Tisztelt szentendrei polgárok, kedves vendégeink!
Szentendrén az újévi koncert hagyományosan évindító társasági-közösségi esemény, ahol a mindenkori polgármester elmondja gondolatait, a város közösségével megosztja ezeket. Ehhez kérek, az idén is kiválónak ígérkező zenei program előtt, egy kis figyelmet Önöktől.
Szabadság, önrendelkezés – ezt a két értékét szeretném kiemelni mindenekelőtt. A saját sorsunkról magunk szeretnénk dönteni, erről a jogunkról magánemberként és közösségként sem mondhatunk le.
Az önkormányzatiság a lényegét veszíti el, ha az állami élet irányítói végletekig szűkítik az önkormányzatok mozgásterét, forrásaitól, jogköreitől megfosztják. Kormánypárti településvezetők is többször elmondták, hogy további központosítás helyett az önkormányzatok szabadságát tiszteletben tartó, új forráselosztásra van szükség.
Bár az idén erre túl sok esélyt erre még nem látok, a hátrányok ledolgozását megkezdtük és folytatjuk lépésről lépésre. Érthetően és joggal azt várják tőlünk a szentendreiek, hogy a városi szolgáltatások színvonalát megőrizzük, sőt, emeljük és minden nehézség ellenére a fejlesztések se maradjanak el.
Ennek érdekében az első negyedévben a helyi vállalkozásokat, gazdasági szereplőket is megszólítva elkészítjük a város 5 éves gazdasági programját.
Hamarosan megkezdjük a helyi építési szabályok felülvizsgálatát is. A város jövőjét meghatározó új településfejlesztési és –rendezési tervet 2027-ig elkészítjük. Ezt a közös és fontos munkát a szentendreiekkel közösen, folyamatos egyeztetésekkel végezzük el. A fő cél a lakosság életminőségének javítása úgy, a fenntartható fejlődést is szolgálja.
A közösségi és a magánérdek összehangolásának egyik jó példája Szabi, a pék új, nagyszabású vállalkozása, amelyet a nagyparkoló melletti önkormányzati ingatlanon indított útjára, a várossal együttműködve. Megjegyzem, ezt az épületet, ahol most működik az üzlet, az önkormányzat vásárolta meg, mert stratégiai helyen van.
Ebbe a sorba illeszkedik az új SPAR építése is. Az állomás környéke nem csak Szentendre, a Dunakanyar kapujának is tekinthető. Ennek a méltatlan állapotú városrésznek a megújulásához járul hozzá a leégett áruház helyén és a szomszédos önkormányzati területeken megvalósuló beruházás. A húsvétra elkészülő korszerű, új üzlet, az előtte kialakítandó közösségi park jelzi azt a Szentendréhez méltó városfejlesztési utat, amely a régóta várt állami szerepvállalással, a HÉV-VOLÁN-pályaudvar és a tömegközlekedés fejlesztésével válhat majd teljessé. Az állomás környéke városképileg egy szerves egységet képez, ezért összehangolt fejlesztésre van szükség. Közös gondolkodást, munkát szorgalmaztunk már évek óta a kormány illetékeseivel.
Állami források nélkül nem menthető meg a Fő téri Kereskedőház sem, és elképzelhetetlen a 11-es út felújítása, vagy a lerobbant állami közművek, az ivóvízvezetékek, a szennyvíz elvezető csatornarendszer korszerűsítése, bővítése. Az itt élők jogos igénye, hogy e jelentős problémák megoldásában a közbizalmat elnyerő állami és önkormányzati szereplők együttműködjenek. A mindenkori városvezetésnek ezzel a felelősséggel kell végeznie a munkáját. Mi ennek szellemében dolgozunk tovább, minden évben, ha újabb nehézségekkel szembesülünk, akkor is.
Míg 2019 előtt szolidaritási hozzájárulás és járási versenyképességi program jogcímeken nem vontak el Szentendrétől pénzeket, 2025-ben ez a kettős elvonás együttesen meghaladja az 1 milliárd forintot! Ha ennek az összegnek közel a felét nem tudjuk biztosítani különböző helyi adóból, akkor nem maradnak forrásaink a város fejlesztésére, de a városi közszolgáltatások szinten tartására sem.
Felelősséggel tartozunk a város működésért, ezen belül kiemelten az óvodai, bölcsődei, szociális, egészségügyi, kulturális, közgyűjteményi területen dolgozóink, a hivatali, vagy a különböző közszolgáltatásokat végző kollégáink megélhetéséért, munkakörülményeiért is. Az érintett munkavállalók azonban tudják, hogy felelősséggel gondolunk rájuk és lehetőségeinkhez képest megbecsüljük őket.
Játszótereink fejlesztése, köztereink, közútjaink, járdáink állapota, a város rendezettsége közös elvárás és közös felelősség, mert itt élünk és ez a mi városunk. Az adórendszerünk, az adómértékek felülvizsgálata, a közteherviselés újragondolása ezeket a célokat szolgálja. Ezért nyúltunk hozzá a helyi adókról szóló rendelethez közel 15 év után.
A város gazdálkodásának stabilitását nem veszélyeztető, szociálisan méltányos, konstruktív javaslatokra nyitottak vagyunk. A hangulatkeltő támadásokkal szemben azonban szeretném itt is világossá tenni: más hasonló adottságú településekkel összevetésben, vagy a kormány által meghatározott adószintekhez képest nincs és nem is lesz kirívó adómérték Szentendrén. És ahogy korábban is mondtuk, ahol az egzisztenciális körülmények indokolják, az önkormányzat méltányosságot gyakorol, vagy szociális támogatást nyújt.
