2022. február 23., 17:51

Komoly csapást jelent a magyar önkormányzatokra, hogy a fellendülés évében is érvényben maradnak a koronavírus-járvány idején is indokolatlan elvonások, amelyek 844 millió forinttal rövidítik meg Szentendre költségvetését. Az Európai Unióban ismeretlen önkormányzati elvonások felhívták a figyelmet arra, hogy a helyhatóságok harminc éve folyó kizsigerelésének véget kell vetni. Olyan rugalmas rendszert kialakítani, amely képes a mindenkori központi hatalomtól független anyagi bázist teremteni az eltérő sajátosságokkal rendelkező kisebb és nagyobb önkormányzatoknak. A téma aktualitását az adja, hogy ma a képviselő-testület elfogadta Szentendre 2022-es költségvetését.

A települési önkormányzatok költségvetésének összeállítása az évtizedek óta folyamatosan szűkülő források miatt évről évre nagyobb terhet jelent az önkormányzati szakemberek számára. Különösen a koronavírus-járvány óta, amikor az egyik oldalról a lezárások okozta gazdasági visszaesés, a másik oldalról a veszélyhelyzetre való hivatkozással történt kormányzati elvonások – helyi iparűzési adó, gépjárműadó –, illetve a „szolidaritási-hozzájárulási adó” szűkítik a mozgásteret.

A kormány idén összesen 844 millió forintot von el az önkormányzattól. A részletek azt mutatják, hogy ennek a csaknem egymilliárdos összegnek az a 416 millió forint a legnagyobb tétele, amely a kis- és középvállalkozásoknak, valamint a kisadózó vállalkozásoknak (KATA) az iparűzési adóból adott ötven százalékos kormányzati kedvezményből tevődik össze.

Bizonytalan az elvonások kompenzálása

Miközben a kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva vont és von el jelenleg is jelentős bevételeket, megtiltotta hogy az önkormányzatok – az elvonások miatti bevételkiesés pótlásaként – emeljék a saját bevételeiket. Ez a szentendrei önkormányzat parkolási bevételeit 38 millió forinttal, az ingatlanbérbeadás területén pedig 18 millió forinttal csökkentette. De idén közterülethasználati díjat sem szedhetnek az önkormányzatok, ami Szentendrének 21 millió forint bevételkiesést jelent. Annál is inkább fontos lennének ezek a bevételek, mert az elvont összeg kormányzati kompenzációja bizonytalan.

Ahogy a koronavírus-válság korábbi éveiben, úgy a 2022-es évben sem kerül vissza a gépjárműadó korábbi, negyven százalékos része az önkormányzatokhoz. Ez a városnak 118,8 millió forint bevételkiesést jelent. E mellett szolidaritási hozzájárulás címen továbbra is elvonnak 136,7 millió forintot az önkormányzati támogatásból.

A megemelt minimálbér, garantált bérminimum, ágazati bérpótlékok és ágazati 20 százalékos béremelések közel 208 millió Ft többletkiadást jelentenek, amelynek csak alig több mint felét, 113 millió Ft-ot finanszíroz a központi költségvetés, így az önkormányzat saját forrásból 94 millió Ft-ot tesz hozzá ezekhez a kiadásokhoz.

Kilábalóban a gazdaság, a megszorítások mégis maradnak

Nyilvánvaló, hogy az így megugró árak mellett még inkább érzi Szentendre költségvetése az elvonások miatti forráshiányt. A csökkenő bevételekkel szemben jelentős extra kiadásai vannak az önkormányzatnak. A megugró infláció, valamint a gazdasági válság miatt emelkedő energiaárak 219,7 millió plusz kiadást jelentenek a szentendrei költségvetésben. Ebből a növekvő árak miatt 24 millió forint a közétkeztetésben jelentkezik, a Városi Szolgáltató NZrt. működése 98 millió forinttal többe kerül, mint egy évvel ezelőtt, a növekvő energiaárak pedig 97,7 millió forint plusz terhet jelentenek az önkormányzatnak.

Történik mindez annak ellenére, hogy a katasztrofális 2020-as évet követően már 7,1 százalékos növekedést mutat a magyar gazdaság, és az idei évi várakozások is 5-6 százalék körüli értéket mutatnak. Tehát nincs logikus és érthető magyarázata annak, hogy miért von el továbbra is jelentős forrásokat az önkormányzatoktól a kormány.

