2014. június 27., 10:29
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 10 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

A Városi Kertek Egyesületének vezetője szerint egyre népszerűbbek a lakótelepen megvalósítható közösségi mintakertek, Kispest és Óbuda után a szentendrei önkormányzat készül megállapodást kötni az effajta „zöld szigetek” létrehozását szervező civilszervezettel.
Rosta Gábor főiskolai tanár, az egyesület elnöke elmondta, hogy a kihasználatlan önkormányzati tulajdonú területeken kialakított, általában ezer négyzetméteres kertek egyenként 25-30, panellakásban élő családnak adnak lehetőséget, hogy kétkezi munkával belekóstoljanak a „mini gazdálkodás” örömeibe. Véleménye szerint azonban jóval többről van szó, mint néhány kilogrammnyi saját ültetésű zöldség termesztéséről. E városi kertek ugyanis a közösségi élet újraindításának színterei is. Itt ugyanis az együttműködés, a növényvédelem, a földcsere, a trágya beszerzése, az elültetendő magvak kiválasztása, a kútvízzel való spórolás közös feladat – említett példákat a szervezet vezetője, hozzátéve, hogy a résztvevők tolerancia-készsége is sokat csiszolódhat.

Szentendrén – amennyiben sikerül a megállapodás az önkormányzat és az egyesület között – a Püspökmajor-lakótelepen valósulhat meg közösségi kert. E helyek iránt mindenhol nagy az érdeklődés, a Békási kertnél például hetven jelentkező várja, hogy parcellához jutva bekerülhessen a közösségbe – mondta Rosta Gábor.
A Zsigmond Király Főiskolán válságmenedzsmentet oktató szakember közlése szerint a közösségikert-mozgalom a világ több nagy városában szó szerint virágzik, New Yorkban például több mint 1400 ilyen kertészetet tartanak számon. A városi mezőgazdaság ezen szigetei főként a világháborúk idején terjedtek el, amikor az élelmiszer-ellátás bizonytalanná vált. Londonban, Berlinben és más metropolisokban azóta is sok ezer embernél a városi létforma részévé vált az önkéntes mezőgazdasági munka ezen formája – mondta Rosta Gábor.