2022. április 25., 12:56
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 2 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Szombaton délután a MűvészetMalom a szabad fantázia terepe volt. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) másodéves építészhallgatói mutatták be, vajon milyen lehetőséget látnak városunk kiemelt tereinek továbbfejlesztésében.

Az egyetemi képzésben már évek óta létjogosultságot nyert az a képzési program, amelynek lényege, hogy az építészhallgatók nem fiktív terek, épületek tervezését kapják feladatul a képzés során, hanem létező városok létező tereit, épületeit kell továbbfejleszteniük mindenféle megkötöttség nélkül.

Ebben az évben a középülettervezés tantárgy keretében a hallgatók kiscsoportokban dolgozva két különböző feladatot kaptak. Egyrészt új építésű épületeket kell tervezniük Szentendrére. Gyermekkönyvtár, aktív turizmust elősegítő épület, csónakház, kerékpáros találkozási pont, művészeti iskola, ökoház, a Castrumban látványtár tervezése volt a feladat. Ezek a tervek pillanatnyilag még csak vázlatszinten léteznek.

A félév másik feladata – amelynek eredményét szombaton mutatták be a MűvészetMalomban – szabadtéri pavilontervek készítése volt. A 2-3 fős csoportokban dolgozó, építészoktatói konzultánsok segítségével, pályázatos formában, egymással versengő 260 hallgató közül végül 208-an adták le elképzeléseiket. Négyféle építményt tervezhettek a fiatalok: védőtető a Castrum értékes részei fölé, szabadtéri színpad a Lázár cár térre, olvasópavilon a könyvtár mellé, illetve a Bükkös-patak melletti piac lefedése is a feladatok között szerepelt.

A MűvészetMalom udvarán tartott megnyitón a legsikeresebb tervek makettjeit, köztük a díjazott munkákat is láthatták a látogatók, illetve itt vehették át az elismerő plaketteket a legsikeresebb pályázatok készítői. A megnyitót követően az érdeklődők az emeleti kiállítóteremben ismerkedhettek meg a hallgatók által készített többi makettel, illetve a falakra függesztett tervekkel.

A kezdeményezés mind Szentendre, mind az egyetemi hallgatók, mind a BME számára hasznos volt. A fiatalok egy, a művészetek iránt kifejezetten érzékeny várost megismerve álmodhattak új funkciókat a településnek, illetve annak kiemelt területei számára. Az egyetem kifejezetten érdekes feladatokat adhatott a hallgatók számára, Szentendre pedig – azon túlmenően, hogy tovább öregbíthette hírnevét – mindenféle befektetés és elkötelezettség nélkül juthatott olyan ötletekhez, amelyeket később akár fel is használhat.