2016. július 27., 07:33
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 8 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

 

Gryllus Dániel 30 éve zenésítette meg Weöres Sándor A teljesség felé kötetét, a zenemű Krisztusi korban van tehát – maga Weöres is 32-33 évesen írta a könyvet, a világháború utolsó éveiben, körülbelül akkor, amikor Hamvas a Bor filozófiáját. Weöres A teljesség… előszavában így üzen: Hamvas Bélának, mesteremnek köszönöm, hogy megírhattam ezt a könyvet: „ő teremtett bennem harmóniát. E könyv arra szolgál, hogy a lélek harmóniáját megismerhesd, és ha rád tartozik, te is birtokba vehesd. Az itt-következők nem újak, nem is régiek: megfogalmazásuk egy kor jegyeit viseli, de lényegük nem-keletkezett és nem-múló. Aki a forrásvidéken jár, mindig ugyane virágokból szedi csokrát.”

Gryllus Dániel tehát 30 éve jár erre a vidékre csokrot szedni, persze a többnyire kinyilatkoztatások, próféciák, példabeszédek stíljében íródott prózáknak csak egy százaléka került megzenésítésre tizenkét dal formájában – maga Weöres csak annyit mondott Gryllusnak, amikor hetvenötödik születésnapján meghallgatta a zenét: sok minden kimaradt ugyan, de azért a lényeg benne van…

A műsor résztvevői – Sebestyén Márta, Szalóki Ági, Ferenczy Gyuri, és még számos ismert név a szcénából – meg ugyanoda járnak csokrot szedni, ahová Gryllus, aki ma is csodálkozik rajta, milyen fantasztikus találkozási pont lett ez a produkció, egymást értő emberek párbeszéde, akik ugyan ismerik-tisztelik egymás munkásságát, de nem feltétlen adódik lehetőségük „csak úgy” összefutni. De tízórás vonatutakon, erdélyi fellépésekre tartva már komoly barátságok szövődhetnek.

Gryllus Dániel személyes kapcsolatban állt Weöres Sándorral:

– A feleségem, aki akkor még nem volt a feleségem, a Holdbéli csónakos dramaturgja volt a Thália Színházban, ők sokat dolgoztak együtt Weöressel, mi meg egy másik produkcióban dolgoztunk. Eljöttek egyszer a Kapás utcai Kaláka-klubba (amit aztán kinőttünk) Károlyi Amyval, aki írt is rólunk egy cikket az Élet és Irodalomba. Onnantól rendszeressé vált, hogy Weöres Sándornak megmutattuk az új dolgainkat. Sosem volt kritikai véleménye. Egyszer az Első Szimfóniánál azt mondta: ez valahogy jobban illene a dallamotokra… a saját versét áthúzta, és odaírt két másik sort! Nem azt mondta, hogy rossz ritmusban éneklitek, hanem a magáét átjavította. Ez jellemző volt rá.

Egyszer mondta nekünk: jön hozzám egy újságíró, faggatózik, hogy valaki énekli a verseimet, de nem tudom, milyenek? Mit kéne mondanom? Mondtuk, hogy ki az illető. Egy hét múlva találkoztunk, érdeklődtünk, hogy sikerült az interjú, így felelt: ja, csak azt akarták hallani, hogy csodálatos és remek! Ilyen volt ő. Ha csak arra kíváncsiak, hogy csodálatos, akkor mondom!

Se szeri, se száma az ilyen történeteknek. A régi Thália stúdióban játszottak egy darabot, a színpadon be volt rendezve egy szoba, asztal, az asztalon egy hamutartó. Sanyika ott ült az első sorban, fölállt, elvette a hamutartót, rágyújtott, elszívta a cigarettát, és visszatette. Senki nem szólt neki, hogy az kellék…

Weöres Sándor azért tudott írni, alkotni, mert megőrizte magában a gyermekkor játékosságát. Akik találkoztak vele, mind furcsa, manószerű lényként emlékeznek rá, akiről nem lehet eldönteni, hogy kisgyermek vagy öregember lelkével bír. A játékosság, a gyermeki kíváncsiság az, ami megemeli mindazokat, akik foglalkoznak munkásságával:

– A teljesség felé is olyan, mint nagyjából minden munkánk: százhúsz évesen is lehet játszani, semmi nincs benne, ami korhoz kötött. Ugyanez vonatkozik a gyerekekkel való kommunikációra. Régebben azt mondtuk, olyanok vagyunk, mint egy nagybácsi, most már inkább nagypapa… Nagyon szeretjük azokat a műsorokat, ahol se színpad, erősítő, se világítás, csak mi és az ötven gyerek. Egész fantasztikus kapcsolatban vannak velünk. Odajön hozzám az egyik: „Te látsz avval a szemeddel? Mert az egyik kisebb!” Mintha Weöres Sándort hallottam volna!

 

Juhász Kristóf

 

Augusztus 14. vasárnap, 20:00
Városháza udvara
Esőhelyszín: PMK színházterme
GRYLLUS DÁNIEL – WEÖRES SÁNDOR:
A TELJESSÉG FELÉ
Gryllus Dániel dalsorozata Weöres Sándor költői prózájának mondataiból
Szólisták: Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Gryllus Dániel, Szalóki Ági, Bognár Szilvia, Szirtes Edina Mókus, Ferenczi György, Both Miklós
Zenészek: Pálhegyi Máté – fuvola, Borbély Mihály – klarinét, szaxofon, Bizják Gábor – kürt, Frankie Látó – hegedű, Balázs Gergely – hegedű, mridanga, Jávorka Ádám – brácsa, hegedű, Kovács Zoltán – nagybőgő, Balogh Kálmán – cimbalom, Bolya Mátyás – citera, brácsa, Holló Miklós – ütősök
Vezényel: Gryllus Samu
Belépőjegy: 4800 Ft, early bird kedvezménnyel 2016. június 19-ig: 4200 Ft