A Völgyzugoly könyvesbolt Dömdödöm Versíró Versenyt hirdetett, melynek 2015. április 24-én, a Kis Könyves Éj programsorozaton belül volt a díjátadója. 49 vers érkezett 36 költőpalántától. Volt aki egész verseskötetet küldött. A zsűrizésben három magyartanár vett részt: Farkas Arnold Levente, Mákó Miklósné és Hajdú Noémi, illetve egy 6. osztályos irodalomkedvelő nagylány a Templomdombi Iskolából. A verseket a zsűri tagjai név nélkül kapták meg és így pontozták. Az első osztályosok verseit külön értékelték a korosztályi különbségek miatt.
A helyezettek:
Első osztályos kategóriában:
I. helyezés: Rédei Rózsa Lola (Izbégi Ált. Isk.)
II. helyezés: Dálnoki Lujza Róza (Templomdombi Ált. Isk.)
III. helyezés: Hoyt Brigitta Isa (Barcsay Jenő Ált. Isk.)
Alsó osztályos kategória:
I.helyezés: Debreczi Lilla (Izbégi Ált. Isk.)
II. helyezés: Dietz Annamária (Izbégi Ált. Isk.)
III. helyezés: Ábel Nikolett Viktória (Izbégi Ált. Isk.)
Felső osztályos kategória:
I. helyezés: Halász Gábor (Izbégi Ált. Isk.)
II. helyezés: Tőzsér Anna (Izbégi Ált. Isk.)
III. helyezés: Buda Vivien (Izbégi Ált. Isk.)
A díjazott versek:
1. osztályos versek:
Rédei Rózsa Lola: Anyukám egy remekmű
Kis fogai szikráznak,
Ajka mint a párna.
Puszija puha, finom
A földön nincsen párja.
Szeme szikrázik,
Szempillája akár fű,
Színe kék, mint a hullámos tenger,
Egyszerűen gyönyörű.
Orra pisze,
Füle apró kagyló,
Haja vízesés,
Mely örömtől ragyogó.
Lábai, mint két pálcika,
Kezei is még két pálcika.
Lábujjai apró kukacok,
Izegnek-mozognak a huncutok.
Törzse, mint egy kecses ág,
Mellei a dombocskák. Parfüm nélkül illatos,
Magában gyönyörű,
Mert anyukám egy remekmű.
Dálnoki Lujza Róza: Illatozik a tavasz
Megjött a tavasz,
A virágok nyílnak.
Az erdei törpék
Ibolyát szagolnak.
A kertbe sietnek,
Epret ültetnek.
Júniusban abból
Lekvárt főznek.
Ősszel fehér kenyérre csurgatják,
Jóízűen elfalatozzák.
Télen álmukat szépen alusszák,
Jövőre már málna a kívánság.
Hoyt Brigitta Isa: Szössztenetek
Ha nagy leszek
Okos dolgokat fogok tanulni
De most, szívemtől tanulom
az okosságot
Mi szívünkből jön
A mi szívünkbe Isten
És mi szívünkbe hajolunk
Úgy beszélgetünk Istennel
Virágszép-világ
Milyen szép a világ
Angyal-világ
Alsó osztályosok versei:
Debreczi Lilla: Volt egyszer egy…
Volt egyszer egy tó,
ivott belőle egy ló.
Velencei volt a tó,
és lipicai a ló.
Volt egyszer egy szamár,
megugatta egy agár.
Szürke volt a szamár,
és magyar az agár.
Futott, loholt a szürke szamár,
mert kergette a magyar agár.
Találkoztak a lipicai lóval,
és belecsúsztak a Velencei-tóba.
Dietz Annamária: Ha minden máshogy volna
Ha minden máshogy volna;
A papír írna a ceruzára.
A tudás a fejünkbe szállna;
S nem kéne mennünk iskolába.
Az olyan jó lenne!
Mindenki csak engem figyelne.
Én lennék a legszorgalmasabb lány;
S telefonom is lenne talán.
De ez mind csak álmodozás;
A gondolatok közti kalandozás.
De azért jó volna;
Ha minden máshogy volna.
Ábel Nikolett Viktória: Az én paripám
Van egy lovam fürge, pajkos,
Erős s nagyon okos.
Két nagy szeme sötét, mint az éj,
Fehér szőre olyan mint, a mész.
Adok neki szénát, almát szereti.
Csak én ülöm meg egyedül,
És arra is reagál ha gazdi fütyül.
Azt jelzi a nyerítéssel,
Nincs jóban a kerítéssel.
Ki ballag a mezőre,
A szép tavaszi legelőre.
Sebesen vágtat, mint a szél,
Az én lovam egy telivér.
Este mikor hazatér,
A tenyeremből zabot kér.
Felső osztályosok versei:
Halász Gábor: Az álom
Álmodtam valami szépet
Vörös, fehér, tarka képet
Ahol elhullt ezernyi lélek,
Ahol ma más nyelven beszélnek
Ezt a helyet elfeledni bizony vétek!
Láttam fénylő vöröset, véreset
Láttam sok elhulló életet
Hallottam, ahogy ezt mondják:
– míg harcolnak, erősen kiáltják –
Életünket, ha kell, feláldoznánk!
Láttam asszonyok tiszta, fehér lelkét
Magyar nők siralmas estéjét
Várták párjukat szerelemtől teljesen
Mint hóvirág a tavaszt, hűségesen.
Csak vártak, vártak szerelmesen.
Láttam szép zöldet is, a Reményt,
Igazi ősi, magyar erényt.
Láttam igazi magyar embereket,
Kiknek hamvaiból zöld fű sarjadt
És megannyi szeretet.
Ez itt az ősi magyar szent föld
Folyó, kéklő hegy és völgy
Ma már csak álmomban látom.
Nem lehet más, mint
A magyar ÁLOM.
Kárpátok ölében kis ország
De kis országban örök bátorság!
Áldott legyen e kincs,
Mert ilyen bárhol, máshol
A világon nincs!
Tőzsér Anna: Nyitott Szemmel Alvás
Tikk-takk,
Tikk-takk,
Olyan nagyon lassan telik az idő…
Vajon kihajtott a fán a makk?
Ősz volt mikor bejöttem,
Tán azóta esett a hó?
Elolvadt a fehér takaró, új levelek nyíltak-e?
De hát ez a sok nyafogás semmire sem jó!
Hát elátkozták az órát?
Mert a perc mutató vagy ezer éve egy helyben áll…
Ki adja tovább a végrendeletem?
Mert rám a hálál vár.
Mit tettem, hogy ezt érdemeljem?
Én, aki csak egy szerencsétlen kölyök?
Tudomásul vegyem… hogy
ÉLETEM VÉGÉIG IRODALOM ÓRÁN ÜLÖK?
Buda Vivien: Az én szurikátám
Volt egyszer egy szurikátám
Úgy hívták, hogy Szuri Ádám,
De nekem csak Ádi
Mindennap elmentünk sétálni.
Ádi aranyos volt és édi
Jó volt vele együtt élni
Sokat játszottunk mindig vele
Lefekvéskor esti mese
Ádi okos szurikáta volt
Fejében rossz gondolat sose volt
Nem akart elszökni
Bár ezt kér volt mondani.