————————–
SZÁZÉVES A VÖRÖS POSTAKOCSI
Krúdy Gyula (1878-1933) születésének 135. és halálának 80. évfordulója alkalmából bemutatkozik a Krúdy-összkiadás a 84. ÜNNEPI KÖNYVHÉTEN 2013. június 11-én, kedden, 18 órakor a Pest Megyei Könyvtárban
Szentendre, Pátriárka utca 7.
Vendégek: Bezeczky Gábor irodalomtörténész, Hradeczky Móni szerkesztő és Mészáros Sándor, a Pesti Kalligram Kiadó főszerkesztője
Közreműködik: Juhász Károly színművész
A HELYSZÍNEN KEDVEZMÉNYES KÖNYVÁRUSÍTÁS!
——————————-
Tavaszi Fesztivál prolongálva! – Retro filmösszeállítás a könyvtár honlapján
A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár rendezvényeivel aktív résztvevője volt annak a kulturális pezsgésnek, ami a rendszerváltást megelőzte Magyarországon. Az ebben az időszakban keletkezett dokumentumokból sok mindent őriz a könyvtár helytörténeti gyűjteménye. Most néhány érdekességet mutatnak be az 1987-es Szentendrei Tavaszi Napok programjából, az eredeti videofelvételek alapján. A Visegrádi Palotajátékokat is ebben az évben tartották meg először, ugyancsak a PMKK szervezésében.
A zenei programok közül érdemes kiemelni két debreceni együttes szereplését: a Dixieland Band és az Ütőegyüttes hangversenyét. Az előbbiek a „napfényes New Orleans muzsikáját” hozták el Szentendrére, míg az ütősök különleges hangzású, főleg kortárs zeneműveket adtak elő (bravúrosan), a Vujicsics Tihamér Zeneiskola hangversenytermében – igen gyér, ám annál figyelmesebb közönség előtt.
Hieros táltos címmel érdekes hang- és látványvilágú, népies-sámánisztikus műsorra került sor a „klubövezetben”. A szereplők között az ezotéria felé hajló Szántai Lajos mellett feltűnik például a fiatal Sebestyén Márta népdalénekes.
A zárórendezvényre a Tanácsházán került sor. A Kecskés-együttes műsorában régi magyar nyelvemlékek hangzottak fel – így a Halotti beszéd –, a mai közönség fülének szokatlanul, ám annál erőteljesebben. Végül reneszánsz táncokat mutattak be, korhű zenekísérettel.
Ezalatt Visegrádon Toldi-választást tartottak. Az esős idő ellenére nagyszámú lelkes érdeklődő és szurkoló jelenlétében zajlott a verseny március 29-én. Közreműködtek többek között: Papp János színművész, Pakucza József, az előző évi győztes, a Reneszánsz harsonaegyüttes, bajvívók, artisták, lovasok és Toldi-jelöltek… A produkciót Turián György rendezte. A belépődíj mindössze 40 Ft volt (gyerekeknek 20)! Tizennyolcan indultak a Toldi Miklós-címért, és – itt is a debreceniek arattak – Lóska Sándor debreceni versenyző bizonyult a legjobbnak.
Ezt követően, június 27-28-án és július 4-5-én, a királyi palota udvarán újra életre kelt a 14. század, Nagy Lajos király és udvartartása. A mintegy nyolcvan-százfőnyi szereplő végigvonult a város főutcáján, majd a küzdőtéren kezdetét vette a lovagi játék, ahol gyalogos és lovas vitézek kardvívásban, kopjatörésben, íjászatban jeleskedtek, és különböző ügyességi lovasjátékokat mutattak be a régmúlt időkből. Ismét megjelent a színen Toldi Miklós nagy erejű utóda. Messzire dobta a félmázsás malomkövet, s a háromméteres petrencerúddal mutatta az utat Buda felé. Közben artisták, csepűrágók, zenészek, táncosok szórakoztatták a királyi udvar népét és a nagyérdemű közönséget.
A program motorja, fő szervezője és részben értelmi szerzője C. Tóth János volt, a művelődési központ igazgatóhelyettese. Résztvevők: Szöllősi Gábor bajvívócsoportja, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság lovasiskolája, L. Kecskés András együttese, a Szentendrei Városi és Szövetkezeti Kórus és még sokan mások.
Összeállította: Gaján Éva. Vágás: Polgár Zsuzsanna. A filmeket Miser István digitalizálta. Elérhető a Pest Megyei Könyvtár blogján, a Gyűjtemények, Helytörténet, Pemete linkre kattintva, vagy önállóan a pemete.blog.hu webcímen.
