Ahogy korábban már hírül adtuk, készül a város településfejlesztési stratégiája (ITS), mely azokat a konkrét lépéseket foglalja össze, amelyeket 2020-ig kell megtenni Szentendre fejlődése érdekében. A város ITS koordinátorát, Hidegkuti Dorottyát a megkezdett munkáról kérdeztük.

Milyennek kellene lennie Ön szerint egy stratégiának ahhoz, hogy az valóban használható legyen? Valahol egyszer azt olvastam, hogy az Apple elképesztő sikerének a lényege abban rejlik, hogy ők voltak az elsők, akik a stratégiai tervezéseik során nem azt a kérdést tették fel maguknak, hogy milyen számokat kell elérniük az elkövetkezendő öt évben, hanem azt, hogy mit tudnának tenni ez idő alatt annak érdekében, hogy még többet nyújthassanak az emberek számára. Amikor az ITS helyi tervezési folyamata elindult, valami hasonló cél vezérelt minket is, ezért is igyekeztünk minél több itt élő és dolgozó szakembert megszólítani és felkérni arra, hogy vállaljanak szerepet az előkészületi munkákban.

Most, hogy az első körös egyeztetések megtörténtek, még mindig ezt az utat gondolja jónak?

Mivel személyes véleményem szerint is egy stratégia sikeres működésére a garanciát elsősorban a tervezési folyamat mikéntje képes megteremteni, így a válaszom határozottan igen. A most zajló folyamat ugyanis az, ami valójában lehetőséget biztosíthat Szentendre számára a kellő elköteleződések megteremtésére, valamint arra, hogy a végtermék mind tartalmilag, mind formailag reflektáljon a ” felhasználók”, azaz az itt élők igényeire.

Hogy kell elképzelni amúgy ezt a folyamatot?

A tervezési munka 5 fő stratégiai munkacsoportban indult el több, mint száz helyi szakember bevonásával: kulturális, turisztikai, gazdasági, humán és épített környezeti fókusszal. Ezen csoportok első találkozói az elmúlt napokban zajlottak le, ahol most elsősorban Szentendre jelenlegi adottságait (erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek) és a szóbajöhető jövőképeket, fő célokat vitattuk meg. Ezen fókuszcsoportos megbeszéléseken felül pedig folyamatosan mélyinterjúkat is folytatunk a város szempontjából legjelentősebb cég- és intézményvezetőkkel.

Gondolom azért ezeken a találkozókon felmerültek olyan témák és kérdések is, melyek kapcsán azért nem teljesen egyöntetűek a vélemények?

Persze, természetesen, de ez nem baj, hiszen egy jó tervezési folyamat csak a lehetőségek és az elképzelések ütközésében teljesedhet ki. Arra kell csak figyelni, hogy a városháza hasznos katalizátora legyen ennek az összehangolt fejlődési folyamatnak, főleg, mivel a tervezett fejlesztések – ahogy már az előbb is említettem – nem csak a városházának készülnek.

(A találkozók részletes beszámolói hamarosan elérhetőek a www.szentedreihirek/tag/its oldalon.)