2015. március 18., 11:49
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 9 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

A Budapesti Gazdasági Főiskola tudástranszferközpontot létesít a Rév utcai volt Teátrum helyén. Az 1240,75 nm összes alapterületű elavult ingatlan megújítását európai uniós forrásból, a Környezet és Energia Operatív Program Pályázaton elnyert összegből finanszírozzák.

A projektről dr. Ferkelt Balázst, a Főiskola általános rektorhelyettesét kérdeztük.

– A BGF szentendrei tudásközpontjának korszerű épületenergetikai beruházása milyen forrásokból és hogyan valósul meg?

A források egy részét a Környezet és Energia Operatív Programból a másik részét pedig saját, intézményi keretből biztosítjuk. A pályázati forrást az épület energetikai felújítására és a megújuló energiát termelő és hasznosító berendezések telepítésére, míg az intézményi forrást az épület új funkciójához szükséges átalakításhoz, a belső terek kialakításához használjuk fel. A megvalósítás egy ütemben történik.

– Összesen mennyibe kerül a beruházás?

A kivitelezési szerződést 198 millió Ft-ra kötöttük, azonban ez nem a teljes költség, ugyanis vannak még járulékos közműfejlesztési tételek is, amelyek ezt növelik. A pályázati és a saját forrás nagyjából 50-50%-ban finanszírozza a fejlesztést.

– Jelenleg hol tart az építkezés, mikorra várható az épület átadása?

Az építkezés január végén kezdődött meg, a bontási munkálatokkal. Most, a bontási munkák végén megkezdődhet az érdemi, átalakítási munka. Jelenleg az ehhez szükséges felmérési, előkészítési tevékenységek folynak. A munkák befejezését ez év júliusára terveztük, amelyet követően kezdődhet meg a használatba vételi eljárás folyamata. Ennek lezárását követően fog megtörténni az épület átadása.

– Milyen korszerűsítéssel csökkentik az épület energiafelhasználását?

A KEOP pályázat által finanszírozott épületenergetikai fejlesztésekkel csökkentjük az épület energiafelhasználását. A homlokzati és födém hőszigetelések, a nyílászárók cseréje és a világításkorszerűsítés, valamint a megújuló energiát hasznosító és termelő berendezések ezt szolgálják. Az épületbe levegő- és talajszondás hőszivattyúkat, illetve háztartási méretű napelemes kiserőművet telepítünk.

– Az épület belső struktúrája hogyan szolgálja majd a hallgatók képzését, hány fő befogadására lesz alkalmas?

A tervek szerint az épületben két egybe nyitható multifunkcionális termet rendezünk be, amelyek az oktatás mellett szakmai előadások, konferenciák megrendezésére is alkalmasak lesznek, két kisebb terem pedig csoportos alkotó- vagy kutatómunkát tesz lehetővé. Egy időben több mint 150 hallgató számára tudunk foglalkozásokat szervezni az épületben.

– Milyen jellegű alkotó-, kutatómunka kap itt helyet?

A hallgatók részt vehetnek olyan kutatásokban, amelyek a helyi turizmus sajátosságait, lehetőségeit vizsgálják, így például felmérhetik a látogatók elégedettségét a helyi programokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban. Kiváló lehetőségek kínálkoznak az alkotómunkára – többek között – a turisztikai desztinációmenedzsment területén, az élménykínálat fejlesztésétől a turizmus különféle szereplői által végzett marketingtevékenység összehangolásáig.

– A főiskola szentendrei épületében milyen képzési programok működnek majd?

Az épület elsősorban a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelemi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar magyar, angol és német nyelven folytatott turizmus-vendéglátás alapképzésének színhelye lesz. Ezen kívül a turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzés egyes gyakorlati foglalkozásainak, a hallgatói terepmunkáknak és a hallgatók bevonásával szervezendő szakmai rendezvényeinek ad majd otthont a szentendrei tudásközpont.