Közmeghallgatás 2023. november 23-án: kérdések és írásos válaszok

Bár a törvény szerint évente egyszer kell közmeghallgatást tartaniuk az önkormányzatoknak, a szentendrei városvezetés az idén is kétszer megszervezte a helyi demokráciát erősítő eseményt. A második november 23-án este a Városháza Dísztermében volt. A közmeghallgatáson személyesen résztvenni nem tudó érdeklődők előztesen írásban is megfogalmazhatták kérdéseiket. Ezekre és a közmeghallgatáson rögtön meg nem válaszolható, utánajárást igénylő kérdésekre az önkormányzat utólag, írásban ad választ. Az érintettek a megadott címükre levélben kaptak közvetlen tájékoztatást. A megküldött válaszokat a kérdésekkel együtt az alábbaikban változtatás nélkül tesszük közzé. 

A kérdéseket dőlt betűvel, a válaszokat közvelenül a kérdések alatt normál betűvel olvashatják. A leiratban személyes adatokat nem hozunk nyilvánosságra, adatvédelmi okokból a név feltüntetése helyett a kérdezőket monogramjukkal jelöltük.)


B. Z. kérdései:

A 11-es út reggeli dugóit jelentősen csökkentené, ha Békásmegyeren, a Hadrianus utcánál lévő, balra kanyarodó sávot meghosszabbítanák, így az ott várakozó autók visszatorlasztó hatása megszűnne. Ugyanez a visszatorlasztó hatás lenne kiváltható a Pünkösdfürdő utca felé, balra kanyarodó sáv meghosszabbításával ill. jobbra, a HÉV átjáró felé kanyarodóknak egy, a fák kivágása nélkül is kialakítható, a 11-es út melletti „sorbanálló” útvonal kiépítésével. Nem véletlen, hogy a közelmúltban 6:00–9:00 között itt megtiltották a jobbra kanyarodást, de ez csak javított a helyzeten, azonban tartós, egésznapos megoldást nem ad. E problémák Békásmegyeren vannak, de jórészt a szentendreieket sújtják, ezért kellene Önnek kilobbyznia a fenti műszaki beavatkozásokat.

A Szentendrei úton a Flórián tér felé az Aquincum HÉV állomásnál lévő buszmegálló a beálló öböl elé (!) van helyezve. Az öböl egy részében taxi állomás van (ahol rendszerint nem áll taxi), amit előrébb lehetne helyezni (van rá hely bőven), mögötte könnyen kialakítható lehet a buszmegálló az öbölben (lásd ITT). A zöldhullámban meginduló autófolyamot így nem akasztaná meg a szélső sávban, az öböl előtt megálló busz.

VÁLASZ:

Köszönjük felvetését. A lehetséges megoldásokra vonatkozóan forgalomtechnikai szakértő állásfoglalása szükséges.

Kérjük szíves türelmét az ügy előrehaladására vonatkozó tájékoztatásunkig.


Pannóniatelep, 11-es útról a Rózsa utcába, balra, nagy ívben lehetetlenség befordulni, ha szemből (a belváros felől) folyamatos a forgalom, csak pirosban lehet befordulni. Korábban (kb. 2016 októberéig) a lámpák úgy váltottak, hogy a belváros felől Bp. felé haladók hamarabb kaptak pirosat, mint a Bp. felől a belváros felé haladók, így volt egy kegyelmi kb. 15-20 másodperc, amíg „szabadon” be lehetett kanyarodni a Rózsa utcába. Kérem, ezt visszaállíttatni szíveskedjék, mert a kereszteződésben heti szinten történnek balesetek, nem beszélve arról, hogy a bekanyarodni szándékozók miatt feltorlódik a belső sávban a sor.

Felhívom szíves figyelmét, hogy egy zöldhullámos lámpaprogramláncon belül nem szerencsés egy-egy nyomógombos gyalogátkelős lámpa beiktatása, mert adott esetben leblokkolja a zöldhullámot, ahogy azt adott esetben most is teszi a Bükkös-pataknál.

VÁLASZ:

Köszönjük felvetését. A lehetséges megoldásokra vonatkozóan forgalomtechnikai szakértő állásfoglalása szükséges.

Kérjük szíves türelmét az ügy előrehaladására vonatkozó tájékoztatásunkig.


Visegrádon – ha fennmarad a körjáratos rendszer – legyen csatlakozás Zebegény felé/felől.

VÁLASZ:

Köszönjük javaslatát.

Kérjük szíves türelmét az ügy előrehaladására vonatkozó tájékoztatásunkig.


Megismétlem javaslatomat a Bölcsőde köz/Zúzmara utca sarkán álló gyönyörű és egészséges vadgesztenyefa védelem alá helyezésére, mivel gyors válaszuk (2021.05.31.: „A Főkertész … intézkedik a tábla kihelyezését illetően.”) ellenére ez a mai napig nem valósult meg.

VÁLASZ:

A táblát már megrendeltük, a kihelyezéséről a közeljövőben gondoskodunk.

Kérjük szíves türelmét az ügy előrehaladására vonatkozó tájékoztatásunkig.

H. R. kérdése:

Előzmény:
2023. október 9-én írásban fordultam a Szentendrei Ügyfélszolgálathoz és egy súlyos forgalomtechnikai problémára próbáltam felhívni a figyelmet. A bejelentésemet iktatták a KU18-P/23-4349 azonosítóval.

Probléma leírása:
A balesetveszély a Duna korzó és a Bolgár utca kereszteződésében alakul ki, ami a közlekedésben résztvevő járművek megengedettnél nagyobb sebességére vezehető vissza. A Duna korzó felől (északról és délről egyaránt) érkező járművek gyakran érintik, illetve egészében használják a járdát veszélyeztetve az itt élőket és azokat a gyalogosokat, akik a HÉV megállóból a legrövidebb úton szeretnének a Dunapartra (Postás strandra) eljutni. Alább néhány ízelítő videó, amin én és a családom szerepel(ek). Mindösszesen 1 hónapot kellett várni, hogy az engem érintő 3 felvétel összejöjjön. (Csupán a szabadidőm végessége miatt, nem gyűjtöttem össze a napi szinten rendszeresen előforduló balesetveszélyes helyzeteket, de igény szerint szívesen küldök további felvételeket.)

Kérdés:
Egyetértenek-e abban, hogy a kereszteződés balesetveszélyes és jelen formájában bármikor bekövetkezhet személyi sérüléssel járó baleset (gázolás)?

Javaslat:
Természetesen a cél a balesetveszély megszüntetése, de legalább csökkentése lenne. Javaslom utcafórum összehívását, ahol az itt élő első kézből tudnák a problémát kifejteni és megoldási ötleteket adni. Szükség esetén további információkkal állok rendelkezésre.

Várom hivatalos válaszukat eldöntendő kérdésemre, illetve kérem jelezzék, hogy levelem olvasható és megérkezett Ön(ök)höz!

