2015. május 14., 14:59
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 10 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Lassan a végéhez közeledik a 2015-ös új Városfejlesztési Stratégia kialakítása, amely egyik fő szereplője a HBHE szakértői csapata. A Belügyminisztérium támogatásának jóvoltából a cég munkatársai nemcsak folyamatos szakmai konzultációt biztosítottak Szentendre számára az elmúlt hónapok folyamán, de a végleges anyag formába öntésében is jelentős szerepet vállaltak. A tapasztalataikról és a hamarosan elkészülő eredményről Konok Edit, vezető tanácsadót kérdeztük.

Ha jól tudom egyszerre több település számára is segítséget nyújtatok az új városfejlesztési stratégiák kialakításában? Mi alapján kerültél te a szentendrei csapatba és visszatekintve az elmúlt hetekre milyen benyomást tett rád a városunk?

Az elmúlt 10 évben a területfejlesztésen belül kiemelten a turizmusfejlesztéssel foglalkoztam, így kézenfekvő volt, hogy Szentendre esetében – mely város egyike hazánk legismertebb turisztikai desztinációinak és ahol a turizmus igen fontos szerepet játszik a gazdasági-társadalmi folyamatok alakításában –  is részt vegyek a városfejlesztési stratégiát kidolgozó szakértői csapatban. Az elmúlt hetekben nagyon érdekes tapasztalatokkal gazdagodtam. Bevallom, bennem is élt az az általános kép, miszerint Szentendre a turizmusnak köszönhetően jól prosperáló település, tekintettel a város ismertségére és pozitív imázsára. A munka során ugyanakkor kiderült, hogy akad még teendő a városfejlesztés területén, annak érdekében, hogy Szentendre valódi perspektívát tudjon kínálni a helyi lakosoknak, vállalkozásoknak.

Szerinted tudtatok az új stratégia megalkotásához fontos szempontokkal szolgálni?  

Úgy gondolom, a város vezetői és a helyi társadalmi, gazdasági, kulturális élet megkérdezett szereplői alapvetően jól látják a város erősségeit és gyengeségeit, valamint azokat a potenciálokat, amelyekre építeni lehetne a jövőben. A mi legfontosabb szerepünk az, hogy segítséget nyújtsunk ezen törekvések szakmai szempontok szerinti rangsorolásához, a feladatok megfelelő rendszerbe foglalásához oly módon, hogy a megvalósuló beavatkozások egymást erősítsék. A városnak számos olyan meglévő értéke van, amire építeni lehet a jövőben is, ezek mellett számos adottsága jelent további kiaknázható lehetőséget. A helyi gazdaság élénkítése, a sokoldalú és minőségi turisztikai kínálatfejlesztés, a közösségépítés, a közlekedésfejlesztés, a települési humán közszolgáltatások minőségjavítása kiemelt fontosságú, de csak az élhető városi lépték megőrzése mellett. A Duna intenzívebb bekapcsolása a város életébe ugyancsak fontos potenciál.

Hogyan látod, milyen eszközei, lehetőségei vannak a városnak jelenleg, amikkel érdemben irányt szabhat fejlődésének, avagy gerjesztheti azt, illetve mennyire képes szerinted a Városháza, az önkormányzat meghatározó szerepet játszani a településfejlesztésben?

A legfontosabb talán a tudatos tervezés és a terv szerinti megvalósítás. A városvezetés feladata és felelőssége ebben igen nagy, hiszen az önkormányzat tudja elindítani, generálni, segíteni, koordinálni ezeket a folyamatokat. A városfejlesztés azonban nem kizárólag a helyi önkormányzat feladata, ugyanúgy részt kell, hogy vegyenek ebben a helyi vállalkozások, civil szervezetek, lakosok, regionális szervezetek és a közszféra más szereplői is. Nagyon fontos ezért az, hogy a városfejlesztés integrált módon, az érintett szereplők bevonásával valósuljon meg. Ehhez már a tervezés során széles körű partnerségre kell törekedni, ahogy azt Szentendre Város Önkormányzata példaértékű módon meg is teszi.

Mindezeken milyen módon és mértékben lehet képes változtatni a készülő stratégia? 

A városfejlesztési program kidolgozása során alapvető fontosságú a finanszírozási lehetőségek figyelembevétele. A rendelkezésre álló forrásokat érdemes koncentrált módon felhasználni, néhány célterületre fókuszálva, annak érdekében, hogy a város egésze szempontjából érezhető, kézzelfogható változásokat indukáljunk. Nagyon fontos továbbá leszögeznünk az, hogy eredményt nem kizárólag nagy infrastrukturális beruházásokkal lehet elérni. Sok esetben kisebb, kevésbé költségigényes ún. „szoft” beavatkozásokkal is célt lehet érni, vagy legalábbis el lehet indulni egy előremutató úton. A készülő stratégia ezt a szemléletet követi, azaz javaslatot tesz a források koordinált felhasználására, a nagyobb beruházások mellett a kisléptékű, kisebb költségű beavatkozásokra is. A stratégia arra kínál lehetőséget, hogy a pályázati források elnyerése mellett a város képes legyen bizonyos feladatokat önerőből is megvalósítani, vagyis elinduljon egy olyan tervezett úton, amely egyre inkább saját lábára állítja a helyi gazdaságot.