Szentendre az egyik legvonzóbb város Magyarországon a fiatalok számára – mutatják a tényadatok. Például az is, hogy az országos átlagot jóval meghaladó a 35 év alattiak aránya a városunkban. A továbblépés lehetőségét szolgálja az ifjúsági koncepció, melynek részleteiről annak felelőse és megalkotója, Pintér Ádám önkormányzati képviselő számolt be a SzeVi olvasóinak.

Kinek szól Szentendre Ifjúsági Koncepciója? Behatárolható a korosztály?
Szentendre ifjúsági koncepcióját 2011-ben Kádár Kristóffal dolgoztuk ki a 14-35 éves fiatalok bevonásával. Azért 14 éves kortól vonjuk be a fiatalokat, mert kutatásaink során megállapítottuk, hogy a város a legfiatalabbak számára elegendő programlehetőséget kínál, a felső korhatárt pedig próbáltuk a legtágabb formában megállapítani.

Mi a koncepció lényege?
A koncepció célja, hogy a fiatalok megtaláljanak minden lehetőséget, szolgáltatást, programot a városban, hogy Szentendrén otthon érezhessék magukat, ne kényszerüljenek a fővárosban tölteni a szabadidejüket.

Mi a kiinduló helyzet és hova akar eljutni Szentendre?
A kiinduló helyzetet legjobban a 2007-ben készült városi ifjúságkutatás számai mutatják, melyek az ifjúság igényeit mutatják. Legfőbb hiányosságként a szórakozási lehetőségek hiányát, a közbiztonságot, a sport és közlekedési lehetőségeket említették, főként ezekre a területekre koncentráltunk, valamint az ifjúság minél szélesebb körű bevonására a városi eseményekbe.

Kiket vontak be a koncepció elkészítésébe? Nyitott volt és partnerré vált a városvezetés?
Minden középiskolába elmentünk beszélgetni az érintett korosztállyal, a diákönkormányzati képviselőikkel és fórumot is tartottunk a városházán, ahol mindenki elmondhatta véleményét, javaslatait a koncepcióról. A képviselő-testület két fordulóban tárgyalta az anyagot, majd megalkotta az ifjúsági rendeletet, ami az önkormányzat ifjúsági korosztállyal való kapcsolatait szabályozza.

Hogyan zajlott a „társadalmi vita”? Milyen visszajelzések érkeztek a koncepcióra?
A koncepció érdemi pontjairól nem volt vita, mivel minden érintettet bevontunk az elkészítésébe, ezért visszaköszöntek a fiatalok elképzelései a kész anyagban. Apróbb pontosítások voltak csak a második fordulós tárgyalásra.

Hogyan kívánja aktívvá tenni, bevonni a városvezetés a fiatalokat a megvalósításba?
A fiatalokat elsősorban a Szentendrei Diákönkormányzaton és a még megalakítandó Szentendrei Ifjúsági Fórum segítségével kívánjuk bevonni a döntéshozatalba és a városi programok szervezésébe, de legfőbb célunk, hogy a tettre kész emberek megtalálják egymást és saját maguk szervezhessék – szükség esetén városi segítséggel – saját programjaikat.

Milyen erőforrások állnak rendelkezésre a végrehajtás során?
A koncepciót a lehetőségeket figyelembe véve úgy készítettük el, hogy komoly anyagi erőforrásokat ne igényeljen, hiszen nincs sok szabadon felhasználható forrása a városnak. Szerintünk a célok egyesítésével, az programlehetőségek hirdetésével, összefogással nagyon sokat lehet elérni. A további elképzeléseinket alapvetően pályázati forrásból tudjuk megvalósítani, melyekkel már mostanra körülbelül 2 millió forintot nyert a város.

Milyen látványos és „kézzel fogható” eredményeket hozott és fog hozni a koncepció?
Elkészült a cselekvési terv, ami alapján megalakult a Szentendrei Diákönkormányzat. A képzésükre pályázat keretében nyertünk forrásokat immáron a második évben. Emellett megalakult a Kábítószer Egyeztető Fórum a szakma képviselőinek bevonásával, elkészült a jövőre vonatkozó terv, pályázati forrásból. Készül a várost bemutató, fiataloknak szóló „tananyag”, ami a lokálpatrióta nevelést szolgálja. Több ifjúsági egészségnevelő program indult az utóbbi években az Egészséges Városért Közalapítvány és a SZEI bevonásával. Figyelembe vettük a fiatalok szempontjait az új korzó kialakításánál. Szóval elég sok területen indult a munka, de önkritikusan azt kell mondanom, hogy a tavalyi reorganizáció miatt sajnos kevesebb idő jutott erre a területre, viszont most ősztől ismét nekiveselkedünk a koncepció megvalósításának.

Kempf