VÁLASZ:

Köszönjük felvetését. A lehetséges megoldásokra vonatkozóan forgalomtechnikai szakértő állásfoglalása szükséges.

Kérjük szíves türelmét az ügy előrehaladására vonatkozó tájékoztatásunkig.

S. Zs. kérdései:

A 2023. szeptember 7-i soron kívüli testületi ülés 6. pontjában tárgyalt előterjesztésben szerepelt az a mondat, miszerint „A Polgármester a közmeghallgatáshoz kapcsolódó írásbeli válaszaiban a feltett kérdésekre vonatkozóan érdemi, lényegre törő és közérthető válaszokat fogalmaz meg.” Nekem sajnos nem volt ilyen szerencsém a „Szentendrén nem lesz világűrpolitikai tanácsadó” című városi közleményről feltett 10 kérdésemmel. Már két közmeghallgatáson is nekifutottam, hogy érdemi, lényegre törő” válaszokat kapjak külön-külön mindegyik kérdésemre, de ez egyik esetben sem sikerült. A 2022. november 30-i közmeghallgatásra írásban beküldött 10 kérdésemre adott válasz a közmeghallgatáson szóban elhangzottakat ismételte meg, ami egyik konkrét írásbeli kérdésemre sem tért ki (szóban nem is ezeket kérdeztem), majd ezzel az egy mondattal zárult az írásbeli válasz: „Az űrpolitikai tanácsadó szakirányú továbbképzés a város jelenlegi súlyos anyagi helyzetében nem szerepel a város képzési prioritásai között.” – amiről egyáltalán nem tettem fel kérdést. Amikor a 2023. május 31-i közmeghallgatáson ezt szóvá tettem, Polgármester úr a jegyzőkönyv szerint megígérte, hogy „visszamenőleg mind a 10 kérdésre írásban megadják a választ”. Ezek után ezt az egymondatos írásbeli választ kaptam: „A mind a kilenc kérdésre ugyan azt a választ adom: Szentendrén továbbra sincs szükség világűrpolitikai tanácsadásra.” (sic!) Ez a válasz nemcsak hiteltelenné teszi Polgármester úr ígéretét, hanem súlyosan megalázó rám nézve, hisz nyilvánvaló képtelenség tíz teljesen különböző kérdésre egyetlen mondattal „érdemi” választ adni, mégis úgy gondolta Polgármester úr, hogy nekem jó lesz egy ilyen válasz is.

Ezért ismételten megkérem Polgármester urat, hogy legyen szíves 10 érdemi választ adni az eredeti 10 kérdésemre, amiket emlékeztetőül ide idézek:

1. Közleményükben azt írták, hogy „Meglepő levél érkezett a szentendrei önkormányzathoz”. Mi van azon meglepő, hogy egy egyetem egy új tudományos képzéséről hírt ad a levelezőlistáján szereplő sok száz partnerének? Én is kaptam ilyen levelet, és egyáltalán nem lepődtem meg. Minden címzett a helyén tudta kezelni ezt a körlevelet – ha nem érdekelte, akkor törölte – Szentendre vezetését kivéve. A közlemény egyébként elhallgatta, hogy a Probono levelezőlistán érkezett a levél, ezért sokan úgy interpretálták a közleményt közreadó ellenzéki médiumok és a Fecebookon kommentelők közül, mintha célzottan a város kapott volna egy hivatalos levelet.

2. Hogyan kerülhetett bele az a félretájékoztatás a közleménybe, hogy az önkormányzati törvény írja elő az önkormányzatok számára a munkatársaik kötelező beiskolázását ami évi kétmillió forint kiadást jelent Szentendrének —, amikor erről a 273/2012. kormányrendelet rendelkezik?

3. Miért tájékoztatták félre a lakosságot azzal, hogy bizonyosan a kötelező munkatársi beiskolázás miatt kapták a levelet, amikor szerepelt a levélben, hogy szakirányú továbbképzésről van szó, a jogszabályi kötelezés pedig nevesítetten csak közszolgálati továbbképzésekre szól, ami teljesen más képzési forma?

4. Hogyan fordulhatott elő, hogy a városvezetés olyan ügyben hozzon döntést, és erről a döntéséről még közleményt is kiadjon, amelyről nem is dönthetett, hiszen nem is lehetett jelentkezni világűrpolitikai tanácsadó képzésre kötelező munkatársi beiskolázás formájában? Nincs elég gondja-baja, feladata, betartásra váró választási ígérete a városvezetésnek, hogy ilyen saját maga által generált álüggyel foglalkozik, és arról még közleményt is közzétesz?

5. Miért gondolta úgy a városvezetés, hogy a szentendrei polgárokat érdekli egy ilyen közlemény, amikor ők nem is tudtak korábban az NKE körleveléről és az új képzésről, és amint a közleményben is szerepelt, nekik egészen más, húsba vágóbb gondjaik vannak?

6. Komolyan gondolja a városvezetés, hogy azok a szentendreiek, akiket a világűrrel kapcsolatos problémák foglalkoztatnak, az önkormányzatnál keresnének segítséget, mint ahogyan az szerepelt a közleményben?

7. Jegyző úrtól kikértem az NKE levelét, hogy összehasonlíthassam a nekem is megküldött levéllel: megegyeztek. A kiadott levél természetesen anonimizálva volt, de ami meglepett, hogy ki volt takarva a címzett is. Kérdésem: a címzett az önkormányzat hivatalos címe volt vagy pedig természetes személy? Ha hivatalos cím, akkor miért takarták ki, ha természetes személy, akkor miért állították a közleményben, hogy az önkormányzat kapta a levelet?

8. Az iránt is érdeklődtem jegyző úrtól, hogy érkezett-e reakció a közleményre az NKE-től. Erre azt a választ kaptam, hogy tudomása szerint nem. Ugyanakkor az NKE arról tájékoztatott, hogy ők hivatalosan válaszoltak a hírre. Kérdésem: Időközben előkerült-e az NKE hivatalos válasza, és ha igen, hajlandók-e azt közzétenni vagy kiadni számomra?

9. Mi volt valójában a városvezetés célja ezzel a valótlanságokkal, félretájékoztatással terhelt közleménnyel? A lakosság tényszerű tájékoztatása egy jelenleg a lakosságot foglalkoztató, „húsba vágó” ügyről? Vagy az ellenzéki sajtóban kiváltott: hatalmas publicitás, és az alpolgármester úr által a közösségi médiában történt megosztáshoz az NKE-t és a kormányt gyalázó kommentek begyűjtése? Vagy mi más?

10. Tervez-e a városvezetés helyesbítést kiadni a közleményben szereplő félretájékoztatások miatt, és ha nem, miért nem?  

VÁLASZ:

Mind a tíz kérdésre vonatkozóan álláspontom nem változott: Szentendrén továbbra sincs szükség világűrpolitikai tanácsadásra, ezért az űrpolitikai tanácsadó szakirányú továbbképzés a város jelenlegi súlyos anyagi helyzetében nem szerepel a város képzési prioritásai között.

