2016. március 14., 18:29
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 8 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

A 2011 évi új köznevelési törvény alapján megváltozott az általános iskolák működtetése hazánkban. Ennek a változásnak a hátterében az állt, hogy az ország minden iskolája fenntartható maradhasson, megszűnjenek a korábbi, főleg kis településeken általánossá vált iskolabezárások. Városunkban a korábban önkormányzati fenntartású négy általános iskola – Templomdombi, Izbégi, Barcsay Általános Iskolák és II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium – állami fenntartásba kerültek 2013-tól.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az iskolák működéséhez szükséges szakmai, tanítással kapcsolatos részt (személyi bérek, továbbképzések stb.) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), azon belül a szentendrei járási tankerület látja el, a „fizikai” működtetés pedig (közüzemi díj, az épületek állagmegóvása, javítás-karbantartás) a tulajdonos, vagyis az önkormányzat kezében maradt. Az átalakítás tapasztalatairól Zakar Ágnes képviselőt kérdeztük, aki nyolc éven (2006–2014) keresztül a Kulturális és Oktatási Bizottság elnöke is volt.

zakar-c3a1gnes

Ön szerint az önkormányzat hogyan látja el az oktatási intézmények működtetési feladatát az új rendszerben?
Szentendrén az önkormányzat kezdettől fogva nagy figyelmet fordít az iskoláira. Működtetési célokra, vagyis a karbantartási-felújítási munkák végzésére 2014-ben közel 20 milliót fordított, s ez az összeg 2015-ben 77 millió forintra duzzadt, tehát határozott növekvő tendencia figyelhető meg az oktatási intézményekre fordítandó összegek tekintetében. Ez lehetővé tette, hogy a négy állami fenntartású intézményben komoly felújítások történjenek. Egy gyors, teljesség igénye nélküli felsorolás arról, amik 2015-ben történtek: Rákóczi iskola udvar támfalának megerősítése, több intézményben a mosdók, burkolat javítása, nyílászárók cseréje, udvari játékok javítása, tornacsarnok, sportudvar felújítás. Ha lehet egy személyes megjegyzésem, a Templomdombi Általános Iskola intézményi tanács tagjaként 12 évig lobbiztam Beregnyei Ibolya korábbi igazgatóval közösen a műemléki iskola homlokzatának megújításáért, amely nagy örömünkre tavaly ősszel megvalósult közel 10 millió forintból. Az idei év elején tudtuk átadni az Egres úti Óvodát, mely régi nagy hiányt pótol végre városunkban. Korábban minden évben 50 körüli volt azon kisgyermekek száma, akiket óvodai férőhely hiány miatt el kellett utasítani Szentendrén. A mostani 315 milliós állami, önkormányzati beruházás eredményeként, reményeink szerint, ezentúl minden szentendrei gyereknek lesz óvodai férőhelye, és nem utolsó szempontként szüleik vissza tudnak térni a munkába. Múlt évben még energetikai felújítások is zajlottak 150 millió Ft értékben. Az oktatást érintő épületek ezek közül a Napközi Konyha és a Püspökmajori Bölcsőde voltak.

Mi a helyzet a nem önkormányzati működtetésű intézményekkel?
Segítettük az olyan KLIK által fenntartott intézményeket is, amelyek a város területén, de nem az önkormányzat működtetésében vannak. Támogattuk például a Bárczi iskola, a Petzelt Szakképző Iskola programjait is. A nevelési tanácsadó és az óvodák számára 550 ezer forintot biztosított az önkormányzat a tavalyi évben a logopédiai fejlesztő eszközök vásárlására.

Beszéljünk az egyéb önkormányzati kezdeményezésekről is, amelyekről lapunkban rendszeresen beszámoltunk: nyári tábor, helytörténeti vetélkedő stb.
Nagyon népszerű a szülők és gyerekek körében a nyári önkormányzati tábor, melyre nagy igény mutatkozik évek óta. Ezzel két jó célt is sikerül megvalósítanunk: a szülők nyugodtan járhatnak munkába, mert az önkormányzat öt héten keresztül gondoskodik a gyerekek nyári szüneti felügyeletéről, a pedagógusok pedig tisztességes bért kapnak munkájukért. A szülőknek mindössze heti 2000 forintjukba és az ebéd díjába kerül a program, mely a tanévnek megfelelően sokaknak ingyenes, kedvezményes, a többi, táborral kapcsolatos költségeket az önkormányzat fedezi. A program nagyon változatos: kézműves-foglalkozás, mozizás a P’Art moziban, lovaglás, úszás a V-8-ban, kirándulás, sportverseny, csúszdapark, múzeumlátogatás. A szülők elégedettségét mutatja, hogy a tábor heteiben folyamatosan nőtt a gyerekek létszáma. Nagy örömömre idén egy héttel megnöveljük a tábor időtartamát, köszönhetően az önkormányzatnak. A táboroztatásra az önkormányzat az elmúlt években kétmillió forintot fordított, s idén még ennél is többet áldoz erre a célra, hiszen várhatóan hat hétig biztosítja a gyerekek felügyeletét a nyári szünidőben.
Jó kezdeményezésnek tartom a városvezetés részéről a helytörténeti vetélkedő megrendezését. Jelenleg a versenyben részt vevők az utolsó forduló előtt állnak, a gyerekek lelkesedése töretlen, s mint tanár nagyra értékelem, hogy mennyire komolyan veszik a felkészülést, mind a diákok, mind a felkészítő tanárok.

Mindezek után hogyan összegezné a szerkezetátalakítás hatásait?
Számomra örvendetes, hogy a város régi és új vezetése is egyértelműen amellett döntött, hogy az önkormányzat vállalja az iskolák működtetését, és bátran mondhatom, hogy ezt az igazgatók, szülők megelégedésére az országos átlagnál magasabb színvonalon látja el. Ebből kitűnik, hogy a szent-
endrei önkormányzat az oktatást kiemelt feladataként kezeli, hűen az iskolaváros szlogenhez. Örülők annak is, hogy a 2016-os költségvetésben sem csökkent az intézményekre fordított támogatás mértéke, hanem bizonyos mértékben még nőtt is. Mindez közel 6000, háromtól tizennyolc éves korú gyermeket érint, ennyien kapnak ugyanis intézményi ellátást városunkban óvodától az érettségiig!

A jelenlegi helyzetben nem lehet szó nélkül elmenni az aktuálpolitikai történések mellett, és kitekintetni a városhatáron kívülre is. Mi a véleménye a most zajló eseményekről?
Egy KLIK által fenntartott szentendrei általános iskolában, 11 osztályban tanító felső tagozatos tanár vagyok, akit a jelenlegi helyzet mélységesen elkeserít. Városi politikusként eddig úgy éreztem, hogy elég sokat tudok a politika működéséről, de most olyan történik, amire korábban még nem volt példa: az iskolát, a gyerekeket használják fel politikai célokra. Úgy látom, hogy a közoktatásban a mostani tüntetések inkább zavart keltenek, mint megoldást hoznak. Sokszor a szülő sem érti, mi történik, tanácsot kér a pedagógustól, mit tegyen, például a február 29-én meghirdetett iskolai sztrájk esetén.
Mindezzel nem azt akarom mondani, hogy problémamentes a mai közoktatás helyzete, de közel sem olyan reménytelen, mint amilyennek egy-egy tévés-rádiós megszólalás, híradás alapján a kívülállóknak tűnhet. Remélem, a helyzet rendeződik, hiszen a felelős vezetők kilátásba helyezték a közoktatás területén kialakult főbb problémák orvoslását.