2016. február 16., 12:09
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 8 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Március 8-án a Dunaparti Művelődési Ház Barlangjában Benyák Attila tart előadást este 18 órától. Támogatójegy: 400 Ft.

Ősi Buda és Fehérvár megtalálva!

Anonymus mester egykori krónikája szerint a Hunok Sicambriánál keltek át a Dunán, és ott vívták meg nagy csatájukat Pannóniáért. Ez volt a „Megyer”, ahogyan Anonymus fogalmaz írásában.

Sokan Békásmegyerre teszik ezt a helyet, de ezzel több baj is van: ez ugyanis széles, messze kiterjedt mocsárvidék volt. Ahogyan középkori neve is mutatja, „Békafalva, ahol sok béka volt”.

Egy mocsaras árterületen, pedig ahol békák élnek nagy számmal, ott nem lehet lovakkal átúsztatni a Dunán. Történészeink az Anonymus krónikát teljesen rosszul vagy félreértelmezve kezelték. Így lett ez az Első megyer helyszíne, ahol a krónikák szerint Árpád magyarjai átkeltek a Dunán, majd őket megelőzően Atilla hunjaival. Csakhogy itt egészen biztosan belefulladtak volna a sűrű, feketés lápba… Ez nem lehetett az első megyer, „a megyer” hiszen a hegyvonulatok alakjai sem egyeznek az ős budai helyszínekkel, noha néhány kutatónk hibásan mégis ezt állítja ma is… Váltig kiállnak azon elméleteik mellett tévesen, hogy a mai Pomáz és Budakalász volt az ősi királyi központ, hogy ott rejlik a Holdvilágárok mélyén Árpád-vezér sírja.

Ha figyelmesen elolvasták volna az Anonymus Gestát, akkor rájöttek volna, hogy Budakalász felett Keve kapitány vára volt, ahogyan azt Béla király jegyzője le is írta.

Sicambria a római időkben még létező város volt, és nevét a sicamberekről, Germania egy távoli népéről, egy bizonyos légióról kapta. A Sicamber=Szik-ember, Sík-ember kifejezések teljesen megegyeznek ezzel az elnevezéssel. Szik-ták azaz: Szittyák, Szkíták! Ők voltak a Sicamberek vagyis a Szik lakói.

Atilla római alapokra építtette a várát, amelyet aztán később Vetus-Budának neveztetett el. Talán nem véletlen az, hogy minden megmaradt hallgatag romjaiban, azóta ahogy a Törökök és a Habsburgok lerombolták, vagy elhordták azok nagy részét.

benyak1
Kaptárfülke a Holdvilág-árokban

 

Kaptárfülke a Holdvilág-árokban

Két római kori város volt a Pilisben a Duna környékén, az egyik Aquincum és a másik (feltételezett) Herculia. A magyarok fővárosa Ős-Buda egy római városra épült, melyet a rómaiak még Herculiának neveztek. Ezt a Herculiát a későbbi barbár támadások felégették, majd amikor újjáépült, már Sicambriának hívták. A várost nemcsak egy talált latin feliratos kő bizonyítja, hanem az a régi 1597-ben készült Ortelius térkép is, amelyen, Pilismarót közelében Esztergom (Salva Mansio) alatt lelhető fel Herculia, azaz Sicambria városa.

A régészek, nem ásatnak, nem kutatják, de azért tudnak róla. Ilyen terület sok van, elég lenne csak megemlíteni az Ősi Buda vár környékét, a mai Esztergom-Pilismarót közötti részt: a Búbánat-völgyet. Folytak ugyan ott már fentebb a hegyoldalban amolyan tessék-lássék munka, de az régészeti szakszóval: „csak próbaásatás” volt. Szemet hunytak éppen olyan fontos falmaradványok, cserépedény töredékek, sőt, csontvázak felett is, amelyeket ma is rejt az erdő talaja…

benyak2
Emberi lábszárcsont
benyak3
A koponyatöredék

Ami viszont nem hivatalos kutatás: az Esztergommal majdnem szemben, a Duna másik oldalán lévő, szántóföldek érdekes fal-rom maradványai. Ezek a középkori oklevelek alapján, az idehelyezhető Alba Regalis vagyis az ős-fehérvár városát rejtik a mai napig feltáratlanul… Árpád házi királyaink sírjai a mai napig ott vannak a romok alatt… azonban egyik hivatásos régészeti szerv sem óhajt a területtel foglalkozni, s nem is véletlenül: hiszen Trianont erősen megkérdőjelezné és a szlovák-magyar közös történelemkönyveket…

Aki ennél is többre, (az igazságra) kíváncsi, azt szeretettel várjuk március 8-án rendezett előadásunkon, a Dunaparti Művelődési Házban (Barlang) este 18 órától. Támogatójegy: 400 Ft.

BENYÁK ATILLA