Kérem fenti válaszom szíves tudomásul vételét.


A. Sz. kérdése:

3 fa engedély nélküli kivágásáról tájékoztattak. Szeretném megkérdezni, hol, mikor és milyen fákkal pótolták őket? 

VÁLASZ:

Köszönjük érdeklődését. Kérjük, hogy a válasz megadását megelőzően adatpontosítás (térképi beazonosítás) végett írásban vegye fel a kapcsolatot városunk Főkertészével.


K.F. kérdései :

Vsz Rt. számláin a melegvíz esetében csak a fogyasztott köbméter és az a kapcsolódó díj szerepel. A számlán nincs feltüntetve, hogy a fogyasztott víz mennyiség milyen induló mérőállástól milyen mérőállásig terjed. Az elszámolás pontossága a fogyasztó részről nem ellenőrizhető.

Az ellenőrizhetőség érdekében kívánják-e jövőben a mérő induló és végző mérőállás feltüntetését.  

VÁLASZ:

A számlakép a jogszabályi és törvényi előírásoknak megfelelően történik, a formátumot és a feltüntetésre kerülő adatokat nem a VSZN Zrt. határozza meg.


A melegvíz mérők leolvasása havonta élőerővel a kapualjban kitűzött időpontban történik. Ez a módszer nem éppen XXI. századi technika. Miért nincs illetve, mikor lesz lehetőség, hogy a fogyasztó az érvényes mérőállást elektronikusan is közölhesse a szolgáltatóval. Előre meghatározott időintervallumban?

VÁLASZ:

A fogyasztó elektronikus formában – e-mailen- is beküldheti a mérőállást, a futomu@szetnedre.hu címre, a tárgyhót követőn 3 napon belül. Nem szükséges a leolvasóval kommunikálnia. Jelenleg is többen ezt a megoldást választják.


Az elkészült számlákat, postai úton, papír alapon kapjuk meg, mely szintén nem éppen a legmodernebb technika. A mai technika ma már lehetővé teszi az számlák elektronikus (pl. emailben) küldését a fogyasztónak. Tervezik-e a közel/távoli jövőben az elektronikus számlák küldését, a fogyasztónak?

Megjegyezzem, más közmű szolgáltatóknál a fentebb leírt dolgok működnek. (MVM – gáz, villany –DMRV MOHU MOL) van lehetőség az elektronikus mérőállás közlésre és elektronikus számlát kérni.

VÁLASZ:

Fontosnak tartjuk, hogy a számla kiküldési módot fejlesszük, azonban a fejlesztési forrásaink rendkívül szűkösek. A rendelkezésre álló forrásokat a fűtőmű szolgáltatásbiztonságára fordítjuk. Kérem fenti válaszom szíves tudomásul vételét.

 


K. Á. kérdései:

A Zöldendre – Zöld Civil Szentendre csoport kezdeményezésére létrejött, 2023. október 3-án sikeresen lezajlott tételes bejáráson megbeszéltek szerint a javaslatainkat, kéréseinket és a projekthez fűződő lakossági, illetve szakmai véleményeket összefoglaltuk és a bejárás után 2 nappal elküldtük önöknek. Erre a mai napig nem a Zöldendre csoport nem kapott önöktől választ.

Ezért az abban megfogalmazott kifogásainkat illetve azóta felmerült kérdéseinket ismételten, immáron a közmeghallgatás szabályainak megfelelően kérdésként küldjük el önöknek bízva abban, hogy immáron, amikor önöket törvény kötelezi a válaszadásra, válaszra is méltatnak bennünket. Fontos kifejeznem, hogy a közmeghallgatásra elküldött kérdéseket a közmeghallgatás szabályainak megfelelően magánszemélyként teszem fel Szentendre Város képviselő-testületének és polgármesterének, ugyanakkor kérdéseimet a Zöldendre csoporttal közösen fogalmaztuk meg, és a Zöldendrét képviselve intézem önökhöz.

Az ún. „városrészeket összekötő kerékpáros nyomvonal” megnevezésű útépítési beruházás Bükkös parti kiviteli tervdokumentációjából kiderül, hogy az építtető Szentendre Város Önkormányzata „nem építési engedélyköteles” kiviteli tervet készíttetett a Dunakanyar körút és János utca közötti szakaszra, és ez alapján folytatja jelenleg is az építkezést.

A Bükkös parton a Dunakanyar körút és a János utca közötti szakaszon az útépítés a Bükkös-patak mederterületét érinti végig. Ez önálló ingatlanként van nyilvántartva (Szentendre belterület 1785 hrsz.), illetve a beruházás érinti az azzal közvetlenül szomszédos ingatlanokat is (Szentendre belterület 988/3 hrsz. és 1345/2 hrsz.), amelyeken jelenleg egy egyszerű gyalogút fut a Bükkös-patak mentén. Egyszerű gyalogút – tehát nem kerékpárút. Az érintett területen kerékpárút kialakítás vagy jelzés jelenleg nincsen, továbbá a tulajdoni lapokon és az ingatlan-nyilvántartásban sincs feltüntetve sem közút, sem kerékpárút jelleg.

Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése alapján belterületi út építése minden esetben engedélyköteles, amennyiben megváltoztatja az út közúthálózatba sorolását vagy rendeltetését, illetve amennyiben közterületen új utat keletkeztet. A Bükkös-patak mentén zajló – nem mellesleg jelentős környezetrombolással járó – építkezés tehát álláspontunk szerint engedélyköteles tevékenység, hiszen a beruházás új kerékpáros útszakaszokkal tűzdelt, kerékpáros nyomvonallal ellátott útépítést jelent, azaz új közúthálózatot, illetve úgynevezett „különleges forgalmi sávot” hoz létre, ami eddig egyáltalán nem létezett az érintett szakaszon.

Tehát a jelenleg is zajló építési tevékenység nem tekinthető sem jogilag, sem természetben egy már meglévő közút burkolat egyszerű kiszélesítésének vagy felújításának (amely esetben nem lenne szükség engedélyes tervekre).

A 2023. október 11-i képviselő-testületi ülésen elhangzott, hogy az idézett bejelentés nyomán a Pest Vármegyei Kormányhivatal Közlekedésfelügyeleti Főosztálya vizsgálatot indított a hiányzó engedély ügyében.

Megkapta-e már az Önkormányzat a Kormányhivatal határozatát arról, hogyan ítéli meg ezt az útszakaszt, azaz engedélyköteles-e? Amennyiben igen, megkapták, úgy ismertessék annak tartalmát, tegyék nyilvánossá! Amennyiben nem, tehát még nem tudható, hogy szükséges volna- e az építési engedély az említett szakaszon, hogyan számol el a választók felé az Önkormányzat azzal, hogy jelenleg engedély nélkül folytat építkezést?

