2015. február 5., 10:35
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 9 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

A fűtésszezon beálltával sok helyütt tapasztalhatjuk a kéményekből felszálló sötétszürke, fekete füstöt, amelyet esetenként maró bűz is kísér. Ez nem más, mint az egyre terjedőben lévő otthoni hulladékégetésre utaló egyértelmű jel. Hazánk egyik legsúlyosabb környezetvédelmi problémája szinte mindenkit érint, s nemcsak azért, mert majd minden településen előfordul ilyen eset, hanem azért is, mert a kéményen távozó légszennyező anyagok messzebbre eljutnak, mint hinnénk.

A kommunális hulladékok (házi szemét) égetésekor azonban nemcsak a belélegzett szennyezőanyagok veszélyeztetik az ember egészségét, hanem a talajba bejutva a növényeken és állatokon keresztül a táplálékláncba bekerülve és ott felhalmozódva is kifejtik káros hatásaikat.

A legnagyobb probléma azonban az, hogy nem ismerjük pontosan az egyes szennyezőanyagok együttes hatását, de hosszú távú hatását sem, illetve azt sem tudjuk, hogy hány olyan veszélyes vegyület keletkezhet még az égetés során, amikről még fogalmunk sincs. A rendkívül szerteágazó probléma megoldásához, a helyzet javításához szinte a kormányzat valamennyi ágazata, az önkormányzatok, a vállalkozások és a civil szervezetek összehangolt és hosszú távú tevékenységére lenne szükség.

A legérdekesebb tudnivaló, hogy a higiénés-, és környezetvédelmi károk mellett számolnunk kell komoly pénzügyi kockázattal is, ugyanis tüzelőberendezéseink nem alkalmasak az illegális anyagok égetésére, így ha ezekkel próbálunk fűteni, tönkretesszük tüzelőberendezésünket és kéményünket is, amelyek javítása nagyon drága. Viszont jó hír, hogy idén összesen 2068 önkormányzat részesül szociális tűzifa-, illetve kőszéntámogatásban, hárommilliárd forint kerül felosztásra a települések között.

Az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogunk egyik fontos eleme a tiszta levegőhöz való jog. Fontos, hogy ha szemétégetést tapasztalunk a környéken, először próbáljuk meg személyesen meggyőzni az elkövetőt, hogy hagyjon fel ezzel a környezetkárosító tevékenységével. Ha a pozitív szándék és a tenni akarás sem segít, akkor a legnagyobb eredménnyel kecsegtető megoldás, ha területileg illetékes járási hivatalhoz, vagy amennyiben cég égeti a hulladékot, a környezetvédelmi főfelügyelőséghez írunk levelet.

A háztartásokban illetve udvaron nyílt térben leggyakrabban elégetett anyagok a következők:

  • Műanyag italcsomagolás és egyéb műanyaghulladék
  • Textilipari hulladékok
  • Import bálás használt ruha (ezt segélyezési céllal gyakran kapják meg szegény családok)
  • Műgyantát, műanyagot, festéket tartalmazó farostlemez, rétegelt lemez, bútor és nyílászáró
  • Gumiabroncs
  • Kábelek
  • Kerti hulladékok
  • Papír hulladékok.

A fenti anyagok égetése során általában keletkezik szén-monoxid, széndioxid, hidrogén klorid, hidrogén-fluorid illetve számos egyéb, irritáló, maró hatású és rákkeltő szerves anyag. A dioxin, a furán származékok, valamint a füsttel szétszóródó fémek (pl. a kadmium, cink, arzén, higany, nikkel, ólom, króm stb.) az égés során keletkező porral leülepszik a talajra, a növényre, és a tápláléklánc révén bejut az emberi szervezetbe. PVC (műanyag flakonok, háztartási, gyógyszerészeti, kozmetikai termékek, gyerekjátékok stb.) égetése során szén-monoxid, vinil-klorid, dioxinok, klórozott furánok és sósav gáz képződésével kell számolnunk.

Helyi rendelet:

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének a város köztisztaságáról szóló 44/2008. (XII.17.) Önk. sz. rendelet 12 § értelmében:

Az egészséges, kórokozóktól és kártevőktől mentes zöld javakat elsősorban helyben történő komposztálással kell hasznosítani és talajjavító anyagként felhasználni. Égetéssel azon anyagok semmisíthetők meg, melyek komposztálásra, újrafelhasználásra alkalmatlanok, illetve ha a komposztálásra nincs semmilyen mód vagy lehetőség.

  1. Közterületen égetni csak kizárólag engedéllyel szabad.
  2. Saját ingatlanon belül a szabadban égetni kisebb mennyiségű komposztálással nem hasznosítható kerti hulladékot szélmentes időben csak péntekenként a nappali órákban (9-19 óra között) engedély nélkül lehet, június 1-től október 31-ig az égetés pénteki napokon is tilos.
  3. Égetni csak a tűzvédelmi szabályok betartása mellett (a jelenleg hatályos 28/2011 (IX.06.) BM rendelet) a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, nagykorú, cselekvőképes személy folyamatos felügyelete, és a lakókörnyezet lehető legkisebb zavarása mellett szabad. Égetni a szomszédos telken lévő épületektől 6 m-en belül tilos.
  4. A füstképződés csökkentése érdekében az avart és a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell, és az eltüzelés csak folyamatosan kis adagokban történhet. Az égés folyamatának gyorsítására légszennyező vagy bűzös segédanyag nem alkalmazható.
  5. Az égetés során a keletkező hő élő növényzetet, fát nem károsíthat.
  6. Tilos a kerti hulladékok égetése a (1) bekezdésben engedélyezett időszakon kívül.
  7. A kommunális és az összes ipari eredetű hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.
  8. Amennyiben Budapest Főpolgármestere a külön jogszabályokban meghatározottak szerint levegőtisztaság-védelmi szempontból bármely szennyezőanyag komponensre vonatkozóan a szmogriadó tájékoztatási vagy riasztási fokozatát rendeli el, úgy Szentendre Város közigazgatási területén, annak fennállása alatt az avar és kerti hulladék nyílt téri égetése tilos.

Országos rendelkezések, jogszabályok:

A levegő védelméről 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdés értelmében a hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék – az elemi kár kivételével – bármilyen okból kigyullad.

A levegőtisztaság-védelmi ügyekben eljáró hatóságok:

36 § A levegőtisztaság-védelmi ügyben az elsőfokú hatósági jogkört – a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a felügyelőség gyakorolja.

(2)A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala

a) a legfeljebb 500 kWthnévleges bemenő hőteljesítményű, háztartási és közintézmény tüzelőberendezés forrásával,

b) a legfeljebb 140 kWthnévleges bemenő hőteljesítményű, nem az a) pont szerinti kizárólag füstgázt kibocsátó tüzelőberendezés forrásával,

c) az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés forrásával,

d) a nem gazdasági tevékenység keretében végzett tevékenység okozta bűzterheléssel, és

e) a nem gazdasági tevékenység keretében működő diffúz légszennyező forrással

kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben jár el első fokon.

(3) A polgármester, fővárosban a főpolgármester a füstköd-riadó terv végrehajtásával kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben jár el első fokon.

Források:

http://www.keszthely.hu/ftp/VUZnyomt_uj/Tajekoztato_illegalis_hulladekegetes_kockazatairol_OKI.pdf

Greenfo.hu cikk: http://www.humusz.hu/hirek/egeto-problema/20079