2019. február 13., 13:10

A Házasság Hete rendezvénysorozathoz harmadik alkalommal csatlakozik Szentendre városa a Szentendre Barátai Egyesület szervezésében – mondta köszöntőjében Gyürk Dorottya. A kulturális alpolgármester szerint a házasság témája azért is fontos, mert Szentendre a fiatalok városa, sok fiatal család él itt, és kiemelt nemzetstratégiai kérdés a család intézményének megerősítése. A február 12-i rendezvény előadója Márfi Gyula veszprémi érsek volt, aki a keresztény házasság alapjairól beszélt a Városháza dísztermében.

Házasság és szexualitás az elméletben

Az érsek beszédét az egyháztörvény definíciójával kezdte, mely szerint a házasság egész életre szóló közösség egy férfi és egy nő között – ma már ezt is hangsúlyozni kell, tette hozzá kis iróniával -, és a gyermekek nemzésére és nevelésére irányul. A hitvesi és szülői feladat ellátására önfelülmúlásra van szükség, amelyhez Isten kegyelme szükséges.

Márfi Gyula kitért a szexualitás témájára is. Szerinte a normális szexuális élet jó, annak ellenére, hogy az Egyházban Szent Ágoston hatására úgy terjedt el, mint egy megengedett rossz. A szexualitás az élet forrása. Akkor jó, ha nem szakad el a szeretettől, a szerelemtől, az élettől, ha Istentől megszabott útját járja. Példaként az elektromos áramot hozta fel: ha vezetékhez van kötve, akkor jó, mert világosságot ad, de vezeték nélkül rövidzárlat lesz. Hozzátette, hogy értelmetlennek találja a házasság és szüzesség szembeállítását, rangsorolását, mert mindkettő nagyon fontos, és egyiket sem lehet lebecsülni.

Házasság és szexualitás a gyakorlatban

Napjainkban gyakran már csak a szex karikatúráját láthatjuk: a fiatalok egy része ezzel kezdi az ismerkedést, és annyira általánossá vált az összeköltözés házasság nélkül, hogy sokan ezt tartják normálisnak, természetesnek. A mi dolgunk nem az, hogy ítélkezzünk, hanem az, hogy imádkozzunk, és próbáljuk jobb belátásra téríteni őket. Szerinte nagy probléma, hogy a fiatalok túlhajszolt életet élnek, a követelmények elmentek materiális irányba, és háttérbe szorult a lényeges ismeretek elsajátítása.

A lelki egységnek nagyon sok akadálya van, például egy harmadik személyhez való kötődés, aki lehet szülő, csábító vagy a gyermek. Nem jó, ha a családban a gyerek a legfontosabb, az igazi házasságban olyan kapcsolatnak kell létrejönnie, ami minden más kapcsolatot „überel”: a hitvestársak között senkinek semmi keresnivalója nincs. A gyerek számára is az az igazán jó, ha látja, hogy a szülők egymást szeretik. Egy kapcsolatban nagy kockázatot jelentenek a vallási, műveltségbeli különbségek, vagy az, ha mindkét fél nagyon erős jellem. A szeretet sok mindent le tud küzdeni, de nem mindent, és ne bízzunk abban, hogy mellettünk a párunk majd megváltozik.

A jó házasság

A házasság lényege a teljes önátadás. Amíg ez nincs, addig házasság sincs. A házasságban nagyon fontos, hogy tudjunk időt szánni egymásra. Ha beszélgetünk, önmagukat adjuk, és önmagunknál nincs nagyobb ajándék. Elfogadni és adni – a kettő dialektikus egysége az emberi boldogság forrása. Idézte Szent Ferencet, aki szerint amihez ragaszkodunk a Földön, azt elveszítjük, amit viszont odaadunk másnak, az a miénk marad mindörökké. A jó házasság olyan, mint egy háromlábú szék, amelynek a lábai: önszeretet, istenszeretet és felebaráti szeretet.

Beszédét azzal zárta, hogy már vannak pozitív jelek: 2012. és ’17 között duplájára emelkedett a házasságok száma, ami azt jelzi, hogy a mélyponton talán már túljutottunk.