VÁLASZ:

A Pest Vármegyei Kormányhivatal Közlekedésfelügyeleti Főosztály Útügyi Osztályától 2023. november 27-én érkezett, az eljárást lezáró határozatban arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy tárgyi ingatlanon útkorszerűsítés, az útburkolat szélesítése és a meglévő aszfaltburkolatra történő ráaszfaltozás történik, melyre tekintettel megállapította, hogy a Dunakanyar körút és János utca közötti szakaszon nem valósult meg engedély nélküli kerékpárút építés, mely határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat jelen levélhez csatolva.


A 2023. október 11-i képviselő-testületi ülésen a lakossági nyomásnak engedve sürgősséggel, közel 2 órán át tárgyalták a Bükkösparti kerékpáros nyomvonal ügyét. A testületi döntés értelmében a Szegedi utca és a Mókus-híd közti szakaszon a tervekből csupán a játszótérrel szembeni oldalon tervezett rámpa valósult volna meg.

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 196/2023. (X.11.) Kt. sz. határozata szerint tehát: Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete a „Városi intézmények-HÉV kerékpáros összekötése I.” tárgyú projekt megvalósítása során felmerült lakossági kéréseket és annak a projektet érintő költségvetési hatásait mérlegelve úgy dönt, hogy (…) a Szegedi utca – Művész tér /Mókus híd/ közötti szakaszon a meredek rámpa akadálymentes átépítését a jelenlegi szélességben valósítja meg;

Hogy félreértés ne essék, a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéből kiderül, hogy az érintett szakaszon a többi beavatkozást elvetették:

Fülöp Zsolt polgármester: „A II. határozati javaslatban az szerepel, hogy a projektet nem veszélyeztetve, csökkentett műszaki tartalmat valósítanak meg a Szegedi utcai híd és a Mókus-híd között. Az akadálymentes rámpát megcsinálják, a 2×35 cm szélesítést, és az aszfaltburkolat cseréjét nem. A II. határozati javaslatban is benne van az alternatív útvonal tervezése. Tehát az alternatív útvonal tervezése mindkét variációban szerepel, az I. határozati javaslatban a jelenlegi tervek szerinti műszaki tartalom megvalósítása történik a Szegedi utcai és a Mókus-híd közötti szakaszon, míg a II. határozati javaslatban csak az akadálymentes rámpa épül meg.

Mindezek ellenére – tehát a hatályos képviselő-testületi határozat ellenére – október 25-én reggel a tárgyalt szakasz teljes egészén elindult az építkezés a lakosság, sőt a képviselő-testület és a petíciót megfogalmazó és elindító magánszemélyek előzetes tájékoztatása nélkül.

Ki hozta meg október 25-én reggel azt a – fentebb már leírt okok miatt jogellenes – döntést, hogy indulhat az építkezés az említett szakaszon is? Miért nem indított a képviselő-testület illetve Szentendre város polgármestere belső vizsgálatot az ügyben? A jegyző – aki az önkormányzatnál a törvényesség őre, valamint a politikával szemben a szakmai elem megtestesítője – figyelmeztette a város vezetőit, hogy jogellenesen folytatják október 25-e reggelén az építkezést a vonatkozó szakaszon?

VÁLASZ:

A Miniszterelnökség Területfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága Támogatáskezelési Főosztálytától 2023. október 11. érkezett válaszlevelében a lakossági módosítási javaslatokat nem támogatta: Mivel a meglévő burkolatszélesség nem felel meg az Útügyi Műszaki Előírásban az elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút esetén 2,75 méter szélességben meghatározott minimális értéknek, ezért a 2023. október 11-én a Pest Vármegyei Kormányhivatal Közlekedésfelügyeleti Főosztály Útügyi Osztályán tett személyes meghallgatás során a burkolatszélesítést az Útügyi hatóság szintén nem támogatta. A Miniszterelnökség Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság Aktív Mobilitási Főosztályától (Tervzsűri) 2023. október 19. érkezett válaszlevelében a Szegedi és Művész tér közötti útszakasz szélesítésének elhagyását szintén nem támogatta. Az érintett hatóságok tehát nem támogatták a Képviselő-testületen többséget szerzett határozati javaslatot. Ezen állásfoglalások esetleges figyelmen kívül hagyása a teljes projektet elszámolását veszélyeztette volna, pénzügyi hatása a támogatás arányos csökkentésétől a teljes támogatás visszavonásáig, illetve az EU szabálytalansági vizsgálatáig terjedhet, ami további 10-100 millió forintos nagyságrendű büntetést vonhat maga után.


Az izbégi iskola mögött az útépítés és a híd megvalósíthatósága érdekében az ott lévő erdőfolt kivágásra került. A munkagépek a védett patakban manővereznek. Az útépítési terveken megjelölt 27 fán kívül is sor került fakivágásokra olyan területen, amely útépítéssel nem érintett azon indokkal, hogy a munkagépekkel közlekedni, mozogni szükséges.

Hány fát vágtak ki pontosan? Kérjük, hogy számszerűsítsék. A fák kivágásakor a megbízott alvállkozók fakivágási tervek alapján dolgoztak-e? Amennyiben igen, kérjük, hogy tegyék nyilvánossá a fakivágási terveket!

Kérjük, hogy válaszolják meg, hogy készült-e fafelvétel, egyedlista a területre. Ha igen, kérjük azt is nyilvánossá tenni!

VÁLASZ:

A fakivágások állapotfelmérést követően, fakivágási engedéllyel történtek. Az állapotfelmérés alapján 28 db fa került kivágásra, melyek többsége a területen nem honos fa volt, illetve többségében (19 db fa) eleve sérült, beteg, statikailag veszélyes volt. A 28 db fa közül összesen 6 db volt éger fajtájú. Az állapotfelmérési listán szereplő fákon kívül, további 6 db, 10 cm-nél kisebb átmérőjű fás szárú növény és 1 db nagyobb átmérőjű, statikailag veszélyes fa került szintén fakivágási engedéllyel kivágásra. Utóbbi fa az izbégi iskola nemrég felújított tornacsarnoka felé dőlt, veszélyeztetve az épület, valamint az azt használó iskolás gyerekek épségét. A fafelvételi lista jelen levélhez csatolva. A fakivágást végző alvállalkozó munkatársai faápolási szakemberek, akik a madárvilág megóvása érdekében a kivágás előtt minden esetben átvizsgálják az esetleges odúkat, szükség szerint áthelyezik a fészkeket.


A Bükkösparti kerékpárút tervezése során készült előzetes környezetvédelmi vizsgálati dokumentáció részletes javaslatot tesz arra, hogy az izbégi iskola mögötti szakaszon módosítsák a kerékpáros út vonalvezetését és szélességét annak érdekében, hogy kevesebb fát kelljen kivágni.

