Szentendre önkormányzatának válasza a mandiner.hu kérdéseire a Ferenczy Múzeumi Centrum ügyében, valamint reakciói a mandiner.hu-n 2020. március 10-én megjelent cikkére

A mandiner.hu portál március 10-én cikket jelentetett meg Mi lesz veled Szentendre? címmel a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum körül kialakult helyzetről, valamint ezzel összefüggésben a Magyar Turisztikai Ügynökség által a városnak ítélt pénzügyi forrásokról. Az újságíró, a cikk megjelenése előtt 5 nappal, március 5-én feltett egy kérdéssort a szentendrei önkormányzatnak. Miközben a cikk megjelenése előtt, a minden részletre kiterjedő, számokkal alátámasztott álláspontunk összegzéséhez szereztük be az adatokat, sajnálattal láttuk, hogy időközben megjelent a cikk a városról, a városvezetés álláspontja nélkül. Kérjük a cikk átdolgozását a szentendrei álláspont tárgyilagos megjelenítésével. A szöveg frissítésére egyébként maga az újságíró is ígéretet tett cikke zárómondatában. Alább olvasható a mandiner.hu kérdéssora, s a rá adott válaszok, tételesen, valamint néhány további reakció a már megjelent cikkre.

160 milliárd forinttal csökkentette az új városvezetés a szentendrei Ferenczy Múzeum költségvetését. Nem gondolják, hogy ezzel a pénzelvonással ellehetetlenítik a múzeum működését?

A kérdésben megfogalmazott összeg nyilvánvaló elírás, kérjük legyenek szívesek azt javítani. Ennek figyelembevételével a válasz: az önkormányzati támogatás csökkentése nem okozza a múzeum ellehetetlenítését, hiszen nem egyedül tartjuk fenn a Ferenczy Múzeumi Centrumot, hanem közösen a megyei hatókörű vidéki múzeumokra jutó EMMI központi támogatással. Az EMMI 2020-ban mindössze 172.4 millió forint támogatást nyújt az FMC működtetéséhez, miközben ez az összeg 2015-ben még 189.3 millió forint volt. Idén tehát – az önkormányzati támogatással kiegészítve – 253 millió forint már eleve biztosított az intézmény működéséhez. Ugyanakkor tárgyalást kezdeményeztünk a szakminisztériumnál, abban bízva, hogy az EMMI vezetése kész támogatni hazánk egyik legrangosabb, és turisztikai helyzetét illetően megkülönböztetett figyelmet érdemlő múzeumi intézménye normatívájának emelését.

Továbbá szeretnénk bízni abban is, hogy a jövőben sem kerülik el azok az állami és céges támogatások, egyéb potenciális külső források Szentendrét, pusztán azért, mert megváltozott a városvezetés összetétele.

Nem tartanak attól, hogy a városban letétbe helyezett képzőművészeti alkotások elkerülnek más, adott esetben fővárosi kulturális intézménybe?

Sajnos pont a legjelentősebb főműveknek otthont adó kismúzeumok, így a Barcsay Múzeum, a Vajda Múzeum, az Ámos Imre – Anna Margit Emlékmúzeum vannak zárva leromlott állapotuk miatt, és nem 2019. október 13-a óta.  Ezek a kiváló alkotások tehát évek óta nincsenek kiállítva az évtizedek óta nekik biztosított terekben. Ezeknek a műtárgyaknak van identitása és egyértelműen Szentendréhez kötődnek. A méltatlanul elhanyagolt kiállítóhelyeket kéne mielőbb rendbe rakni, és nem pedig a képeket elvinni innen, de tudomásunk szerint az utóbbira nincs is kormányzati szándék. Emellett a fővárosi kulturális intézmények is hozzánk hasonló gondokkal küzdenek, azaz szűkösek a raktározási kapacitások és a bemutató helyek. Itt fontos kitérni arra, hogy a szentendrei kismúzeumi hálózat a ’70-es, ’80-as évek öröksége. A Ferenczy Múzeumi Centrum elődje, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – ahogy nevében is van – megyei múzeumi feladatokat látott el. A 11 kiállítóhely és a további kiszolgáló épületek (az FMC-nek összesen 21 ingatlanból áll az épületállománya) léptéke nem Szentendre költségvetési teherbíró képességére van méretezve. Szentendre 28 ezres lélekszámú kisváros, amelynek egy nagyvárosi méretű múzeumi intézményrendszert kell működtetnie és részben finanszíroznia. Ilyen intézményrendszert általában megyei jogú városok tartanak fenn. Csupán két olyan város van, amely megyei hatókörű városi múzeumot nem megyei jogú városként tart fenn: Tata és Szentendre. Tatán csak 3 épülete van múzeumnak, továbbá csupán 42 fővel működik az intézmény.

