Az önkormányzati fejlesztések lehetőségei, gazdálkodási szabadságuk és mozgásterük voltak a fő témái a Magyar Önkormányzatok Napja ünnepi konferenciájának. A tanácskozásnak vendége volt Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter és mások mellett felszólalt Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere is.

Ünnepi konferenciával emlékezett meg a Helyi Önkormányzatok Napjáról a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) 2025. szeptember 25-én. Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította szeptember 30-át a helyi önkormányzatok napjává abból az alkalomból, hogy 1990-ben ezen a napon tartották meg Magyarországon az első helyhatósági választásokat.

A gödöllői tanácskozás az okos város programokkal, és a digitális technológiai innovációknak a településfejlesztésben betöltött szerepével foglalkozott. Az eseményt Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere nyitotta meg.

Gémesi György: nem bölcs az a kormány, amelyik nem támaszkodik az önkormányzatokra

1990-ben kétpólusú rendszer jött létre Magyarországon, külön váltak a kormányzati és az önkormányzati jogok és feladatok. Mára azonban – mondta el Gémesi György – szűkült az önkormányzatok mozgástere, az államhoz került feladatok pedig nem működnek olyan jól, mint amikor a települések látták el őket.

Nem bölcs az a kormány, amelyik nem támaszkodik az önkormányzatokra – jelentette ki a MÖSZ elnöke, hozzátéve, hogy a polgármestereket és az önkormányzati képviselőket ugyanúgy a nép választja meg, mint az országgyűlés tagjait, ugyanúgy felelősek az állampolgárokért, csak más a hatáskörük.

A Magyar Önkormányzatok Szövetségéről szólva kijelentette: a szervezet ma is ugyanazzal az értékrenddel működik, amivel megalakult.

Navracsics Tibor: az önkormányzatok térségben gondolkodjanak!

A települések közötti együttműködésekről és az önkormányzatok jövőjéről tartott előadásában Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter elmondta: a kormány a korábbi hatósági, jogi és finanszírozási rendszer helyett olyan hálózat kialakítására törekszik, amelyben az önkormányzatok a fejlesztéspolitikában is szerepet játszanak. Ehhez azonban az kell, hogy a települések ne csak saját határaikon belül, hanem térségben gondolkodjanak.

A fejlesztési térségeket a településeket összekötő problémák, feladatok jelölik ki. Példaként említette az ingázást, a közszolgáltatások elérését – amik az egyes agglomerációkban napi szinten adnak együttműködést igénylő feladatot az önkormányzatoknak.

Ennek a gondolatnak a mentén született meg a Versenyképes Járások Program is, ami sokat változott a kezdetekhez képest. Ennek kapcsán több mint kétezer önkormányzati szereplővel egyeztettek. A legtöbb pályázat a közlekedési, a közbiztonsági és az egészségügyi beruházások témájában érkezett. A miniszter kijelentette: valamennyi projektlistát változtatás nélkül jóváhagyta, mert bízik abban, hogy a polgármesterek helyben tudják, hogy mire van a legnagyobb szükség.

Előadását követően a konferencián résztvevő polgármesterek kérdezték a minisztert. Leginkább az önkormányzati finanszírozás reformjának elmaradását, a forráselvonásokat, és a szolidaritási hozzájárulás növekvő mértékét tették szóvá a különböző településtípusok polgármesterei.

Fülöp Zsolt: a kisvárosoknak célzott fejlesztési programokra van szükségük

Közismert, hogy több éves fejlesztési támogatási program keretében támogatta a kormány a megyei jogú városokat, és emellett létezik a kis településeket támogató faluprogram. A jelentősebb, és települési kategóriákat célzó támogatási programokból ugyanakkor eddig kimaradtak a városok, kisvárosok, amelyek esetében – a befagyott uniós fejlesztési programokra is tekintettel –  célzottan fejlesztési programokra lenne szükség – hívta fel a figyelmet Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere.

Szentendrén az idei 658 millióról, jövőre 822 millióra emelkedik a város helyi iparűzési adóbevételeiből a kormányzati elvonás, és így más településekhez hasonlóan pont a fejlesztésekre fordítható pénzek, jövőre is hiányozni fognak. Ezért lenne szükség a szolidaritási hozzájárulás címén elvont források csökkentésére, és az erre vonatkozó szabályozás felülvizsgálatára.

Közös javaslatot szorgalmaz az önkormányzatok finanszírozásáról a MÖSZ

Navracsics Tibor miniszter válaszában elismerte: „A probléma az, hogy nem lehet nyomon követni, hogy a települések által befizetett pénz, hol és hogyan hasznosul.” Mint mondta, nyitottak a kérdés rendezésére, de a választások előtti időszakot nem tartja erre a legjobbnak. A rendezési lehetőségek közül kiemelte a Megyei Jogú Városok Szövetségének javaslatát, ami szerint a befizetett szolidaritási hozzájárulás felét abba a térségbe kellene visszajuttatni, ahol befizették, a másik részét pedig felzárkóztatási célokra fordítanák. A szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos döntés azonban a nemzetgazdasági miniszter kezében van – jelentette ki a tanácskozáson Navracsics Tibor.

Gémesi György, a MÖSZ elnöke a konferencián bejelentette, hogy Magyar Önkormányzatok Szövetsége kidolgozta a saját nyolc pontos javaslatát, melyet eljuttatott valamennyi országos önkormányzati érdekszövetségnek, mert indokoltnak tartja, hogy közösen kidolgozott és támogatott javaslatokkal keressék meg a következő hetekben, az őszi jogalkotási időszakban a kormányt. Csak így van esélye annak, hogy még idén legalább pár ponton lehet javítani az Országgyűlés által még nyáron elfogadott, a központi költségvetésben az önkormányzatok finanszírozását 2026. évre meghatározó keretszámain.

(Képek forrása: Magyar Önkormányzatok Szövetsége)