Templomdombunk öreg akácfáit éppen a Madarak és Fák napján fogadta örökbe egy fiatal csapat, az alpintechnikás faápolással foglalkozó, mókás nevű Dzsindzsa Nindzsa. (Azért ez a nevük, mert dzsindzsa szó egyik jelentése burjánzó növényzet, és mert saját állításuk szerint, ők hárman nindzsa ügyességgel másznak a fákra. Így  vállalnak faápolást, veszélyes fák kivágását, fakorona-biztosítást.)

Víg Bence és Jancsó Márton természetvédelmi mérnökök, velük dolgozik többek Víg Bálint is (Bence testvére), aki a faápoláshoz szükséges gyakorlati képzését végzi. A csapat azt tapasztalta munkái során, hogy szerte a Dunakanyarban egyre jobban divatba jön a városi fa örökbefogadás. Ez a remek gesztus azt jelenti a gyakorlatban, hogy az örökbefogadástól kezdve, az „új szülő”, az örökbefogadó lakos, vagy cég állja a fa ápolási, gallyazási, esetleg plusz locsolási költségeit, esetleg ha van szakértelme, a munkát ő maga végzi el.

Mártonnak az egyik templomdombi sétája során jött az ötlete, hogy a Dzsindzsa Nindzsa fogadja örökbe a város felett álló fa-matuzsálemeket: mert ezek fák szépek, szép helyen vannak, mert fontosak a városnak, és mert rájuk fér a gondoskodás.

Megkeresték Hazai Attila főkertészt, aki támogatta a kezdeményezést. A főkertész megkérdezte Blanckenstein György atyát is, hogy az egyház is beleegyezik-e az ügybe. György atya szintén üdvözölte a felvetést, így került sor egy nagyon hangulatos eseményre ma délelőtt, a Madarak és Fák napján, a Templomdombon.

11-kor találkoztak a fáknál a résztvevők, megismerkedtek, a Dzsindzsa Nindzsák átvették a oklevelet. György atya hozott egy imát, ami a fenntartható világról, a természet védelméről szólt. Felolvasta a résztvevőknek, amitől a kis örökbefogadási szertartásnak megható és emelkedett jellege lett.

A csapat a következő konkrét munkákat fogja elvégezni:  a száraz ágak levágását, a szükséges gallyazást, néhány fánál statikai megerősítést fognak építeni. Távlati tervük, hogy a fák körüli talajt, a csurgó területet meglazítják, tányért alakítanak ki, a tömörödött talajt fellazítják.

Márton a faápoló és favizsgáló szakmérnöki képzéséhez szükséges szakdolgozatát is ezekből a növényekből írja, „A templomdombi fák ápolása és fenntartási lehetőségei”  tervezett címmel.

A favédő munkákat június közepe után kezdik meg. György atya és Hazai Attila főkertész elmondták, hogy a fák jóval több mint száz évesek, a pontos korukat levéltári kutatás után lehet kideríteni. Márton rögtön megbeszélte György atyával, hogy hol tudna ennek utánajárni. Köszönjük az örökbefogadást, reméljük hagyományt teremt városunkban!