Erre megoldás lehet, ha a lakosságot bevonva, az önkormányzat segédletével, a magáningatlanok tulajdonosaival összehangoltan történne a városban a biológiai lárvagyérítés.

Ennek érdekében az önkormányzat – a népszerű városi komposztálási program mintájára, és a 2021-ben megkezdett önkormányzati lárvagyérítési program mellett – lakossági lárvagyérítési program bevezetését tervezi. A tervezett program népszerűsítése érdekében az önkormányzat kísérleti jelleggel, korlátozott mennyiségben, de ingyenesen biztosítana a biológiai lárvagyérítéshez szükséges, lakossági felhasználásra is alkalmas hatóanyagot, melyet a programba jelentkező szentendrei lakosság a saját kertjében használhatna fel biológiai lárvagyérítésre. A lakossági együttműködés tapasztalatai és visszajelzései alapján az önkormányzatnak további lehetősége nyílik ösztönözni a biológiai lárvagyérítés módszerének fokozatos térnyerését.