Márciusban két jeles napot is számon tartunk a természettel kapcsolatban: az Erdők Nemzetközi Napját és a Víz Világnapját. Ennek alkalmából az erdők vízkincsének számító forrásokról gyűjtöttünk össze egy csokorra való hasznos és érdekes információt.

Az ENSZ határozata alapján március 21-e az Erdők Nemzetközi Napja, március 22-e pedig a Víz Világnapja. Kettős apropó kínálkozik tehát arra, hogy többet gondoljunk erdeink sokak által csak kevéssé ismert vízkincsére, a forrásokra. A Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei az erdei ökoszisztéma kezelésének fontos szakmai feladataként tartják számon a természetes vizek és a természetes vízi élőhelyek helyreállítását és védelmét. E tevékenység jó példája az épp egy éve átadott, 240 millió forintos költségvetésből megvalósított természetes élőhely-rekonstrukció a pilismaróti Miklós-deák-völgyben, vagy a főképp a Pilisben és a Visegrádi-hegységben található források védelme, gondozása.

A forrásokról

A források a felszín alatt található vizek – talajvizek, rétegvizek és karsztvizek – rendszerint természetes felszínre törései, melyek lehetnek állandóak vagy időszakos jellegűek. A Pilisi Parkerdő Zrt. az erdőterületein lévő állandó forrásokhoz a víz hasznosítása érdekében számos úgynevezett forrásfoglalást épített; a Pilisben és a Visegrádi-hegységben fakadó 143 forrásból 79-et alakítottak ki ilyen módon, amelyek többségéből időszakosan vagy folyamatosan folyik a víz.

A felszínre bukkanó víz foglalatba helyezése védi a vízfolyást mint víztani és természetvédelmi értéket, egyúttal a túrázók, kirándulók számára elérhetőbbéis teszi azt. Az Országos Kéktúra nyomvonalának felújítása során a Pilisi Parkerdő Zrt. a kiépített forrásokat pihenő- és tűzrakóhelyekkel vette körül, így azok nagy része mára alkalmassá vált arra, hogy a természetjárók túrájuk állomáshelyeiként gondoljanak rájuk.

A forrásvizekről

A Pilisben és a Visegrádi-hegységben található kiépített, bővizű források vízminőségét a Pilisi Parkerdő Zrt. általában évente bevizsgáltatja, azonban fontos tudni, hogy a forrásvíz minősége a vízhozamtól, évszaktól függően változhat, ezért nagyon fontos, hogy a bevizsgálás eredményeitől függetlenül a források vizét mindenki csak saját felelősségére fogyaszthatja! A stabil vízhozammal rendelkező kiépített források vízminősége – amilyen például a visegrádi Apátkúti-völgyben található Kaán Károly-forrás – nagy valószínűséggel egész évben fogyasztásra alkalmas.

A gyalogos természetjárók számára a források korlátlanul rendelkezésre állnak. Kezet moshatunk, a túra közben kiürült kulacsunkat megtölthetjük. Ha otthoni fogyasztásra szeretnénk vizet vinni, akkor az erdőterületre személygépkocsival való behajtáshoz úthasználati engedély kiváltása szükséges. Az úthasználati engedélyeket a Pilisi Parkerdő Zrt. illetékes erdészetei, illetve a Pilisi Parkerdő Zrt. központja adja ki.

Forrásnevek és legendák

A Pilis és a Visegrádi-hegység forrásainak legtöbben csak töredékét ismerik, holott a közismert Lajos-forrás mellett olyan figyelemre méltó nevű források is várnak a túrázókra, mint az Asszonyfej-forrás, a Leány-kút, a Hideglelős-forrás, az Urak Asztala-forrás, a Hétvályús-forrás vagy az Édeslyuk kunyhó forrása. Mivel a források az emberiség korai szakaszában is fontos víznyerőhelyet biztosítottak, számos legenda, mítosz vagy monda kapcsolódik hozzájuk. Egyes helyek tradicionális zarándokhellyé váltak, mint például a dömösi Kaintz-forrás mellett lévő Szentfa-kápolna, a pilisszentkereszti Szent-kutat pedig korábban az egész környező vidék csodatevő helyként ismerte, mivel többen is bámulatos módon meggyógyultak vízétől. A forrás zarándokhellyé vált – felette egy kis kápolnát is emeltek. Jellemző, hogy a középkori kolostorok is források közelébe települtek, ezek romjai ma is láthatóak, ilyen például a pilisszentkereszti ciszterci kolostorrom, vagy a pilisszentléleki és a budaszentlőrinci pálos kolostorrom.

A források természeti értékét a vízminőség, a körülöttük vagy bennük élő élővilág, vagy kultúrtörténeti értékük jelenti. Hazánkban a természetvédelmi törvény értelmében minden forrás védett.

Heti túraajánló

Erre a hétre érdekes program lehet a Pilisi Parkerdő területén található kiépített források felfedezése, kultúrtörténeti vonatkozásaik, a hozzájuk kapcsolódó legendák megismerése. Kezdjük talán egy ismertebbel, a visegrádi Kaán Károly-forrással!

Útvonal: Visegrád – (piros sáv jelzés) – Apát-kúti-völgy – Ördögmalom-vízesés – Magda-forrás – Telgárthy-forrás – Kaán Károly-forrás – Alpár-forrás – (piros sáv jelzés) – Pilisszentlászló – (piros sáv jelzés) – Papréti erdészház – (kék sáv jelzés) Vízverés nyerge – (kék sáv jelzés) Fellegvár – (kék sáv jelzés) – Visegrád

Az útvonal hossza: kb. 22 km, kisebb emelkedőkkel és lejtőkkel

Szintkülönbség: kb. 850 m

A forrás Kaán Károly erdőmérnökről, a magyarországi természetvédelem század eleji nagy úttörőjéről kapta nevét. Kaán Károly fáradhatatlan előkészítő munkájának eredményeként 1935-ben megszületett erdőtörvény egyben az első magyar természetvédelmi törvény is.

A forrást 1938-ban a szentendrei cserkészcsapat építette ki. Emléküket egy kőtábla őrzi, amelyet a szentendrei 914. számú Endre Cserkészcsapat állított elhunyt társaik emlékére. A forrás második kiépítése 1974-ben történt Bertényi Miklós erdőmérnök irányításával. Ekkor kapta a forrás mai arculatát, és elnevezését. Tíz évvel ezelőtt helyezték el a helyszínen Kaán Károly emléktábláját.

A forrásvíz összetétele alapján a Kaán Károly-forrás vize csekély ásványianyag tartalmú, kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos jellegű, kissé kemény, alacsony nátrium-tartalmú, ivási célra megfelelő víz, a legjobb ízű és legegészségesebb forrás a Dunakanyarban.

A Kaán Károly-forrás Visegrádról az Apátkúti-völgyben haladva gyalogosan és személyautóval is megközelíthető. Ez utóbbi esetben a kezelő erdészet behajtási engedélyére van szükség.

A Pilis és Visegrádi-hegység területén lévő források felméréséről készült kiadvány a Pilisi Parkerdő Zrt. honlapjáról letölthető:

http://www.parkerdo.hu/_user/browser/File/terkep_pilisi_tavak_0324.pdf