Erősítjük a közügyek iránti érdeklődést, a részvételt a városi fejlesztések előkészítésében, és megvalósításban egyaránt. Ezért hoztuk létre a hivatal új szervezeti egységét, a Környezetvédelmi közösségi és részvételi Irodát. A cél, hogy egyre többen tapasztalják meg, van beleszólásuk lakókörnyezetük, városrészük, Szentendre jövőjének alakításába.
A Városrészi Költségvetés programnak a városfejlesztés mellett fontos célja a helyi közösségek építése. Örömteli látni, ahogy a javaslatok megfogalmazásában és a szavazás során egyre több kapcsolat szövődik egy-egy városrész polgárai között. A készülő új költségvetésben már 150 millió forintot különítünk el erre a célra. A részvételi demokrácia szentendrei programjába bevontuk a diákokat is egy külön programmal 5 millió forintos kerettel, és az idén megszólítjuk a szépkorúakat is.
Nem vitás, hogy természeti környezetünk értékeinek megőrzése a helyi politika számára is az egyik legfontosabb kihívás, amelyre mindannyiunknak, késlekedés nélkül reagálnunk kell.
A városi zöldfelületek átalakítása megkezdődött: klímaadaptív, szárazság tűrő növényekre történő cserével és esőkertek kialakításával. Szemléletformáló akciókat hirdettünk: az ingyenes komposztádákat, esővízgyűjtő-tartályokat biztosítottunk szentendreiek számára. A közterületek bizonyos részein csökkentettük a kaszálás gyakoriságát, felismerve azt, hogy a magasabb fű gátolja a talaj felmelegedését, így csökkentve a szélsőséges hőhullámok hatását. Ezeket a programokat folytatjuk, és a lakosság részvételével elmélyítjük.
2025-ben visszavásároljuk, és városi kezelésbe vesszük a Teátrum épületét, amely újra közösségi kulturális színtér lesz, otthona számos helyi művelődési csoportnak, foglalkozásnak, kicsiknek és nagyoknak.
Az idei adventi vásáron remélem, sokan voltak és sétáltak végig. A vásár megszervezésekor szintet léptünk: jelentősen kibővítettük az esemény útvonalát a Dumtsa utca elejétől a Lázár cár térig, és egy sokkal erőteljesebb, koncepciózusabb dekorációval készültünk, lényegében érdemi többletforrások nélkül. Ezért szeretnék köszönetet mondani Borbély-Tardy Annának, az FMC és a TDM vezetőjének, Lőrinczy Györgynek, a Kult Kft. és a Teátrumunk igazgatójának és minden munkatársának. Bízom abban, hogy ez év végén, még erőteljesebb változással találkozunk, és az ide látogató vendégeink is még inkább magukénak érzik a szentendrei adventi vásárt. Szándékaink szerint a Szentendrei Adventi Vásár a Szentendre brand erős építő eleme lesz a jövőben.
Szeretném felidézni az elmúlt év egyik legfelemelőbb időszakát. Az önkormányzat és a szentendreiek egymást segítő összefogása az árvízi védekezés során példaértékű volt. Szentendre a nehéz napokban megmutatta igazi arcát. Jó volt látni, ahogy a közös élményeink, a közös munka során megtapasztalt közös értékeink, az együttműködés kultúrája áthatotta ezeket a napokat. Akkor azt mondtam magamban, milyen jó lenne, ha ez így megmaradna a hétköznapjainkban is. Ezt kívánom 2025-re és ezt kívánom 2025 után is.
A könyvtár aulájában megcsodálható a XX. századi magyar képzőművészet ikonikus alakjának, Barcsay Jenőnek a műve. Néhány nap múlva, január 14-én lesz 125 éve, hogy megszületett. Az ő munkássága előtt tisztelgünk az idén, az emlékévben számos program várja az érdeklődőket Szentendrén és Budapesten egyaránt.
Szentendre már nem csak a szívünkben, a mobilunkon is ott van, ajánlom figyelmükbe a szakmai díjjal elismert városi mobilapplikációt, töltsék le, használják! A legújabb funkció, hogy a szentendrei rendelőintézetbe ezen keresztül is lehet időpontokat foglalni.
Szentendre szabad, Szentendre önrendelkező város, a szentendrei polgárok megvédik közös értékeinket!
Ilyenkor, a beszéd végén szoktunk boldog új évet kívánni egymásnak! De belegondoltunk-e abba, hogy valójában mit jelent a boldogság? Milyen a boldogság fogalma az én számomra és mit jelent a boldogság a másik embernek. Ő ugyanazt gondolja róla? Azt gondolhatnánk, hogy a boldogságot megfogalmazni egyértelműen nem lehet, pedig ez nem igaz.
Egy példázatot mondok, hogy megértsük, hogy mi lakozik a szívben, mit is élünk meg, amikor valójában boldogok vagyunk. Egy nagyapa beszélget az unokájával és meséli az unokának, hogy minden ember szívében két éhes farkas harcol, az egyik a gonosz, a félelem, a harag, a bosszúállás, a bűn farkasa. A másik a jó, a boldogság, a béke, a szeretet, a jóakarat, az együttérzés és a hit farkasa. Az unoka egy picit elgondolkodik, a nagyapára néz és megkérdezi: Nagyapa melyik nyer? A nagyapa válasza: amelyiket táplálod.
Így kívánjunk egymásnak boldog új évet, a szívünkben a győztes jóból fakadó boldogságot, amire mindannyiunknak szükségünk van minden nap.
Boldog új évet Szentendre!
Köszönöm, hogy meghallgattak.
(Elhangzott 2025. január 12-én, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban, a hagyományos újévi koncert előtt.)
Fotó: Deim Balázs / Szentrendrei Kulturális Központ