Hogy érzékeltessük a problémát, hadd mondjunk két példát, bemutatva Győr és Békéscsaba hasonló intézményeit: Győr egy 130 ezres megyei jogú város, amelynek városi költségvetése 53.4 milliárd forint. A győri Rómer Flóris Múzeumnak 11 kiállító helye van. Az EMMI-től 100.1 millió központi támogatást kapnak, és azt egészíti ki a város további 470 millió támogatással (a 470 millió forint kevesebb, mint a város költségvetésének 0,8%-a). Az intézmény 69,5 fővel működik.

Békéscsaba egy 60 ezres megyei jogú város, 37.7 milliárd forint költségvetéssel. A Munkácsy Mihály Múzeum 105.6 millió forint központi költségvetéséhez Békéscsaba további 30.2 millió forint (!) városi támogatást tesz hozzá (ez kevesebb, mint 0.1%-os tétel a város költségvetésében). Az intézmény 38 fős létszámmal (!) működik.

Mi a helyzet Szentendrén? Szentendre lakossága 28 ezer fő, a város költségvetése 8.5 milliárd forint, amelyből idén 80 millió forintot tudunk támogatásként az FMC-nek nyújtani, amely összeg mintegy 1%-os tétele költségvetésünknek. Az FMC státuszainak száma februárig 110 fő volt, s épp a jelen helyzet miatt vontuk el az üres álláshelyeket, így lett most 100 főben meghatározva az FMC munkatársi létszáma.

Az épületek egy része használhatatlan, a műtárgyakra veszélyes: az Ámos Imre-Anna Margit Emlékmúzeum, a Barcsay Múzeum, a Vajda Múzeum és a Helytörténeti kiállítóhelyről szó szerint azt írta Gulyás Gábor igazgató Szentendre polgármesterének 2020. január 9-én keltezett levelében, hogy „ezeknek az épületeknek a légtechnikája, világítása és általános műszaki színvonala jelen állapotukban olyan károsodást okozhat a kiállított műtárgyakban, amelyet felelősséggel nem vállalhatunk”.

Az FMC intézményi struktúrája szétaprózódott: 11 kiállítóhely, és további 10 intézményi épület tartozik hozzá. (Szentendrén kívül Gödöllőn, Cegléden és Budapesten vannak ilyen intézmények.) Könnyen belátható, hogy a múzeum finanszírozása ezekkel a kondíciókkal (intézményi struktúra, leromlott állagú épületek, betelt raktározási kapacitás) hosszútávon fenntarthatatlan. Ezt egyébként az előző városvezetés is felismerte. Éppen ezért adta vissza Szentendre városának minket megelőző, FIDESZ-KDNP-s városvezetése állami működtetésbe a nem szentendrei kismúzeumokat – az úgynevezett filiálékat –, azaz a zebegényi, a tápiószelei és a verőcei múzeumot.

Hány múzeumi dolgozót terveznek elbocsátani?

A múzeum racionalizálása az FMC vezetésének a dolga lesz, annak függvényében, hogy a szaktárcával, az EMMI-vel mire jutunk az állami szerepvállalás, és a normatív finanszírozás ügyeiben. Hisszük, hogy mindannyian ugyanazt akarjuk: egy kiszámíthatóan finanszírozott magas minőséget képviselő szentendrei múzeumot.

Mi a tervük a kultúrára építő várossal?

Ellentétben a híradások egy részével: nem kell temetni a kultúrát Szentendrén, sőt!
A Szentendrei Kulturális Központ Kft. – amely szervezi a tavaszi fesztivált, a közkedvelt nyári fesztiválokat, az adventet, vagy a városrészi ünnepeket – költségvetése 2019-hez képest nőtt. (A számok nyelvén: a támogatási összege 45 millió forinttal nőtt, ami elsősorban abból fakad, hogy nem számoltunk pályázati pénzekkel, holott 2019-ben 75.7 millió forint pályázati támogatás érkezett). Fontos megjegyezni, hogy cégeink és intézményeink tekintetében 2020-ban pályázatok nélkül terveztünk – tehát a legrosszabb forgatókönyvre készülünk. Felelős városvezetés nem is tehet mást!
Amennyiben a Ferenczy Múzeumi Centrumra eső normatívát az állam nem lesz hajlandó korrigálni, emelni, vagy ennek elmaradása esetén átvenni, akkor bizony csak szűkös keretek között tudjuk majd működtetni, nem csak a Ferenczy Múzeumot, hanem a MűvészetMalmot is. Véleményünk szerint, túlmenően a kötelező, intézményi feladatokon – mint amilyen például a gyűjteménykezelés, restaurálás, régészet, irodalmi tevékenység stb. – menedzser szemléletű vezetésre van szükség, amely készen áll az állami finanszírozásra – vagyis túlmenően a közpénzek kijárásán –, a magánpénzek bevonására, és hatékonyan képes uniós együttműködések keretén belül forrásokat szerezni.