A javaslatra az építési engedély is hivatkozik, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály szakvéleménye szerint:

„A patak mentén az előzetes vizsgálatban szereplő adatoknak megfelelően égerliget (J5) élőhely található. A hatásvizsgálat dokumentáció 31. oldalán, valamint az 5. mellékletben javasolt intézkedésének megvalósításával az út kialakításának hatásai – terület igénybevétel, fakivágás – jelentősen csökkenthetőek, ezért javasoljuk a terv átdolgozását a javaslatok alapján.”

Az építési engedély 2019. december 6-án kelt, azóta közel 4 év telt el. Mi az oka, hogy figyelmen kívül hagyták ezt a javaslatot és nem történt meg a tervek felülvizsgálata? Ki döntött ebben a kérdésben, ki a felelős ezért a mulasztásért?

VÁLASZ:

A tervező tájékoztatása szerint a 2019 januárjában elkészült előzetes hatástanulmányban megfogalmazott javaslatok felülvizsgálata már korábban is megtörtént. A kerékpárút a tervező állásfoglalása szerint a nyomvonal kialakításánál a kerékpárutakra vonatkozó műszaki előírások mellett a lehető legkevesebb fa kivágásával történő nyomvonalvezetés is fő szempont volt. A gyalogos és kerékpáros, vegyes használatú út szélességének az előzetes hatástanulmányban javasolt 2 méterre történő minimalizálása az idevonatkozó útügyi előírásokba ütközött volna. Mint, ahogy az a hivatkozott előzetes hatástanulmány 31. oldalán szintél szerepel: „a patak közvetlen nagyvízi szélén is felmerült egy nyomvonal, de a nagyfokú beépítettség, a helyszűke, a meredek, erodált partok és az élőhelyek védelme érdekében ezen nyomvonalváltozat is elvetésre került és kialakult a pataktól – jelen szakasz kivételével – elhúzott nyomvonal. A kerékpárút a jelenlegi nyomvonalterven kívül másképp nem vezethető végig a völgyön; a völgy egészét nézve, egészen a torkolattól felfelé, csak ezen az Izbégi iskola menti szakaszon van élőhelyekre kifejtett hatása.” A fizikai adottságok és tervfelülvizsgálatok során az útvonalra kialakult tervezői állásfoglalás az engedély kiadása óta eltelt időszak alatt nem változtak.


A Zöldendre – Zöld Civil Szentendre csoport véleménye szerint egy közel 700 millió forintos beruházás esetén, egy magát zöldnek valló városvezetés saját hatáskörben dönthet arról, hogy a beruházás megkezdése előtt rendel favédelmi tervet. Ennek indokoltsága sajnos utólag is szembetűnő, különösen a kivitelező és a műszaki ellenőr hozzáállása okán: számos fa megsérült, munkagépek okozta sebek látszódnak a kisebb fáktól egészen a legnagyobbakig. Letört méretes ágak, elvágott, megsértett gyökerek a teljes kivitelezéssel érintett szakaszon láthatóak. A műszaki ellenőr és a kivitelező hivatkozik a garanciára – vagyis, hogy a sebeket kezelik –, és ha az adott fa 5 éven belül elpusztul, majd garanciálisan pótolják. A fák esetében a kár, a pusztulás – lassú életfolyamataik miatt – nem feltétlenül néhány éven belül jelentkezik. A látható sérülések mögött, a belül meginduló korhadás, szerkezetromlás kívülről nem észlelhető, de életveszélyes állapotot idézhet elő. Az évekkel később vihar következtében kidőlő fa esetében ki fogja megállapítani, mi okozta a korhadást? A sebkezelés – melyet közvetlenül a sérülés létrejötte után, szakszerűen kell elvégezni – nem pótolja és nem teszi jóvá a favédelmi intézkedések elmaradását. A megváltozott környezeti feltételek és a betemetett gyökérsérülések miatt a fa kondíciója gyengül, nem lesz képes a megfelelő mértékű regenerálódásra. A fák a környezetük szerves részei, kapcsolatban, rendszerben élnek a környező fákkal, az aljnövényzettel. Ezek károsítása a látszólag meghagyott fákra is hatással van és az egész életközösségre, a lágyszárú növényekkel és védett állatokkal együtt.

A közel 700 millió forint értékű beruházáshoz készült-e előzetesen favédelmi terv? Amennyiben nem készült, úgy önök szerint valóban elegendő érv azon indok, hogy nem előírás favédelmi terv készíttetése?

Önök komolyan gondolják, hogy ha 5 éven belül elpusztul egy minimum 30-40 cm átmérőjű fa a beruházással érintett szakaszon, akkor az garanciálisan pótolható néhány facsemetével? Hogyan fogják évekkel később megállapítani, hogy valóban az építkezés miatt pusztult el a fa, vagy más, később bekövetkezett okokból? Lesz néhány évente állapotfelmérés? A szakvélemények és a szakemberek költségét ki vállalja? 

VÁLASZ:

A városi összekötő kerékpárút kivitelezője az önkormányzat főkertészének iránymutatása alapján 2023. október 6-án fizikai védelembe helyezte az építendő hídfő közelében található fát, és speciális, ún. fagél ecseteléssel elvégezte a korábban sérült kérgű fák sebvédelmét. A sebápolásra 25 db sérült fánál volt szükség, a fák sérüléseinek felülete mindösszesen, nagyjából 2 négyzetméterre tehető. A kivitelező természetvédelmi szakértő által rögzített szempontok alapján 2023. október 9-én külön faápolási, természet- és medervédelmi oktatásban részesítette munkatársait. Az önkormányzat a Duna–Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őr, természetvédelmi szakértő, favizsgáló és faápoló szakmérnök meghívásával a Bükkös-patak kezelése, rövid és hosszútávú rehabilitációja és célok meghatározása tárgyában kezdeményezett szakmai fórumot. Az előzetes szakmai egyeztetést követően az önkormányzat Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága számára előterjesztés készült a Bükkös-patak völgyének természetvédelmi felülvizsgálatáról.


A RENO-matracról több helyen szó esett a kérdéssor elején említett okt. 3-i bejárás során. Kiderült, hogy a Szegedi utcai játszótérrel szemben, és a János utca előtti 125 méteres szakaszon a tervekkel ellentétben ez a megoldás nem kerül kivitelezésre. A bejáráson megjelentek, valamint a Zöldendre csoport ezzel egyetértett, és mindenki üdvözölte a városvezetés ezen döntését. Azonban arra hivatkozva, hogy a kiírásban szereplő mennyiséggel el kell tudniuk számolni, ezt a mennyiséget az újonnan létesítendő izbégi híd Pilis utca felőli szakaszán terítették el, holott azon a helyen a terveken ilyen megoldás nem szerepelt.

Amennyiben az árvíz esetén fennáll a kimosódás veszélye, nem tartjuk megfelelőnek az adott megoldást, és bizonyára lett volna ezen a szakaszon olyan műszaki, mérnökbiológiai, biológiai megoldás, amely kevésbé tájidegen és természetkárosító. Az engedély alapján a hatóságokban sem merült fel ennek veszélye.

