Szabó János szentendrei nyaralójában, felesége és lánya társaságában fogadta Fülöp Zsolt polgármester jókívánságait 90. születésnapja alkalmából. Az emléklappal és virágcsokorral való köszöntést követően szívesen mesélt nem mindennapi, kalandos, izgalmas, de egyben küzdelmes, munkával töltött életútjáról.
János bácsi 1934. augusztus 14-én született Erdélyben, 1940-ben jöttek Magyarországra, azóta számos helyen laktak, de mind közül a szentendrei nyaraló a kedvencük, itt tartózkodnak tavasztól őszig.
Fiatalos külsejével, egyenes testtartásával tíz-tizenöt évet letagadhatna az életkorából, köszönhetően a sportnak: szertornázott, focizott, röplabdázott. Rozáliával, a csinos, kedves, mindig mosolygós feleségével 67 éve házasodtak össze, kapcsolatukból egy lányuk, két unokájuk és három dédunokájuk született.
Az esti egyetem mellett a GANZ-MÁVAG-nál dolgozott, hétvégenként diákokat korrepetált: a szellemi frissessége azóta sem kopott.
Történetmesélés közben csillogó szemekkel kezdett pilóta éveinek felelevenítésébe: megszakításokkal összesen negyvenkét (!) évig volt pilóta, dolgozott többek között a Malév-nál utasszállítón, de repült vadászgéppel, vezetett növényvédelmi repülőt, volt oktatópilóta, főpilóta, berepülőpilóta, szállított segélyeket többek között Indiába, Kambodzsába, Pakisztánba, Vietnamba.
Az egész Földet bejárta, családjával gyakran repültek Amerikába is, egyik legkedvesebb élményeként említette, hogy látta a Kilimandzsáró kürtőjét felülről. Repült óráit összeszámolva mintegy három évet töltött a levegőben.
Fotó: Harmath Bea