A Szentendre és Vidéke júliusi számában több írás foglalkozik a helyi építési szabályok felülvizsgálatáról. Kiss Gabriella főépítész, B. Szabó Veronika építész és Fülöp Zsolt polgármester is megosztja gondolatait a változás irányairól. E mellett a Kereskedőház, a Barcsay Múzeum és a könyvtár állapotát és felújításuk esélyeit bemutató cikket is olvasóink figyelmébe ajánljuk.

Minden önkormányzatnak a 2023-as építészeti törvény és a 2025-ös új Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzat („TÉKA”) hatálybalépése miatt 2027. június végéig az új törvényi környezethez kell igazítania a helyi építési szabályzatát.

A városvezetés ősztől lakossági városfejlesztési esteket szervez, ahol a szentendreiek aktívan bekapcsolódhatnak a tematikus beszélgetésekbe, így elkezdődhet a közös gondolkodás, tervezés a városkép, közlekedés, intézményhálózat, természetvédelem és ipari övezetek jövője témáiban. Fülöp Zsolt polgármester elmondta: a cél az, hogy olyan építési szabályzatot fogadjanak el, amivel a szentendreiek döntő többsége egyetért.

Kiss Gabriella arra bíztat minden szentendrei ingatlantulajdonost, hogy nézze meg a saját ingatlanjára vonatkozó rendelkezést, és ha bármilyen észrevétele, javaslata van, akkor jelezze azt év végéig.

Az már most világos, hogy nem minősítenek át üdülőövezeti telkeket lakóövezetté, és a történelmi belvárosban továbbra is fenntartják a szigorúbb városképi követelményeket. Mennyiségi helyett minőségi lakások építésére és felújítására koncentrálnak és a meglévő ingatlanok átformálásában gondolkodnak. További terjeszkedés helyett inkább alközpontok létrehozása, közösségi közlekedés fejlesztése és magas hozzáadott értékű irodák, cégek, kutatóközpontok betelepítése a cél.

Szabó Veronika építész szerint az új építési szabályzatnál a legfontosabb kérdés az, hogy milyen jövőképet vázol fel az egyes területegységeknek. Az interjúban kifejtette, hogy az óbudai Graphisoft Parkhoz hasonló, magas hozzáadott értékű munkahelyeket kínáló fejlesztéseket látna szívesen Szentendrén. Az új jogszabályi környezet kedvez a barnamezős beruházásoknak, de hangsúlyozta azt is, hogy ehhez olyan ösztönző szabályozásra van szükség, ami vonzóvá teszi Szentendrét az ilyen jellegű befektetők számára.

Részletes cikkben foglalkozik a SzeVi három jól ismert szentendrei épülettel – a Barcsay Múzeummal, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárral és a Kereskedőházzal. Jelenlegi helyzetük kritikus, felújításuk az önkormányzatok jelenlegi finanszírozási keretei között állami szerepvállalás, illetve uniós források nélkül nem valósítható meg. A tervezési folyamat azonban mind a három esetben elkezdődött és kiemelt önkormányzati cél, hogy az intézmények ne csupán funkcionális szerepet töltsenek be, hanem egyben közösségi terek is legyenek.