Szentendre polgármestere a köszöntőjében az 1848-49-es szabadságharcot követő időszak ellenállására emlékeztetett és a XX. századi magyar történelem megrázkódtatásait sorolva azt hangsúlyozta: a közhiedelemmel ellentétben egy népnek, benne minden egyes egyénnek van felelőssége a történések formálásában.
Az abszolutista törekvések elleni egyik legnagyobb korabeli tüntetésre, az 1860-ban szintén október 23-án tartott budapesti tiltakozásáról szólva kiemelte, hogy a szabadságharc leverése utáni években erősen élt a magyar népben az összetartás, a 48-49-es eszmékre épülő bizalom és szolidaritás, életben tartva a reményt.

„Hová lett ez a bizalom és szolidaritás?” – tette fel a kérdést és arra bátorított, hogy meg kell haladni a társadalmi szolidaritás tudatos rombolásának hatására, a bizalomvesztés nyomán kialakult szemléletmódunkat.

„Szerezzük vissza a tenni akarásunkat, éljünk a valódi képességeinkkel és ne hagyjuk, hogy egy kormányzat hazugságaival elvegye az álmainkat, vágyainkat! Teremtsük meg a bizalomra, kiszámíthatóságra, biztonságra épülő magyar jövőt, mert ott a példa, az 1848-49-esek példája és ott az 1956-osok példája!” – zárta beszédét Fülöp Zsolt.