Október 20-án a Váci Szakképzési Központ Petzelt József Szakközépiskolájának és Szakiskolájának diákjaival Balassi Bálintra emlékeztünk születésének évfordulóján két szomszédos várnál. Salgó várát a 15 éves háború egyik hadjárata során foglalta vissza a töröktől Balassi Bálint, és a visszafoglalást követően, az 1560-as években az ő birtokába került. A várnál a megemlékezés koszorúját helyeztük el.

A helynek plusz irodalmi érdekessége, hogy 1845. július 11-én Petőfi Sándor is felkereste a romokat, melyről útinaplójában is megemlékezett. A vár falain ülve, a táj szépségén elmerengve született Salgó című verse. A vártól kb. 2 km távolságra található a Petőfi-kunyhó, ahol a költő megszállt. A kunyhóban ma Petőfire emlékező kiállítást láthatunk. A koszorúzás után rendhagyó irodalomórát tartottam a Petőfi-kunyhó mögött található Somoskő váránál.

Ezt a várat az 1560-as évektől Losonczy István özvegye lakta két leányával: Fruzsinával és Annával. E falak között gyakran megfordult a daliás katonaköltő, Balassi Bálint, a szomszéd vár tulajdonosa, és itt ismerkedett meg Annával. A költő Anna iránti szerelmét Júlia-dalaiban fejezte ki. E várból is csodás panoráma tárult elénk.

Felkerestük a vár melletti 9 méter magas bazaltorgonát. Sajátos íves formája miatt Európa természeti különlegessége. A közelben található kőtengeren át vezetett utunk egy 2,5 km-es tanösvényen a Macskalyukhoz. A Macskalyuk kőbányájában bányászták a macskakövet. Az itt bányászott kővel fedték az Osztrák-Magyar Monarchia városainak utcáit. A második világháborúig elterjedt szabadtéri burkolási módszer volt a macskakövek szoros, adott mintázatú lerakása.

Kirándulásunkat a gyönyörű természeti környezetben elhelyezkedő vadasparkban fejeztük be. Egy pompás napot töltöttünk az Északi-középhegységben.

Páliné Szappanos Zsuzsanna

magyartanár, kulturális antropológus