2021. augusztus 26., 20:25

Szentendrei Biológiai Lárvagyérítési Program 2021

A hatékony biológiai szúnyoggyérítés arányának növelése érdekében a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal (BM OKF) folytatott egyeztetések nem kecsegtetnek túl nagy reményekkel. Ezért az önkormányzat júniusban megkezdte a Duna árterén kívüli területek feltérképezését. Két lakóövezetben – a Sztaravodai úton, a temetővel szemben futó és a Vasúti villasor Szatmári és Csabagyöngye utca közötti szakaszon lévő vizesárkokban – modellvizsgálatként megkezdték a biológiai lárvagyérítést is.

Egyértelmű álláspontja a szakértőknek, hogy a hatékony szúnyoggyérítés módja a biológiai módszer, melynek során a csípőszúnyog-lárvákat gyérítik. Annak ellenére, hogy a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) is osztja a szakértők álláspontját, csak lassan növekszik a központosított szúnyoggyérítésben a biológiai módszer aránya. A BM OKF Szentendrén csak a Duna árterében végez ilyen gyérítést, feltéve, ha indokoltnak tartják, idén például ezt nem tartották szükségesnek. Természetvédelmi és a hatékonysági szempontok miatt mindenképpen növelni kell a biológiai gyérítés arányát Szentendrén. Ennek érdekében az önkormányzat részben saját kezébe veszi a biológiai gyérítést, ahogy erről korábbi cikkünkben már beszámoltunk.

Júniusban Hazai Attila főkertész és Hernádi Krisztina Nóra önkormányzati képviselő (környezetkutató geográfus és természetvédelmi szakértő) megkezdte a közterületek és az önkormányzati tulajdonú területek vizes élőhelyeinek a vizsgálatát. A vizsgálat célja, hogy felderítsék, hol és milyen mértékű a vizekben található szúnyoglárva populáció. Hazai Attila főkertész beszámolója alapján foglaljuk össze az eddigi tapasztalatokat.

A Lupa-tóban és a tiszta folyóvizekben alacsony a lárvaszám

A vizsgált területek között a Lupa-tó egészének a felmérése megtörtént. Kijelenthető, hogy a tóban jellemzően nem petézik szúnyog, így nem sorolható a lárvakelőhelyek közé. A jó ökológiai tulajdonságú állóvízben minimális a szúnyoglárva kelési százaléka, ahogy a tiszta folyóvizekben (pl.: patakok) is alacsony a lárvaszám.

A pangó csapadékvizek, a vizes árkok, tócsák a tenyészőhelyek

A további vizsgált területek a pangó állóvizekre irányultak. Ezeket rendszerint az esőzések utáni árkok, pocsolyák, illetve a Duna áradása utáni fennmaradt vizes tócsák.

Két lakóövezetben, a Sztaravodai úton, a temetővel szemben és a Vasúti villasor Szatmári és Csabagyöngye utca közötti szakaszon lévő vizes árkokban – amelyekben könnyen és hosszú ideig megmarad a csapadékvíz – kezdték meg a vizsgálatot. Az árkokban pangó vízben nagy számban találtak szúnyoglárvákat, több egymást követő héten keresztül végezték el a lárvasűrűség vizsgálatot. A Vasúti villasori vizesárokban az esőzés után frissen kikelő lárvák voltak megfigyelhetőek, a lárvák sűrűsége a víz felszínén 30-35%-os volt, a Sztaravodai helyszínen ez 50-60% közé tehető, ami egy állandó kelőhelynek tekinthető. (Huszonöt fokos vízhőmérséklet mellett a szúnyoglárvák akár négy nap alatt is kikelnek.)

Majd megkezdték a mintaterület a kezelését, mintegy 1000 m2-es vízterületen alkalmazták a biológiai szert. Az alkalmazott szer a szúnyoglárvák növekedését gátolja, esővízgyűjtőbe és kerti tóba, árkok pangó vizeiben alkalmazható. Nem idegméreg, mint a kémiai gyérítésnél használt deltametrin hatóanyagú permet, nem szivárog a talajvízbe.

A kezelés hatására öt nap után a szúnyoglárvák 95%-os mortalitását tapasztalták, de az egyéb ízeltlábúak (pl.: ágascsápú rákok, Cladocera) nem pusztultak el. A vizsgált területeken előforduló csípőszúnyog fajok sorrendben az előfordulási sűrűség alapján: dalos szúnyog (Culex pipiens), gyötrő szúnyog (Aedes vexans), gyűrűs szúnyog (Theobaldia annulata), foltos maláriaszúnyog (Anopheles maculipennis), japán bozótszúnyog (Aedes japonicus).

A lakosság szerepe a biológiai módszer térnyerésében

Mivel az önkormányzat csak az önkormányzat tulajdonában lévő területeken végeztethet szúnyoglárva-gyérítést földi biológiai módszerrel (ami a város összterületének mindössze 8%-át jelenti), a szúnyoginvázión biológiai módszerekkel csak akkor lehet hatékonyan úrrá lenni, ha ebben a lakosság is aktívan részt vesz. Ahhoz, hogy érezhetően csökkenjen a szúnyogok száma, a magánkézben lévő területeken is szükség van a lárvagyérítésre. Erre megoldás lehet, ha a lakosságot bevonva, az önkormányzat segédletével, a magáningatlanok tulajdonosaival összehangoltan történne a városban a biológiai lárvagyérítés.

Ennek érdekében az önkormányzat – a népszerű városi komposztálási program mintájára, és a 2021-ben megkezdett önkormányzati lárvagyérítési program mellett – 2022-től lakossági lárvagyérítési program bevezetését tervezi. A tervezett program népszerűsítése érdekében az önkormányzat a 2022-es évben, kísérleti jelleggel, korlátozott mennyiségben, de ingyenesen biztosítana a biológiai lárvagyérítéshez szükséges, lakossági felhasználásra is alkalmas hatóanyagot, melyet a programba jelentkező szentendrei lakosság a saját kertjében használhatna fel biológiai lárvagyérítésre. A lakossági együttműködés tapasztalatai és visszajelzései alapján az önkormányzatnak további lehetősége nyílik ösztönözni a biológiai lárvagyérítés módszerének fokozatos térnyerését.

A szúnyog-tenyészőhelyek feltérképezése, biológiai gyérítés modellvizsgálat