Különleges állapotban megmaradt honfoglalás kori tarsolylemezzel gazdagodott a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) régészeti gyűjteménye, röviddel a Magyar Nemzeti Múzeummal közös, a Kárpát-medencei tarsolyleleteket és a tavaly előkerült új példányokat bemutató kiállítás megnyitását és a kapcsolódó tudományos konferenciát követően – jelentették be sajtótájékoztatón, Szentendrén. Az eseményen L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kormányzati intézkedéseket sürgetett a régészet anyagi hátterének biztosítására.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója arról beszélt: az, hogy két éven belül három, a nemzeti emlékezet szempontjából kiemelkedő jelentőségű, de világviszonylatban is példátlan értéket képviselő régészeti lelet került elő, azt mutatja, hogy óriási potenciál van mind a magyar régészet teljesítményében, tudásában, mind pedig a Kárpát-medencében, mint Európa egyik leggazdagabb régészeti lelőhelybázisában. Ebben a munkában nem lehet magukra hagyni a múzeumokat, és nem lehet megengedni, hogy a tíz évvel ezelőtti négyzetméteráron tárjanak fel a régészek – mondta.
Kormányzati intézkedésekre van szükség
L. Simon László felhívta a figyelmet arra, hogy még mindig érvényben van egy veszélyhelyzeti rendelkezés, amely a nagyberuházásoknál az 1 százalékos régészeti hozzájárulási díjat 1 ezrelékre csökkentette.
Balról jobbra: Harazin-Szabó Krisztina a Magyar Nemzeti Múzeum restaurátora, az NRI Régészeti Restaurálási Osztály vezetője, Dr. Virágos Gábor régész, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti főigazgató-helyettese, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Prosek Zoltán, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója, Dr. Rajna András régész, a Ferenczy Múzeumi Centrum osztályvezetője, Füredi Ágnes a Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Régészeti Intézet régésze és Dr. Rácz Tibor Ákos a Ferenczy Múzeumi Centrum régésze, a Közösségi Régészeti Egyesület elnöke
Úgy fogalmazott: megengedhetetlen az is, hogy a jelenlegi bérszínvonalon maradjon a magyar régészek, múzeumi dolgozók fizetése, mely – mint mondta – a tanítói bérek szintje alatt van. A főigazgató rámutatott: a régészeti munka anyagi hátterének biztosításához kormányzati intézkedésekre van szükség.
Prosek Zoltán, az FMC igazgatója a két intézmény között kialakult együttműködésről beszélt, mely a tervek szerint a jövőben is folytatódni fog.
A régész öröme
A régész öröme: a lelet – utalt az ismert keresztrejtvény-feladványra dr. Rajna András, az FMC régészeti osztályvezetője, bemutatva magát az új leletet, melynek előkerülése részben olyan embereknek köszönhető, akik nem díjazásért, hanem tisztán szenvedélyből régészkednek. A különleges állapotban megtalált tarsolylemezre a Pest megyei Csomád község határában bukkantak rá, a lelőhelyet Tóth Béla, a Közösségi Régészeti Egyesület és a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) közösségi régészeti programjának helyi civil önkéntese fedezte fel.
A feltárás fotói: Füredi Ágnes, tarsolylemez restaurálás után: Deim Balázs
A helyszín régészeti szempontból fokozottan veszélyeztetett, részben a mezőgazdasági munkálatok, részben a területen rendszeresen folyó szabálytalan fémkeresőzés miatt, így a régészek a mielőbbi leletmentő feltárás mellett döntöttek. A feltárást dr. Rácz Tibor Ákos, a Ferenczy Múzeumi Centrum régésze és Füredi Ágnes, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének régésze vezette, a hatékony és gyors munkát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének hallgatói és az Egyesület önkéntesei segítették. A kutatás során egy honfoglalás kori, valamikor a 10. század derekán elhunyt férfi sírját sikerült megmenteni a végső pusztulástól. A korábbi szántás által részben rongált, töredékes sír ún. részleges lovas temetkezés volt, íjászfelszereléssel. A bolygatás ellenére egyes leletek olyan állapotban maradtak meg, hogy eredeti (ún. in situ) helyzetben, a környező talajjal együtt felszedve azokat, lehetőség nyílt jól felszerelt restaurátorműhelyben elvégezni a pontosabb, szakszerű dokumentálást és azonnali konzerválást.
Szenzációs állapotú leletek
A földlabdával szállított leletegyüttest az FMC restaurátorműhelyében Lukács Katalin restaurátor vezetésével dolgozták fel. Az óvatos bontás során vált láthatóvá maga a tarsolylelet, melynek különlegessége, hogy szerves leletrészek is épen maradtak. A fa, bőr, textil és fém maradványok restaurálását a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének egyedi felszerelésű restaurátorműhelye végezte, kutatási együttműködés keretében. Harazin-Szabó Krisztina és Pálfalvi Zsuzsanna restaurátorok mikroszkóp alatt, aprólékos munkával bontják a híradás idején is a leleteket, melyek már ezen állapotban is szenzációsnak mondhatók.
Az egykor fémveretes övön függesztve hordott tarsoly előlapját szegecsekkel övezett sima ezüstlemez borította, felső és alsó szegélyén egy-egy díszesebben kidolgozott szegecsfejjel. A szegecsek a tarsolylemez réz (vagy bronz) hátlapját rögzítették, és a két lemez között megmaradt az egykori bőr tarsolytáska-fedő, valamint a középen futó zárószíj maradványa is. A zárószíjat egykor kis ezüst veretekkel díszítették. A tarsolylemez hátoldalával felfelé feküdt a sírban, kissé elfordulva eredeti viseleti helyzetéből. Részben megmaradt maga a tarsoly bőrtáskája is, ezt az előzetes restaurálási eredmények alapján belül textillel bélelték. A tarsoly tartalmából a tűzcsiholó készletet lehetett azonosítani és kibontani.
A tarsoly szerves tartalmának, illetve a sír további izgalmas leleteinek restaurálása és konzerválása még folyamatban van (bőr- és textilmaradványokkal együtt megmaradt ezüst veretekkel díszített kantár részlete, a nyíltegez és nyílvesszők fa és vas maradványai, selyemmaradványok).
A Ferenczy Múzeumi Centrum szeptember 17-ig nyitva tartó „Tarsolylemezek – A honfoglaló elit kincsei” című kiállításán szeptembertől az új tarsolylemez-lelet is látható a szentendrei MűvészetMalomban, csütörtöktől vasárnapig, 10:00-18:00 óra között.
A kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeum és az FMC együttműködésében három erdélyi múzeumba kívánják elvinni, a remények szerint pedig később nyugati múzeumokban is be tudják mutatni.