Mi indokolja itt mégis a RENO-matrac alkalmazását azon kívül, hogy ezt a mennyiséget a pályázat miatt el kell számolni? Ki a felelős az engedélyes tervektől való eltérésért? Megkeresték-e az Irányító Hatóságot (IH) annak érdekében, hogy egyeztessék velük a természet- és tájvédelmi módosítási igényeket? Ha igen, kérem, hogy tegyék nyilvánossá azt a levelet, amelyben megkeresték az IH-t, és az IH viszontválaszát is.

A Zöldendre összefoglaló levele felhívta arra is a figyelmet, hogy ez a megoldás balesetveszélyes. Azt nem tartjuk megfelelő válasznak egy erdei sétaútvonal mentén, hogy „ne menjen rá a gyerek meg a kutya” – ez így hangzott el –, sajnos ez nem életszerű. Nyilvánvalóan az sem elfogadható, ha tiltó táblákat helyeznek ki.

El fogják-e látni a gabionos felületet megfelelő földtakarással annak érdekében, hogy az a jövőben ne okozzon balesetet?

VÁLASZ:

A RENO-matrac a Szegedi utca és a Művész tér közötti, viszonylag egyenes szakasz helyett a Mária utca és Pilisi utcai gyalogos-kerékpáros híd északi oldalán került azonos hosszban kiépítésre. Ez a beruházói döntés indokolt volt és éppen a lakosság által is jelzett tájkép megóvása miatt született, ahol a kivitelező gondoskodott annak megfelelő földtakarásáról, így az a jövőben nem jelenthet balesetveszélyt sem. A projekt megvalósulása még folyamatban van, a megvalósulás dokumentálása és a megvalósulás státuszáról az Irányító Hatóság tájékoztatása folyamatos. A projekt elszámolása még nem zárult le. Az Irányító Hatóság által folytatott levelezések és azok bármely csatolt anyaga bizalmas, jogi védelem alatt állnak, a nyilvános közléstől védettek.


A forgalomtechnikai terv szerint a Szegedi utca és a Mókus-híd közötti szakaszon kb 100-150 méteren belül 8 közúti jelzőtábla kerül kihelyezésre. Ezt – különösen ilyen mennyiségben – a természeti környezetben tájidegennek találjuk. Az okt. 3-i bejáráson megfogalmazódott, hogy fontos lenne a szükségességet felülvizsgálni, és megvizsgálni, hogy van-e alternatívája a táblák kihelyezésének. Ez a szakasz jelenleg is kerékpározható, az út szélesítése – az elhangzottak alapján – az útügyi előírások szerint szükséges. A szélesítés miatt az út széle túl közel kerül a meglévő villanyoszlopokhoz, emiatt az összes villanyoszlopra (szám szerint 3-ra) sávozott terelőtábla kerül, abból a célból, hogy a kerékpárosok kormánya ne akadjon az oszlopba.

Megvizsgálták-e az elmúlt 45 napban, hogy a fent vázolt tájidegen forgalomtechnikai tervre milyen alternatív, kevésbé tájidegen, figyelemfelhívó megoldások vannak? Ha igen, sikerült-e jobb megoldást találni? Ha nem vizsgálták meg, miért nem vizsgálták meg?

VÁLASZ:

A Miniszterelnökség Területfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága Támogatáskezelési Főosztálya nem támogatta az erre vonatkozó lakossági kérelmet. A Miniszterelnökség Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság Aktív Mobilitási Főosztálya táblázások elhagyásához elvi szinten is csak szigorú feltételek teljesülése mellett, egyes esetekben még a táblázásnál is feltűnőbb alternatív jelzési mód mellett járult hozzá. Az útszűkület táblák módosításának felülvizsgálata folyamatban van. Ott, ahol azok áthelyezésével vagy elhagyásával ez a Tervzsűri szigorú, általános előírásai szerint lehetséges, módosításra fognak kerülni.


A Szegedi utcai kereszteződésnél a Bükköspart 11-es felőli sarkán az utat kiszélesítették 3,50 méterre, emiatt a kerítés és a patakmeder közötti szakasz elvesztette a zöldfelületet. A meder vasbeton támfalat kapott, és szalagkorlátot 35 méter hosszan. A beruházás más szakaszán is épült szalagkorlát.

A szalagkorlát nem csak rendkívül tájidegen a Bükkösparton, de a kerékpárosok számára kifejezetten veszélyes. A kerékpárosok egyértelműen jelezték, hogy ezt kifejezetten hibás műszaki megoldásnak tartják.

A Szegedi utcától nyugatra, a hídhoz csatlakozó rámpa a vele párhuzamosan hosszan vezetett csőkorláttal szintén nem jelent valódi megoldást a kerékpáros közlekedők számára, hiszen a Szegedi utcai kereszteződésben az útszelvény eleve leszűkül, a kerékpárról le kell szállni.

A tételes bejáráson a polgármester azt az ígéretet tette a megjelenteknek, valamint a Zöldendre számára, hogy egyeztetnek az IH-val, hogy milyen mértékű változtatást lehet elfogadtatni.

Megvizsgálták-e az elmúlt 45 napban, hogy a fent vázolt tájidegen szalag- és csőkorlátok helyett milyen egyéb, alternatív, kevésbé tájidegen megoldások vannak? Ha igen, egyeztettek-e erről az IH-val? Ha nem vizsgálták meg, miért nem vizsgálták meg? Kérem, hogy tegyék nyilvánossá azt a levelet, amelyben megkeresték az IH-t, és az IH viszontválaszát is.

VÁLASZ:

A Miniszterelnökség Területfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága Támogatáskezelési Főosztálya (Támogató) nem támogatta az erre vonatkozó lakossági kérelmet. Mint ahogy a Miniszterelnökség Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság Aktív Mobilitási Főosztálya (Tervzsűri) sem első körben. A Magyar Kerékpárosklub Közlekedési Munkacsoport állásfoglalása szerint a szalagkorlát kerékpáros acélkorláttal történő kiváltása támogatható. A Miniszterelnökség Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság Aktív Mobilitási Főosztálya második körben már elfogadta a Kerékpárosklub állásfoglalását. Ezzel ellentétben a Pest Vármegyei Kormányhivatal Közlekedésfelügyeleti Főosztály Útügyi Osztálya szerint szükség van a szalagkorlátra, csőkorlát szerintük nem elfogadható. Azon okból, hogy a beruházás fizikai megvalósulását követően a forgalomba helyezési engedélyt attól az Útügyi Hatóságtól kell beszerezni, aki nem támogatta az acél szalagkorlát kiváltását – és mely forgalomba helyezési engedély előfeltétele a projekt Támogató felé történő pénzügyi elszámolhatóságának – beruházói döntés alapján 2023. október 26-án a támfal és a szalagkorlát az érvényes kivitelezési szerződés szerint, a kivitelező által korábban már beszerzett építőanyagokból fejezte be. Az önkormányzat a Szegedi utcai szalagkorlát kerékpáros acélkorláttal történő kiváltását az út forgalomba helyezését és a projekt pénzügyi elszámolását követően, egy külön engedélyezési eljárást követően fogja tudni megvalósítani. Az Irányító Hatóság által folytatott levelezések és azok bármely csatolt anyaga bizalmas, jogi védelem alatt állnak, a nyilvános közléstől védettek.


