A Ferenczy Múzeum régi adósságát törlesztette azzal, hogy megnyílt a Gertrudis királynéról szóló kiállítás – jelentette ki dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton, az intézmény igazgatója. Hozzátette: erre kiváló alkalom a mostani, hiszen Gertrudis épp 800 éve halt meg. A királyné temetkezési helye a Pilisszentkereszti Apátság volt, ahonnan évtizedekkel ezelőtt bekerült a Ferenczy Múzeumba a leletanyag, amely mostanra egy színvonalas kiállítássá állt össze. Egy olyan tárlattá, amely a maga nemében egyedülálló, hiszen soha nem volt még ilyen témájú kiállítás Magyarországon. A szakma, a média, a közönség és a szentendreiek előzetes érdeklődése pedig azt sejteti, hogy egy újabb sikeres kiállítással bővül a megújult Ferenczy Múzeum – mondta dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton.

Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár megnyitó beszédében szintén a kiállítás egyediségét méltatta, mondván: „a szentendrei Ferenczy Múzeum új kiállítása történelmünk egyik legvitatottabb alakjáról, Merániai Gertrúdról szól”.

Hammerstein Judit beszédében kiemelte, hogy a szentendrei Ferenczy Múzeum az az intézmény, mely az utóbbi években a vidéki múzeumi hálózat egyik legdinamikusabban fejlődő és változó központjává vált, és ahol a tudatos építkezés jegyében mindig készül valami. Elmondta, ennek az építkezésnek köszönhető az új, Merániai Gertrúdról szóló kiállítás is, mely sok tekintetben árnyalhatja a közvéleményben élő, Bánk bán nyomán kialakult Gertrudis-képet.

A kultúráért felelős helyettes államtitkár szólt az intézmény városi támogatottságának országosan is pozitív példájáról, kiemelve, hogy Szentendre városa a 141 millió forintos állami támogatás mellett további 50 millió forinttal biztosítja a múzeum 2013. évi működését.

A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz című, Merániai Gertrúdról szóló kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumban (Kossuth Lajos utca 5.) december 31-ig látogatható.
A tárlat résztematikák szerint szerveződik. Az első rész Gertrúd családi hátteréről, a második az Árpád-házba beházasodott királyné magyarországi korszakáról szól. A harmadik nagyobb egység a királyné meggyilkolásával foglalkozik, végül a negyedikben a 19-20. századi színházi előadások elképzelt Gertrúd-alakjai elevenednek meg.