2018. november 9., 12:10
Felhívjuk az Olvasó figyelmét, hogy ez a cikk több, mint 5 éve jelent meg, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Hamvas Béla halálának 50. évfordulója alkalmából az Ars et Vita Alapítvány és a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár 2018. november 7-én és 8-án nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelgett az író géniusz életműve előtt. Nemzetközi konferenciával, fotópályázattal, gyertyagyújtással, koncerttel, színházi előadással emlékeztek meg a Szentendréhez ezer szállal kötődő íróról.

A Hamvas Béla emléknapok programsorozata a Városháza dísztermében megrendezett nemzetközi konferenciával kezdődött november 7-én. Az eseménysort Verseghi-Nagy Miklós polgármester nyitotta meg köszöntőbeszédével.

„Az idei kerek évforduló különleges alkalom, természetesen különleges programokkal emlékezünk, köszönöm, hogy a mai napot én nyithatom meg. Ha megengedik, privát élménnyel kezdem: eredetileg mérnök vagyok, de teológiát is tanultam, így egyszerre tudom a kézzelfogható anyagi világot, de a szellemit is értékelni. A kert, mint téma Istennel összekötve – érthető számomra is, nagy érdeklődéssel vártam és néztem végig a fotókiállítást is a Városház Galériában. Megérintett a cím, elgondolkodtatott, és egy kicsit elmélyedtem Hamvas Béla természettel foglalkozó írásaiban is. A Fák című művét ismertem, de hamar rátaláltam a Babérligetkönyvre, A virágszedés lélektanára és a Konyhakertre, hogy csak egy párat említsek.  Nekünk, keresztényeknek a Paradicsom, Isten kertje vágyott hely, emelkedett fogalom – az a hely, ahova el szeretnénk jutni. És akkor itt van Hamvas Béla, aki arra ébreszt rá, hogy mindez itt van körülöttünk, részei vagyunk Istennel együtt a nagy egésznek. Hamvasnál a levesbe való zöldség pucolása is felmagasztosul. Csoda, az isteni akarat pillanatnyi megtestesülése a paradicsom, a petrezselyem, vagy a teljesség kedvéért a bab. Neki ugyanolyan teljesség a babérligetben borozni, vagy letépni egy virágot – a természetben lenni, a természettel egyesülni maga a teljesség. Istennel való találkozás.” – mondta el köszöntőbeszédében Szentendre polgármestere, Verseghi-Nagy Miklós.

A konferencián Dr. Beer Miklós váci püspök, Dr. Primoz Repar filozófus, a ljubljanai Apokalipsa főszerkesztője, Johann Göttel, az Europahaus Burgenland – Akademie Pannonien igazgatója és Dr. Thiel Katalin filozófus tartott előadást. A konferencia alaptémája Hamvas Béla gondolata volt: „Az ember Isten kertjében él”. A kertet, melyet Istentől ajándékba kaptunk, közös felelősségünk óvni, tiszteletben tartani. Az előadók nemcsak Hamvas természetfelfogását, a világpolgárság kertjeinek filozófiai kérdéseit tárták fel, de az ökológiai válság több évtizede időszerű kérdéseire is rávilágítottak.

Az eseménysor délután gyertyagyújtással folytatódott Hamvas Béla sírjánál, a Sztaravodai úti köztemetőben. Áldást mondott Horváth-Hegyi Olivér evangélikus lelkész, Szentendre középiskolás diákjai pedig Hamvas Béla szövegeket idéztek. Ezután ismét a Városháza dísztermében, ünnepi megemlékezés keretében hirdettek eredményt a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár kert tematikával indított fotópályázatának résztvevői között.

Gyürk Dorottya kulturális alpolgármester köszöntőjében Nagy Barbara képzőművész kert-definícióiból idézett. „Nagyon érdekesen alakult az idei év, olyan szempontból, hogy két jelentős eseményünk is a kert tematika köré szerveződött. Az Édenkert nyomában volt az idei Art Capital képzőművészeti fesztiválunk címe, ‘Az ember Isten Kertjében él’ pedig Hamvas Béla halálának 50. évfordulója alkalmából rendezett kétnapos eseménysorozat címe. Ugyanezzel a címmel hirdettek meg a szervezők fotópályázatot is. A kert a természetből kikerített terület és, hogy ki, mit kerít ki magának, az már az emberre, az alkotóra jellemző.  A kert sokat elmond arról, hogy építője, tervezője, mit gondol a világról. A kiállítás-megnyitó kapcsán engedjék meg, hogy egy másik műalkotást idézzek meg: Nagy Barbara Kerthálózatok című installációját, amely a Bizottság ligetben valósult meg az Art Capital fesztivál keretében. Barbara az internet segítségével feltette a kérdést: kinek, mit jelent az ideális kert. Néhány az összegyűjtött és az installációban megjelenített kert-definíciók közül: ‘A kert halvány mása a bibliai ős-kertnek, a Paradicsomnak, ahol Isten jelen volt a fák között.’ ‘Összességében én azt hiszem, hogy a kert a létezés legélhetőbb helye, pont a paradoxona által: közel lehet az ember a természethez, de mégis biztonságban van. A kert nekem az elvonulás, a nyugalom, és a nyitott ég felé nyújtózás helye is. Egyaránt a szabadság és a megzabolázottság terepe’.”

A fotópályázat zsűritagjai Muladi Brigitta művészettörténész, a Ferenczy Múzeumi Centrum kurátora, Egyed Dalma, a Ferenczy Múzeumi Centrum munkatársa és Dulai Dávid fotóművész voltak. 94 alkotótól 240 fotó érkezett a pályázatra, így a zsűrinek nehéz dolga volt az értékelésnél. Különdíjat kapott Szabó Ferenc Összeérő című fotója, a közönségdíjas, a Facebookon 227 like-ot kapott alkotás, Szabó Szilárd Ima című képe, a könyvtár különdíjasa Körmendi Zizi Bélabá kakasa című munkája lett. A III. díjat Juhász László Reflexió, a II. díjat Gerő Lolita Monokróm földeken, és az I. díjat Süli János Lélek című fotográfiája nyerte el. A díjakat Werner Ákos könyvtárigazgató adta át.

Az eredményhirdetés után Dr. Zlinszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense „Elnézed néki, mint kontárkodik?” – Tudósok és egyházak figyelmeztetései magatartásunk (fenn)tarthatatlanságáról címmel tartott előadást.

A konferencianapot ünnepi zongorakoncert zárta. Debussy legszebb dallamait Bellus Csilla, a Vujicsics Tihamér Zeneiskola tanára adta elő.

November 8-án Hamvas Béla egyetlen színpadra szánt művét mutatta be a Lendvai Magyar Művelődési Intézet mellett működő amatőr színjátszó csoport, a LESZSZ Társulat a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár színháztermében, Formanek Csaba rendezésében. A Nem mind arany, ami réz című vígjáték műfaja Hamvastól ugyan szokatlan, de mondanivalója ma is aktuális politika- és társadalomfilozófiai gondolatokat tartalmaz. A könnyed(nek mutatkozó), zenés mese kíméletlen tükröt tart az uralkodó és udvartartása elé. A darab éteribb megfogalmazásban, de hasonlóan groteszk képet formál a hatalomról, akárcsak Alfred Jarry az Übü király című abszurdjában. Lehet, hogy ezért pihent fiókban eddig Hamvas alkotása?