A Bükkös-patak városi szakasza mentén zömében természetszerű élőhelyek vannak, védett növényfajok előfordulásával. Ilyen természetszerű állapotú patak városon belül sajnos országos szinten igen ritka napjainkban, ez önmagában óriási érték. Emellett a patak medre otthont ad számos védett (pl. kövi csík, fenékjáró küllő, nyúldomolykó, szivárványos ökle), sőt fokozottan védett halfajnak (pl. kárpáti márna), még a városi környezetben is nagyságrendileg százmillió forintra tehető a vonatkozó jogszabály szerinti természetvédelmi értékük. Élőhelyük károsítása bűncselekménynek minősül.

Az okt. 3-i tételes bejáráson elhangzott, hogy elkülönített pénzalap áll rendelkezésre a beruházás utáni tereprendezés, helyreállítás céljára. Fontosnak tartjuk, hogy ennek a „környezetrendezési tervnek” – különösen az előzmények tükrében – előre mutatónak kell lennie természetvédelmi szempontból. Nem tartjuk elegendőnek pl. a műszaki-technológiai jellegű tereprendezést. Továbbá a fapótlás úgy történjen az égerliget állapotjavítása érdekében, hogy figyelembe veszik az élőhelyre jellemző fajkészletet és dinamikát. Ne egy égerfákkal ligetes urbán park legyen a célállapot. Továbbá önmagában a fák pótlása nem biztosítja az élőhely regenerálódását (egy erdő nem egyenlő a fák összességével). Szükséges a beruházás befejezése után az élőhely-rehabilitáció megtervezése, és annak elősegítése, hogy az égerligetre jellemző őshonos fajok népesítsék be újra a szakaszt – ennek fontos eleme a spontán megjelenő tájidegen, köztük az inváziós fajok mielőbbi eltávolítása is.

Hogy világos legyen, miről beszélünk: a városi kommunikációban erről a kérdésről mindeddig csupán „lakossági faültetés”, „borostyánnal való futtatás” hangzott el, valamint a polgármester egy szakemberekkel folytatott megbeszélésen ígéretet tett arra, hogy még novemberben szakemberek bevonásával konferenciát szerveznek, amelynek témája a Bükköspart környezetvédelmi rehabilitációja lesz.

Készült-e már előzetes kalkuláció arra, hogy körülbelül mekkora nagyságrendű forrásra van szükség a Bükkösparti beruházás kapcsán bekövetkezett károk rehabilitációja érdekében? Tervezik-e, hogy a jövő évi költségvetésben elkülönített soron szerepeltetik a rehabilitációra szánt összeget?

VÁLASZ:

Az önkormányzat Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságának 2023. november 13-i ülésén került elfogadásra a Bükkös-patak völgyének 2024. június 31-i határidővel történő természetvédelmi felülvizsgálatáról szóló határozat. Az előterjesztés szerint a Bükkös-patak völgyének természetvédelmi felülvizsgálata időszerű. Az elmúlt évek nagyarányú betelepülést követő építkezések hatására, a patak völgyére egyre inkább „rá nőtt” a város, így annak oltalmának és természeti, ökológiai felülvizsgálatára szükség van, figyelembe véve a „városi összekötő kerékpárút pályázati projekt” által megváltoztatott környezeti tényezőket. A felülvizsgálat célja nem csak a patak völgyének jelenlegi állapotának a felmérése, hanem egy olyan ökológiai fenntartási terv elkészítése is, ami a kezelési terv ökológiai szemléletű kidolgozását teszi lehetővé. A felülvizsgálatra az önkormányzat a Környezetvédelmi Alap terhére 800 ezer Ft + ÁFA összeget biztosít. Szintén ezen a szakbizottsági ülésen került elfogadásra a Bükkös-patak kezelési tervének és vízjogi tervezésének, annak engedélyeztetésének elindításáról szóló tájékoztató. A tájékoztató szerint a Bükkös-patak kezelési és vízjogi tervezése, annak engedélyeztetése kerül kiírásra az idei évben, aminek sikeres zárásával a patak völgyének aktuális állapotát figyelembe vevő dokumentáció készülhet el, ami alapján lehetséges a patak teljeskörű revitalizációjának a kivitelezése. A Bükkös-patak revitalizációs tervezésének az indításáról való elvi döntést 2020. novemberében hozta meg a bizottság, ezután elindult a terület problémáinak és állapotának vizsgálata, amit követően 2023. januárjában tételes kiírással történő előterjesztést fogadott el, figyelembe véve, hogy amennyiben a „városi összekötő kerékpárút pályázati projekt” többlet támogatást nyer és a kivitelezés megkezdődik, akkor annak befejeztével kezdődhetnek meg a megváltozott körülményeket is figyelembe vevő tervezések és engedélyeztetések. A kerékpárút 2023. november végi befejeztével elindítjuk a Bükkös-patak kezelési tervének, vízjogi tervének és annak engedélyeztetésének tervezésére vonatkozóan az ajánlattételi felhívás kiírását.

Kérem fenti válaszaim szíves tudomásul vételét.


K.F. közmeghallgatáson elhangzott kérdése a jegyzőkönyv alapján és az arra adott írásos válasz


Észrevételezi, korábban, amikor e-mailt küldött az Ügyfélszolgálatra, pár perc múlva jött egy automatikus válasz, hogy megkapták. Ebben az esetben nem kapott ilyen automatikus választ, nem tudja, célba ért-e a levele. Ugyanúgy nem jött válasz – végül kiderült, hogy célba ért -, amikor a Vízműtől tartályokat lehetett igényelni, azonban a tartály megjött. Jó lenne ezt visszaállítani vagy megnézni, hogy miért nem jönnek a visszaigazoló, automatikus e-mailek, mert akkor nyugodt a feladó, hogy megkapták, majd sorra kerül és intézkednek.

VÁLASZ:

Fülöp Zsolt polgármester: elmondja, hogy az Ügyfélszolgálatnál továbbra is megy az automatikus válasz e-mail. A közmeghallgatásra érkezett írásbeli válaszok esetében köszöni a javaslatot, megcsinálják. Az írásbeli kérdésekre írásban fognak válaszolni.
A vízgyűjtő tartályokkal kapcsolatban azért nem ment automatikus e-mail (senkinek), mivel az Üszire e-mailen keresztül jöttek az igények, amelyek ezt követően az Iktatón keresztül lettek a Főkertésznek továbbítva, nem kerültek be az e-panasz rendszerbe.

Minden tartályt igénylő kapott valamilyen visszajelzést, tehát vagy elutasító válaszlevelet kapott, vagy megkapta a tartályt.

