2016. január 27., 14:41
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 8 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata és a Fővárosi Görög Önkormányzat közös szervezésében évek óta Budapesten, a Dunán ünneplik a görögkeleti Vízkereszt szép hagyományát. Tavaly Vác, az idén Szentendre volt – most első alkalommal – a házigazdája az eseménynek, s a helyi Görög Nemzetiségi Önkormányzat, illetve a városi önkormányzat közreműködésével elevenítették fel az ünnephez kötődő szokásokat. A szervezők szerették volna, ha minden meghívott megjelenhet az ünnepségen, ezért január 6. helyett kicsit később, 24-én rendezték meg Szentendrén az eseményt.

Az eredeti program szerint több mint háromszáz meghívottal a fedélzeten, a belvárosban kötött volna ki a hajó, ahová az ünnepi liturgiát is tervezték. A Duna alacsony vízállása miatt azonban nem tudott kikötni a hajó, s kisebb körben ugyan, de ugyanolyan meghittséggel köszöntötte városunkban a görög kisebbség Vízkereszt napját.

Az ünnepi események Duna-parti találkozóval kezdődtek, ahonnan a vendégek a Fő téri Blagovestenszka templomba sétáltak át. Az emlékezet gyertyáit meggyújtva, az elhunytak tiszteletére mondtak imát a görögkeleti liturgia keretében, majd Sommer Julianna, a Szentendrei Görög Nemzetiségi Önkormányzat vezetője köszöntötte a vendégeket: Dimitris Jannakakist, Görögország nagykövetét, Arsenios Kardamakist, Ausztria metropolitáját, Magyarország és Közép-Európa exarcháját, Kalota József protopresbitert, Kukumzisz Györgyöt, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának elnökét, Arvanitidu Sztamatulát, a Fővárosi Görög Önkormányzat elnökét, és Verseghi-Nagy Miklós polgármestert, aki feleségével, Hollai Zsuzsannával érkezett az ünnepségre.

A fő téri szerb ortodox templomból a Duna-korzóra, a révállomásra sétáltak a vendégek, a vízkereszti szertartás helyszínére, ahol a hagyományos vízszentelésre is sor került. Az ortodox karácsony azt a 12 szent napot foglalja magában, amely december 25-től január 6-ig tart, ám míg a szerbek január 6-án, az ónaptár szerint ünneplik a karácsonyt, a görög egyház és a Konstantinápolyi Patriarchátus az újnaptárat követi, így náluk december 25-e a karácsony emlékezete. A görög vízkereszt, az Epifánia (Epiphania) a fények ünnepe, vagy más néven Theofánia (Istenjelenés). Ezen a napon, január 6-án ünneplik Jézus Krisztus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, s görög hagyomány szerint e napon kerül sor a nagy vízszentelésre. Görögországban jellegzetes szokás, hogy szentelt keresztet dobnak a tengerbe, melyet ifjú hívők a vízbe ugorva keresnek meg és hoznak felszínre. Az ősi hagyomány jelképeiben tovább él: a Szentendrén celebrált szertartás keretében is háromszor vetették a Duna vizébe a selyemszalagra fűzött, aranyozott keresztet, mely szimbolikusan az egész természet és a teremtés megáldását jelképezi.

A ceremónia után ünnepi görög specialitásokkal várták a Városházán rendezett állófogadásra a meghívottakat, majd a Kovács Margit Múzeumban görög és magyar nyelvű idegenvezetéssel tekintették meg az érdeklődők kiállítást.

DSCF8715DSCF8730 DSCF8735 DSCF8737DSCF8746 DSCF8747DSCF8757P1170661-2000DSCF8758DSCF8761_1DSCF8765P1170692-2000 P1170694-2000 P1170730-2000