Elvonásra, különösen ilyen mértékű elvonásra nem nagyon van példa az Európai Unióban. A kormányzatok inkább segítették az érthető módon nagy teher alá került önkormányzatokat, hiszen a válság nagyságához képest csekély erőforrásokkal rendelkeznek, miközben a magyar kormány például mintegy 9500 milliárd forintos gazdaságvédelmi alapot hozott létre a válság hatásának csökkentésére.

Legnagyobb kereskedelmi partnerünknél, Németországban például 3-4 milliárd euró (1100-1450 milliárd forint) támogatást biztosítottak az önkormányzatoknak, továbbá a bajban lévő településeken a kormány átvállalta a beruházások finanszírozásának 90 százalékát, illetve két év alatt 3,3 milliárd euró (1200 milliárd forint) kereskedelmi adót engedtek el az önkormányzatoknak. A „mi laboratóriumunk” néven emlegetett Ausztriában pedig egymilliárd eurós (360 milliárd forint) segélyalapot hoztak létre az önkormányzatok terheinek enyhítésére.

Önfenntartó önkormányzati finanszírozási rendszerre van szükség

Tovább nehezíti a jelenlegi helyzetet, hogy a 2018 utáni erőltetett hitelezés, valamint a növekedést forszírozó kormányzati költekezés (hibásan elköltött ezermilliárdok) következtében túlfűtött gazdaság jelentősen az uniós átlag fölé emelte az infláció hazai mértékét. 2019-ben 2,43-szorosa, 2020-ban 5,29-szerese, tavaly pedig 1,8-szerese volt a hazai infláció az uniós átlagnak. Ezt fejelték meg a járvány miatt elfutó energia- és üzemanyagárak, ami tovább erősítette az inflációt, így az idei év első hónapjában az elérte a 7,9 százalékot, ami városunk kiadásait is jelentősen emeli az idei évben.

Világos, hogy ebben az önkormányzatokat évek óta kivéreztető rendszerben nem működhetnek hatékonyan a helyhatóságok. E probléma megoldására a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) rövid és hosszú távú megoldást javasol. A probléma súlyosságát mutatja, hogy az azonnali kormányzati segítség szükségességében nincs vita a kormánypárti és ellenzéki vezetésű megyei jogú városok között, mindannyian igénylik azt. A hosszabb távú megoldáson még dolgozik a MÖSZ.

A szövetség által javasolt megoldás lényege, hogy olyan rugalmas rendszer jöjjön létre, amely a főváros, a megyei jogú városok, a kisebb városok és a községek számára egyaránt megfelelő bevételt biztosít annak függvényében, hogy milyen típusú és mekkora bevételekkel rendelkeznek. A cél, hogy a települések az éppen regnáló kormányzattól függetlenül hosszú távon és mindig stabil anyagi alapokkal rendelkezzenek, amelyek lehetővé teszik a település biztonságos és fenntartható működését. További segítséget jelenthet az önkormányzatok számára, hogy elfogadta az Európai Parlament (EP) Cseh Katalin kezdeményezését (Cseh-jelentés), amely alapján a magyar városok közvetlenül juthatnak EU-s támogatásokhoz azt követően, hogy ennek részletszabályait kidolgozták.

Fülöp Zsolt
Szentendre polgármestere

(Borítókép: Bellai László)

« 2022. augusztus » loading...
h K s c p s v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
szo 13

P’Art Mozi – filmszínházi programok

2022. 01. 01. - 2029. 12. 16.
szo 13

Kovács Margit, a Duna királynője

2022. 01. 03. - 2029. 12. 31.
szo 13

Kmetty kiállítás – újragondolva

január 3.. 17:00 - november 13.. 18:00
szo 13
szo 13

Vas István emlékkiállítás

június 24. - szeptember 25.
szo 13
szo 13
szo 13

Barokk fesztivál Szentendre belvárosában

augusztus 11.. 08:00 - augusztus 14.. 17:00
szo 13

Római kori dunai őrhajó Szentendrén

augusztus 12. - augusztus 13.
szo 13

Galaxisok koncert a Barlangban

augusztus 13.. 20:00 - 22:00
vas 14
sze 17

Teátrum 2022 / A feleség negyvennél kezdődik

augusztus 17. - augusztus 18.
sze 17
pén 19

Szerb búcsú

augusztus 19.. 10:00 - 22:00
csü 25

Teátrum 2022 / Hárman a padon

augusztus 25. - augusztus 26.
pén 26