A közmeghallgatásra a polgarmester@szentendre.hu e-mailre küldött kérdések vételét a jövőben visszaigazoljuk.


Z. B.  közmeghallgatáson elhangzott kérdése a jegyzőkönyv alapján és az arra adott írásos válasz:

(Kioszt Prosek Zoltán művészettörténész 2020. február 2-án kelt, a ,,Középtávú vezetői program és szakmai fejlesztési stratégia” című, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatói pályázatából néhány oldal fénymásolatot a Képviselő-testület részére). Felhívja a figyelmet, hogy nagyon komplex az anyag és előre elnézést kér, ha kicsit túlszalad az adott 5 percen. Ritkán jön közmeghallgatásra, de ha jön, mindig valami bonyolult dologgal szokott ideállítani, sajnos, most sincs másképp. Elnézést kér azért is, hogy sok mindent felolvas, azonban a pontosság miatt fontosnak tartja. Tisztelt Szentendrei Polgárok, tisztelt Testület, tisztelt Polgármester úr! Kéri, engedjék meg, hogy felolvasson pár rövid idézetet. Ehhez nyissák ki a kiosztott intézményvezetői pályamunka részletének negyedik és ötödik oldalát, ahol zöld színnel jelzett egy-két fejezetet. A 4. oldalon található egy idézet, illetve egy mondat, amit idéz: „Egy település múzeuma a település közös emlékezete. Őseink, elődeink tárgyai, emlékei, történetei teremtették meg, a mi alapfeladatunk pedig az, hogy ezt gyarapítsuk és átörökítsük. Persze ma már egy múzeum nem csak ennyi. Szerepe és megítélése a társadalomban alapjaiban változott meg az elmúlt fél évszázadban, de különösen az utóbbi egy-két évtizedben. A városi múzeumnak a városi élet kihívásaira, sokszínűségére, a mai ember városi problémáira reflektáló intézménnyé kell válnia, a város lakóival kell együtt élnie, mindamellett, hogy identitásképző, lokálpatriotizmust erősítő szerepe megkérdőjelezhetetlen. A feladat nem más, mint felkészíteni a BTM-et arra, hogy a városlakók minél szélesebb körét tudja megszólítani és bevonni az intézmény életébe”.

Jelzi, igen, BTM-et mondott. Az 5. oldalon található egy másik idézet: „A nagy tömegeket megmozgató, különböző tematikai egységek köré szerveződő, széles körű gyüjteményi bázisból származó tárgyakat bemutató időszaki kiállítások a múzeumi kultúraközvetítés fontos szegmenseivé váltak. A blockbuster kiállítások szervezésének gyakorlata módosította a társadalom múzeumi kultúraközvetítéssel kapcsolatos elvárásait is, hiszen az elmúlt évtized hazai tapasztalatai rámutattak arra, hogy a közönség igényli a szenzációs, különleges, konkrét téma köré szerveződő sikeres időszaki kiállítások megszervezését. 

Jelzi ez egy hosszabb szöveg, a végére ugrik: „Boris Groys szerint a múzeum fokozatosan megszűnik állandó gyűjtemények helyszíne lenni, s fokozatosan állandóan változó óriáskiállítások színterévé válik, egyfajta színpaddá, melyen bizonyos ideig eljátszanak egy darabot, majd az egészet lebontják és megsemmisítik”. Kiemeli, mindenki úgy gondolja, hogy a jelenlegi intézményvezető, a Ferenczy Múzeum igazgatójának a pályázati munkájából olvasott fel részleteket, amivel a Ferenczy Múzeumnak az igazgatói székét elnyerte. Sajnos nem, mert az első idézet Népessy Noémitől származik, aki 2019-ben Berényi Mariannak adott egy interjút. A „Milyen feladatai vannak, hogyan kell működni a XXI. században egy település még ha főváros is történetére reflektáló niúzeumnak?” című kérdésre válaszolt Berényi Mariannak, és ezért van az, hogy a Képviselő-testület által most olvasott FMC helyett „BTM” van az eredeti cikkben, ami a Budapesti Történeti Múzeumot jelöli, hiszen Népessy Noémi a BTM főigazgatója. Jelzi, a második idézet Dr. Koltai Zsuzsától, a Pécsi Tudományegyetem, Művelődéstudományi tanszék, tanszékvezető adjunktusától származik 2010. novemberi andragógiai és pedagógiai múzeumi kultúraközvetítéssel foglalkozó dolgozatából, sőt, a 6. oldalnak a tetején is töle származik a sokkal hosszabb idézet. Felhívja a figyelmet, szomorú hír, hogy ilyen módon a Ferenczy Múzeum igazgatójának a pályamunkája plágiumot tartalmaz, és sajnos nem ezek az egyedüli példák. Sokkal több idézet is van, amit idézhetne, de mindjárt lejár az ideje. Ezért inkább gyorsan elsorolja, hogy mivel jár a plagizálás a Ptk. szerint, az 1999. évi XXVI. törvény 12. § (1) bekezdése így szól: „A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen – a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően szerzőként feltüntessék. Ha ez nem történik meg, akkor jogsértés történik és plagizálással él az illető. A jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását kérheti, aki ezt észreveszí, a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot. A sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását. Azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. Kitér arra is, hogy a plágiumnak, sajnos büntetőjogi következménye is lehet, és a Btk. így rendelkezik a dologgal kapcsolatban, amit ,,bitorlás” néven nevez a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények körében. A Btk. 329/A. §-a szerint „aki másnak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Ezek alapján felkéri Polgármester urat és a Képviselő-testület tagjait a következő jogkövető intézkedések haladéktalan megtételére: Az intézményvezető státuszának haladéktalan felfüggesztése. Az intézményvezető haladéktalan felmentése. Az említett jogszabályok, Ptk., Btk. szerinti azonnali vizsgálat jogkövető megkezdése. Az intézmény működésének etikai és gazdasági belső vizsgálata, független bizottság által, és az intézmény dokumentumainak azonnali zárolása, az intézmény gazdasági tevékenységének befagyasztása a vizsgálat idejére. A megfelelő jogi lépések és feljelentés megtétele. Az igazgatói pályázat teljes átvilágítása. Vezetői munkacsoport létrehozása az osztályvezetőkből. Intézményvezetői pályázat soron kívüli kiírása. Az intézmény SzMSz-ének 2021. június 15. előtti állapotának visszaállítása. Köszöni, hogy meghallgatták.

VÁLASZ:

Az ügy kivizsgálása érdekében 2023. december 6-án levélben fordultam Csák János miniszterhez (Kulturális és Innovációs Minisztérium) a „Ferenczy Múzeumi Centrum múzeumigazgatójával szembeni etikai eljárás esetleges megindításáról” tárgyában.

A fejleményekről Szentendre polgárait tájékoztatni fogjuk.


(Fotó: Isza Ferenc / Szentendre.hu)