Pirk László Munkácsy-díjas festőművész kiállítása április 8-án nyílt meg Budapesten, a jezsuita rend Párbeszéd Házában. Április 28-án Vértesaljai László jezsuita szerzetes különleges tárlatvezetést tartott: szubjektív képolvasására hívott mindenkit a festőművész szakrális témájú, Ég-Föld áthatása című kiállításában, mely szerinte, mióta a helyet adó kápolna a jezsuitáké lett, a legszebb, legnívósabb kiállítás.
Vértesaljai László, aki rövid ideig városunkban is volt káplán, bevezetőjében a családdal való kapcsolatáról beszélt. Pirk László édesanyjához, Remsey Ági nénihez szoros szálak fűzték, míg az édesapával, Pirk Jánossal való kapcsolatát inkább az alkotás közbeni külső szemlélődés jellemezte. Szerinte László művészete visszafogottsága miatt inkább az édesapáéhoz hasonlít, de festészetének színességében, egyediségében visszacsendül az anya nyitottsága is.
A művek értelmezése során nem is törekedett az objektivitásra, szándékosan szubjektíven és a teológus szemével nézte az alkotásokat, amelyek számára valóságos meditációs képek, hiszen rengeteg titkot rejtenek, és mindegyik előtt egy-egy délutánt lehetne eltölteni.
A mintegy kétórás „műelemzés” csupán a képek egy részének értelmezésére volt elegendő, mert a művelt, sokoldalú és nagyon jó előadói képességű szerzetesnek asszociációk sora jutott eszébe az istenkereső emberről és az emberkereső Istenről.
Hosszabb ideig időztünk az Angyali üdvözlet és a Merre indulnak útjaink? című képek előtt. Az utóbbi kérdésre adott tömör válasza: teljesen mindegy, mert jelet mindenhol lehet találni. Az viszont tudni kell, hogy nem kapunk segítségképpen sem GPS-t, sem piros szőnyeget a lábunk elé. A liturgia, az egyházi szertartásokon való részvétel, az imádkozás nem elég, tüzet kell fognunk – utalt az Égő csipkebokor című képre.
Végezetül megköszönte Pirk Lászlónak a képek nyújtotta élményt, és hozzátette, hogy mennyire szereti a művészt végtelen alázatáért és szelídségéért.
A Párbeszéd Háza bejáratánál áll egy tábla, amelyen a belépőket köszöntik ezzel a mondattal: Legyen az ittléte lelki-szellemi felüdülés. A tárlatvezetés végén mindannyian ezt éreztük.
N. E.