2014. november 23., 10:20

Az elmúlt évszázadokban a magyar szőlészeti és borászati kultúránk meghatározó fajtája volt a kadarka. Ki ne hallott volna már a híres budai (Tabán), csongrádi, kiskőrösi, soltvadkerti, szekszárdi, vaskúti és villányi kadarka borokról, vagy az Egri és a Szekszárdi Bikavérről, melyek egyik alkotója ma is a kadarka. Az 1960-as évektől indult nagyüzemi tömegtermesztés majdnem elfeledtette velünk ezt a fajtát, de szerencsére több borvidéken a szőlőt kedvelők megtartották ültetvényeikben és ott megmenekült a kipusztulástól. A fajta nem magyar eredetű, mégis ma már, mint hungaricum éli reneszánszát.
A kadarka a Földközi-tenger vidékéről indult hódító útjára és főként a Balkánon terjedt el. Nagy területen termesztették Albániában, különösen a Shkodari-tó környékén, Bulgáriában, Szerbiában és Romániában is. Magyarországra is a Balkánon keresztül került, a török uralom elől menekülő és hazánkban letelepülő rácok hozták magukkal, de nem csak magát a szőlőfajtát, hanem annak termesztési és borkészítési módját is elterjesztették.
A kadarka két úton érkezett északra. Az egyik út a Szerémségen, Villányon, Pécsen, Szekszárdon, Budán, Szentendrén, majd Gyöngyösön át Egerbe, a másik útja Ménesen (Arad) át vezetett. A rácok Buda visszafoglalása után a Tabán területét tették a kadarka termesztési kultúra központjává. A Trianon előtti Nagy-Magyarország területén a szőlőültetvények több mint 60%-a kadarka volt, és ez a terület a filoxéravészig fennmaradt, majd fokozatosan csökkent az 1960-as évekre.
A filoxéravész során (1875-től) a hegyvidéki szőlőkben a kadarka kipusztult. Ekkor a homoki szőlők telepítése fejlődött, mert a homokban nem él meg filoxéra. A Duna-Tisza közi homokos területeken (Csengőd, Csongrád, Hajós, Kiskőrös, Soltvadkert, Vaskút stb.) 1965-ben a szőlőültetvények 32,5%-a kadarka volt, ugyanakkor a nagyüzemi szocialista termelés kedvezőtlen feltételeket biztosított a kadarka termesztéséhez, ezért drasztikusan lecsökkent területe. Csak a mezőgazdaság privatizációja (1989) után kezdődött újra telepítési kedv a kadarka termesztéséhez.
A magyar szőlész és borász a modern szőlőtermesztés és borászat világából szívesen visszatér a hosszú és régmúlt időkben gyökeresedő hagyományokhoz, a világfajtáktól a hungaricumokhoz, így a kadarkához. (forrás: www.borigo.hu)
Hogyan alakult és fejlődött a kadarka szőlő termesztése és a bor készítése hazánkban és városunkban? Erről szól majd november 29-én, 10-13 óra között a Ferenczy Múzeumban a KADARKA BORÜNNEP.
A borünnepen előadások hangzanak el neves szakértők részvételével.
Dr. Kozma Pál, Pécsi Tudományegyetem, Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Pécs; dr. Hajdú Edit, Corvinus Egyetem, Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Kecskemét; Buza Péter, Budapesti Kadarka Kör; Spanyol Éva, Természetvédelmi mérnök, Szentendre; Hidegkuti Gergely borszakértő, bortermelő, Szentendre.
Az előadások után megkóstolunk a Szentendrei Kadarka kör ajánlásával kadarkákat.
Minden érdeklődőt szívesen látunk!
Széles Katalin, elnök Pismány Barátainak Egyesülete
Jelentkezésüket várjuk: pismanyegyesulet@freemail.hu

« 2022. augusztus » loading...
h K s c p s v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
csü 18

P’Art Mozi – filmszínházi programok

2022. 01. 01. - 2029. 12. 16.
csü 18

Kovács Margit, a Duna királynője

2022. 01. 03. - 2029. 12. 31.
csü 18

Kmetty kiállítás – újragondolva

január 3.. 17:00 - november 13.. 18:00
csü 18
csü 18

Vas István emlékkiállítás

június 24. - szeptember 25.
csü 18
csü 18
csü 18

Teátrum 2022 / A feleség negyvennél kezdődik

augusztus 17. - augusztus 18.
csü 18
pén 19

Szerb búcsú

augusztus 19.. 10:00 - 22:00
pén 19

Pörkölt Projekt koncert

augusztus 19.. 20:00 - 21:00
csü 25

Teátrum 2022 / Hárman a padon

augusztus 25. - augusztus 26.
pén 26
pén 26
vas 28