A Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) Pest Megyei Szervezetének hagyományos emléktúrája Budakalász-Pomáz-Szentendre útvonalon haladva, kora délután érkezett városunkba. Az önkormányzat képviseletében Magyar Judit alpolgármester személyes hangvételű beszédében a fegyveres konfliktusok értelmetlenségére és az emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet.
„Sajnos szomszédunkban már közel négy éve véres háború dúl. A híradásokból tudjuk, hogy nap mint nap ezrek vesztik életüket, családok esnek szét, és anyák gyászolják gyermekeiket, hasonlóan a II. világháborúhoz. Emléktúráinkkal a háborúk borzalmait elszenvedők előtt tisztelgünk, és a figyelmet a fegyveres konfliktusok békés rendezése felé kívánjuk fókuszálni” – ezzel a felhívással hirdette meg hagyományos januári eseményét az idén a szervező MATASZ.
A Doni Emléktúrát a résztvevők Nagybaczoni Nagy Vilmos Menetszázad néven hajtják végre. A mai emléktúra Szentendrén, a Sztaravodai úti emlékműnél ért véget. Az itt tartott megemlékezésen Magyar Judit, Szentendre alpolgármestere felidézte a családja történetét, azt a gyermekkora óta meghatározó élményt, hogy nagypapáit nem ismerhette, mert egyikük sem tért vissza a második világháborúból.
„A családunk tragédiája nem egyedüli az országban. Számos szülő, feleség és gyermek gyászolta az öldöklésben elveszített hozzátartozóját, ezért is fontos, hogy az utánunk következő nemzedékeknek társadalmi szinten adjuk át a világháborúkban elesett katonák emlékének ápolását, felhívva ezzel a figyelmet a fegyveres konfliktusok értelmetlenségére” – fogalmazott Magyar Judit, hozzátéve, hogy a doni tragédia a magyar történelem egyik legsötétebb fejezete. „Az akkori hazai politika küldte háborúba a magyar embereket a hitleri agresszor oldalán, amely aztán óriási emberi veszteségekhez vezetett és amely több nemzedéken keresztül is érezteti hatását.”
Szentendrén több emlékhelye is van a két világháborúban elhunyt hősöknek. 1927-ben avatták a Római Katolikus Legényegylet első világháborús emléktábláját a mai Kucsera Ferenc utcában. Tizenhét szentendrei neve szerepel rajta. Az 1940-es évek végén a táblát eltávolították és csak 1989 júniusában helyezték vissza az utcafronti részre.
A Református templom falán is található egy első világháborús emléktábla, hét név szerepel a táblán. 1992 októberében került emléktábla az Izbégi Általános Iskola falára az első világháborúban meghalt katonák emlékére. Haszonhat név szerepel rajta. 1997. augusztusban a Kálvária téren adták át a II. világháborús emlékművet, Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész alkotását, 116 név szerepel rajta.
A Sztaravodai út és a 11-es sarkán 2016-ban alakított ki újabb emlékhelyet a város. A Páljános Ervin szobrászművész által készített turul bronzszobor környéke 2019-ben kibővült a háborúban elesett szentendreiek névsorát bemutató emlékművel. Az 1990-es években emelt emlékművek létrehozásában nagy szerepet vállalt a városban működő Hősi Emlékmű Bizottság és az Izbégi Baráti Kör.
(Fotó: Kővári Orsolya)