Mi lesz a Turisztikai Ügynökség által a városnak megígért forrással?

A kormány még 2017-ben döntött arról, hogy 9.6 milliárd forint értékű turisztikai fejlesztést támogat Szentendrén, amelyből 8,2 milliárdos program lebonyolításában a város közvetlenül érintett. Az új városvezetés természetesen kiemelt feladatának tekinti, hogy ütemezetten haladjon ezekkel a projektekkel, melyek esetében, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt-vel, mint a támogatási forrásokat kezelő szervvel egyeztetve kell haladnia.  A választások óta tapasztaltunk ugyan némi megtorpanást az MTÜ részéről, de éppen március 11-én, végre folytatódott a projektek bonyolításának egyeztetési folyamata, és bízunk abban, hogy a korábban megválaszolatlan, ám a tárgyalás során átbeszélt kérdésekre belátható időn belül választ kapunk, s végre haladhatunk tovább. Annál is inkább, mert ezen fejlesztések nélkül, Szentendre brandjéhez méltatlan állapotok uralkodnának el, melyek nyilvánvalóan gyengítenék városunk turisztikai vonzerejét az előttünk álló évtizedben.

Egészen pontosan mennyi forrással támogatják a Ferenczy Múzeumi Centrumot?

Szentendre városa 80 millió forint közvetlen támogatással járul hozzá az FMC költségvetéséhez. Nem pénzbeli támogatásként közel 10 millió forint értékben végez, zömmel karbantartási munkákat a város tulajdonában álló Városi Szolgáltató Nonprofit Zrt. az FMC részére, továbbá az FMC irodahelyiségeit ingyen biztosítjuk egy önkormányzati tulajdonú irodaházban.

Jelenleg ki vezeti az intézményt? Mikor lép munkába az új igazgató? Miért volt szükség szabadságra küldeni Gulyás Gábort?

Gulyás Gábor igazgató úr jelenleg tartós szabadságát tölti, a városvezetés kezdeményezésére. Jelenleg dr. Keller-Gera Adrienn általános igazgatóhelyettes és dr. Lauter Éva tudományos igazgatóhelyettes vezetik az intézményt. Gulyás Gábor igazgatói megbízatása május 31-én jár le. A szentendrei képviselő-testület leghamarabb az áprilisi testületi ülésén dönthet a kiírt pályázatról.

A sajtó hangos az új városvezetés turizmusellenes lépéseitől. Miért szeretnék, hogy kevesebb turista érkezzen?

Szentendre városvezetése nem turizmus ellenes, szó nincs ilyesmiről. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint egy most is futó turisztikai projektünk („A Dunakanyar kiemelt turisztikai fejlesztési térség fejlesztése és pozicionálása”, VEKOP-1.3.2-17), melyet konzorciumban, éppen az MTÜ vezetésével közösen hajtunk végre.

Mire kívánják költeni a kulturális élettől elvont pénzeket?

Nincs szó arról, hogy pénzeket vonnánk el a kultúrától. A város költségvetési folyamatainak tisztánlátása érdekében fontos megjegyeznünk, hogy az önkormányzat egészének gazdálkodása fenntarthatatlan módon volt finanszírozva. 2018-ban és 2019-ben 900-900 millió forint volt betervezve önkormányzati ingatlanvagyon eladásra, ebből kb. 700 millió forint teljesült is mind ’18-ban, mind ’19-ben. Összességében az elmúlt 5 év során pedig kb. 3 milliárd értékű ingatlanvagyont élt fel Szentendre. Ezt a „hagyományt” idén megtörtük, mert egy felelős városvezetés nem élheti fel mindannyiunk közös ingatlanvagyonát. Pénzügyi erőinket az évtizedes elmaradásokra fordítjuk, fókuszálva pl. város lakóinak életét napi szinten ellehetetlenítő közlekedési problémákra. Folytatjuk azokat a projekteket, melyek már 3-4 éve elindultak, pl. a belvárosi csapadékvíz-elvezetés, vagy az MTÜ projekteket. Mindezeket jelentős önrésszel finanszírozzuk, melyek a költségvetésben is megjelennek.

