Szentendre Város Önkormányzata a Magyar Kultúra Napját a MANK-kal (Magyar Alkotóművészet Nonprofit Kft.) karöltve, közös rendezvényként szervezte a „Tisztelet az Alapítóknak – 90 éve Szentendrén, 1926-2016” című kiállítás megnyitásával.
A kiállítás a Művésztelep alapításának évfordulójára emlékeztet, a Művésztelepen ma, illetve a közelmúltban alkotó művészek képeit középpontba helyezve. A város méltán híres a Művésztelepről, és a kerek évforduló megfelelő apropó a közös ünneplésre, amelynek napjául a Magyar Kultúra Napját választották a szervezők.
Az ünnepet Hóvári János, a MANK főigazgatója nyitotta meg köszöntőjével, majd a közönség együtt énekelte a Himnuszt Tímár Sára művésznővel.
A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én. Az eredeti kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. „A magyar Himnusz a nemzet első számú imája: összetartó, összekovácsoló erő, egy pecsét, amely egyértelműen jelzi, mi magyarok vagyunk bárhol is, hangozzon fel a himnuszunk” – mondta köszöntőjében Verseghi-Nagy Miklós, a város polgármestere. Wass Albertet idézte, aki szívbemarkolóan írta le, milyen fontos ez a határon túl élőknek:
„Ti budapesti magyarok, s ti többiek, Alföldön és Dunántúl: tudjátok ti, mi az, a himnuszt énekelni? Halljátok templomban, iskolában, ünnepélyen, gyűlésen, mindig. Gyermekeitek az iskolában tanulják. A mi fiataljaink nem hallották soha. Csak néha rádión, ha hozzájutottak, figyelték áhítattal és imádkozó szívvel a bűvös dallamot, melynek szavát csak elgondolni tudták, nem megérteni. Ha valaki mégis tudta s énekelte: bajt szerzett vele magának, családjának, falujának. Aki tudta is, magában tartotta. De élt a himnusz mégis! Tudták, hogy van és tudták, hogy imádság.”
A Magyar Kultúra Napja, természetesen a himnuszra való emlékezésen túl a KULTÚRA napja. Szentendrén idén e napon a különleges évfordulónak és városunk imázsának megfelelően a festészet állt a középpontban, valamint azok az emberek, akiknek Szentendre a „festők városa, művészetek városa” jelzőt köszönheti. Török Katalin, művészeti író kiállításmegnyitó beszédében felidézte az alapítókat, a Régi Művésztelep hőskorát, és tisztelgett a ma alkotó művészek előtt is. A közös ünnep, a közös rendezés szép példája a városi összefogásnak: az önkormányzat és a MANK felismerte, hogy közös érdek a város nevének, hírnevének öregbítése, erősítése.
A műsor végén Tímár Sára népi énekes és Zimber Ferenc cimbalom művész – mindketten Junior Príma díjasok – népdalokat adtak elő, köztük egy születésnapi köszöntőt a Régi Művésztelepnek.
Verseghi-Nagy Miklós polgármester beszédét Sebő Ferenc, a nemzet művésze gondolatával zárta: „A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!” Majd hozzátette: „Ha vannak olyanok, akik éltetik és megélik a hagyományokat, akkor van remény. Köszönöm a művészeknek, hogy itt élnek, itt alkotnak, itt énekelnek, hozzájárulnak ahhoz, hogy városunk a magyar kultúra fellegvára legyen.”
Ünnepi műsor:
18.00 Himnusz: Tímár Sára, Junior-díjas népi énekes előadásában
18.05 A házigazda, Hóvári János, A MANK főigazgatója köszöntötte a vendégeket
18.10 Verseghi-Nagy Miklós polgármester ünnepi köszöntője
18.15 A kiállítást megnyitotta: dr. Török Katalin, művészeti író
18.30 Tímár Sára énekelt
18.40 Állófogadás
