Barcsay Jenő örökségének elkötelezett őrzői

A Pro Urbe emlékéremmel elismert Kónya Márta és Kónya Ferenc Barcsay Jenő örökségének ápolásáért kapták a díjat. Kónya Márta, a művész unokahúga és férje, Kónya Ferenc az 1990-es években költöztek Erdélyből Magyarországra. Örökségük, a Barcsay nyári lakhelyéül és műtermeként szolgáló Zenta utcai ház korszerű felújítása után az épületben Barcsay Jenő tiszteletére emlékszobát alakítottak ki.

Az alkotó húga, Barcsay Erzsébet halála után Kónya Márta és Kónya Ferenc nemcsak átvették az 1989-ben alapított Barcsay Alapítvány vezetését, hanem legfőbb feladatuknak tekintették, hogy fáradhatatlan munkával segítsék Barcsay Jenő művészeti és szellemi örökségének továbbadását.
Aktívan részt vettek és együttműködtek intézményekkel, művészettörténészekkel, az ő segítségükkel kerülhetett szerkesztés alá a 2000-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetem kiadásában megjelent „Munkám, sorsom, emlékeim” című, Barcsay Jenő visszaemlékezéseit összefoglaló könyv.

Minden esztendőben megemlékezést szerveztek Barcsay születésnapján (Jenő napi megemlékezések), 1996-ban az ő lobbizásuknak köszönhetően vette fel a Szamárhegyen található, korábban név nélküli tér a Barcsay tér elnevezést, ahol közösségi összefogással állították fel Szabó Tamás szobrászművész Barcsay-büsztjét. 2006-tól önálló, független szervezetként jött létre a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány, amely minden esztendőben fiatal, pályakezdő tehetségeket díjaz, melynek finanszírozását szintén a Kónya-házaspár biztosítja.

Azon túl, hogy mindketten elkötelezetten segítik a fiatal művészeket, „Barcsay Mester és tanítványai” címmel (Barcsay Jenő, Balogh László, Deim Pál és Konok Tamás képzőművészek) szitanyomatokból álló vándorkiállítást szerveztek a Kárpát-medencében, amely során nagyobb városokban és kisebb településeken, határainkon innen és túl terjesztik Barcsay mester művészetének örökségét. 2024-től a „Művészeti anatómia” lapjainak nemesmásolatából is szerveznek utazó kiállítást.

Kónya Márta és Kónya Ferenc végtelen elkötelezettségének köszönhetően menekült meg a biztos pusztulástól Barcsay Jenő két hatalmas, 3-szor 11 méter nagyságú, 1974-ben készült mozaikja, amelyek eredetileg a 2007-ben bezárt, majd bontásra ítélt újpesti fürdő falát díszítette. A Kónya házaspár állhatatos szervezőmunkájának eredményeként a két murális mű méltó elhelyezést kapott a Csillaghegyi Árpád Forrásfürdőben.

Kónya Márta és Kónya Ferenc nemcsak kezdeményezői, hanem korukat meghazudtoló aktívitással, fáradhatatlan résztvevői és elkötelezett segítői az idén zajló, számos kiállítást, programot, könyvmegjelenést megvalósító „Barcsay 125” nevet viselő emlékévnek is, amely nélkülük nem jöhetett volna létre.

Kónya Márta és Kónya Ferenc példamutató és szerteágazó tevékenysége, támogató habitusuk nemcsak a szentendrei közösség számára, hanem országos és regionális szinten is párját ritkító. Legfőbb céljuk és szívügyük, hogy a 20. századi magyar művészettörténet kimagasló alakjának, Barcsay Jenőnek az emlékét és emlékezetét átadják az utókor számára.