A csatorna használatára vonatkozó szabályozás
A csatornahálózat műszaki átadás-átvételét követően az egyes önkormányzatok üzemeltetésbe fogják adni a hálózatot egy általuk kiválasztott, arra feljogosított víziközmű-szolgáltatónak. A szolgáltató egyesével fog leszerződni minden csatornát használni kívánó lakossal.
A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény szerint a lakosoknak onnantól számítva, hogy számukra műszakilag rendelkezésre áll a csatornahálózat, 90 napon belül kötelességük rákötni a csatornára. Amennyiben ezt nem teszik meg, ún. talajterhelési díjat kötelesek fizetni a helyi önkormányzat számára, mely díj általában többszöröse a csatornahasználat díjának. A talajterhelési díj beszedéséről a helyi önkormányzat köteles rendeletet alkotni.
A talajterhelési díjképzés alapjául a tulajdonos által elfogyasztott víz mennyisége szolgál. A díjképzés során csökkenthető a felhasznált víz azzal a mennyiséggel, amelyről az adott tulajdonos igazolni tudja, hogy a törvényben arra feljogosított szervezettel elszállíttatta.
Mentesül a talajterhelési díj megfizetése alól az a tulajdonos, aki vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó egyedi szennyvíztározót alkalmaz.
Amennyiben a tulajdonos a csatornahálózat műszaki rendelkezésre állásától számított egy éven belül sem köt rá a csatornára, úgy a megyei kormányhivatal járási hivatala hivatalból kötelezi az ingatlan beköttetésére.
Vonatkozó jogszabályok:
- évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról
- § (1) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.
- § A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.
- évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról
- § (1) Az ingatlan tulajdonosa – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a víziközmű-rendszer üzembe helyezésétől számított egy éven belül köteles az ingatlant víziközmű-rendszerbe beköttetni, ha
- a) a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosításához szükséges víziközmű-rendszer a közterületen az ingatlanról műszakilag elérhető módon kiépült és műszakilag rendelkezésre áll, és
- b) az ingatlan használata rendszeres emberi tartózkodáshoz kötődik.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettséget már meglévő víziközmű-rendszer esetében annak bővítésétől számított egy éven belül kell teljesíteni.
(3) Ha a bekötés feltételei teljesültek, a víziközmű-szolgáltató az ingatlan víziközmű-rendszerbe történő bekötését nem tagadhatja meg.
(4) Ha az ingatlan tulajdonosa az (1) és (2) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) hivatalból kötelezi az ingatlan beköttetésére.
(5) Adott ingatlan tekintetében mentesül a tulajdonos
- a) a vízellátó rendszerre történő bekötési kötelezettség alól, ha hatályos vízjogi üzemeltetési engedéllyel üzemeltet saját célú vízellátó létesítményt,
- b) a szennyvízelvető rendszerre történő bekötési kötelezettség alól, ha hatályos vízjogi üzemeltetési engedéllyel üzemeltet egyedi szennyvízkezelő létesítményt, egyedi zárt szennyvíztárolót vagy saját célú szennyvíztisztító telepet.