—

Eddig tart a mandiner.hu kérdéssora, valamint az arra adott válaszaink, amelyeket a mai napon elküldünk az újságírónak. Az időközben megjelent cikkre a következő, további kommentekkel reagálunk: 

• A Mandiner cikke a következőket írja: „A kulturális bizottság új vezetője, Lang András ötperces bemutatkozó videóüzenetében négy percben taglalta, hogy mely kulturális programok maradnak el a városban, melyeket rendezik meg a korábbi években megszokottakhoz képest jóval szerényebben, és melyeknek ad helyett a pezsgő kulturális életről híres városka főtere helyett a település peremvidéke”– emeli ki forrásunk. Mint mondja, nem rendezik meg például az egyedülálló Szentendrei Jelmezbált, ahol 500 szentendrei polgár öltözött jelmezbe és vett részt a jelmez versenyen, mulatott hajnalig.”

A nevét a cikkhez nem adó forrás állítására reagálva mondjuk el, hogy kifejezetten örülünk annak, hogy a lokális igényekre épülő városrészi ünnepek fogják felváltani a fent említett, központilag, az önkormányzati vezetés által szervezett estélyt.
A fent említett városi jelmezbált eredetileg a város civil szervezetei találták ki. Ez az esemény akkoriban egy közösségi finanszírozással működő, fenntartható – tehát nem veszteséges – program volt. A minket megelőző városvezetés átvette a civilektől az ötletet, és alaposan átalakította: egy fényűző, az átlag szentendrei polgár számára megfizethetetlen, és a város számára masszívan veszteséges eseményt rendezett belőle évről-évre farsangkor. (Egy jegy ára kb. 10 ezer forintba került, a veszteség 4 év alatt 8 millió forint volt.) A szentendrei civilek 2021-ben az eredeti formájában szeretnék megrendezni az eseményt.

• A városrészi ünnepek – amelyeket a település peremvidékén megtartandó szerény rendezvénynek ír le a cikk – egy másik kezdeményezés, bár valóban itt is mulatság(ok)ról van szó. Ezen városrészi ünnepeknek az a lényege, hogy a város egész lakosságát bekapcsolja a fesztiválszezonba. Hogy otthonos, helyi, civil, alulról szerveződő, baráti bulik alakuljanak ki a város egyes részeiben. Zenével, tánccal, lampionokkal. Spontánul és örömből szervezve, belépőjegy nélkül, amelyekre egyébként minden szentendrei, és minden turista hivatalos lesz, ahogy ez manapaság a világban már olyannyira elterjedt. Kérjük keressenek rá az interneten a „szomszédünnep” illetve a „városrészi napok” kifejezésekre!
• A Mandiner cikke kiemeli, hogy a korábbi városvezetés által, – egyébként még a választások előtt – a kormányközeli Nézőpont Intézettel 2,5 millió forintért elvégeztetett közvéleménykutatás szerint, a lakosság nagyon is elégedett volt a korábbi vezetés munkájával. A kutatás megállapításival szemben a tény azonban az, hogy egyáltalán nem voltak elégedettek, hiszen a pár hónappal később megtartott választásokon 10 körzetből 10 -et elvesztettek, és elsöprő többséggel szavazták le a korábbi testület jelöltként indított tagjait, köztük a kulturális területért felelős alpolgármestert, és a polgármestert is.
• A Mandiner cikke összességében nem tudósít, hanem véleményt fogalmaz meg a városról úgy, hogy azt egy meg nem nevezett forrás állításaira alapozza. Az írás olyan kifejezéseket használ, amelyek az új városvezetés képviseleti demokráciára épülő felelős munkáját alacsonyítják le (pl. „hídcirkusz, kerékpároshordák, elsorvadhat a helyi kulturális élet”). Sommás ítéletet rejtő feltételezésekkel kelt negatív hangulatot a városvezetés ellen.

Az eltérő álláspontok kiegyensúlyozott megjelenítésének érdekében kérjük a korrekt tájékoztatást, kérjük Szentendre városvezetésének álláspontjának csorbítatlan közlését.

Szentendre, 2020. március 12.                              Szentendre Város Önkormányzat

A Mandineren megjelent cikk: https://mandiner.hu/cikk/20200310_mi_lesz_veled_szentendre

Kiemelt kép: Révai Sára